< Böngészés > Főoldal / Irodalom, Közélet / Blog article: Maga miatt…

| Mobile | RSS

Maga miatt…

2014. február 27. | hozzászólás | Irodalom, Közélet

Maga miatt…

Elfáradtam. A hamarosan megjelenő könyvem utolsó simításán dolgoztam. Sok erőt kivett belőlem. Minél többször olvastam át, annál több hibát észleltem. Ilyenkor leteszem a lantot és szépirodalmat, verseket, vagy novellákat olvasom. Ezt a pihenést a szüleimtől tanultam. Gondoltam egyet – Kosztolányi után- elmentem a kedvenc cukrászdámba. A szokott helyem üresen tátongott. Gondoltam magamban az irodalom nehézkes s számtalan ismeretlen jelzőkkel van terhelve. Szinte belerogytam a kényelmes székbe. A felszolgálóhölgy régi ismerősként üdvözölt.

– Jó napot kívánok szerkesztő Úr!
– Kezét csókolom. – rámosolyogtam. Ő viszonozta, s láttam rajta a boldogságot. Mit hozhatok… a szokásosat?
– Igen! Látja, ezt imádom magában… emlékszik
– Magát nem lehet elfelejteni.

A kirakaton át való bámulást imádom. Az emberek menetelése, mosolya, perifériás jelei nekem sokat mondanak. Szeretem a vitatkozó szerelmes párokat így kuksizni a kirakaton keresztül. Az indulatok miatt töredezik a lelki képek távoli hormonjai. Hoppá. – egy kisgyerek szaladni kezdett az úttest felé. Önkéntesen felálltam… ám az anya, mindent eldobott a kezéből s futott a gyermeke után. Megkönnyebbültem. Elérte a kislányát, majd felkapta s magához szorította. A lánya hangosan nevetett-kacagott. Tetszett neki ez a fogócska.

– Itt a kávékockája, s az elmaradhatatlan fekete…
– Látta a kinti jelenetet? A szemével intett…

Majszoltam az édességbonbont. Szeretem e – süteménynek az íz világát. Miért? –Mert megindítja a boldogsághormonjaimat. – eközben szárnyal a lelkem… valaki megfogta a vállamat. Megfordultam.

– Jó napot szerkesztő Úr. Nem zavarom? De zavart… később bólintottam. Baksi. Látásból ismerem. Leülhetek?
– Jó napot. Üljön.
– Hallotta a legújabb pletykát.
– Nem! Tudtam úgy is el fogja mesélni.
– Azt suttogják, hogy maga miatt szednek belépőt a faluban a rendezvényeken. A polgárőröknek külön kiadták, hogy magát nem engedhetik be!!
– Erről honnan tud?
– Belső információ!- és komolyan a szemembe nézett.
– Ez elismerés számomra!
– Búza fél magától… vagy inkább a tollától. – mosolygott a bajsza alatt. Azt is suttogják, ellenőrzések vannak… ezt is az informátoromtól tudom.
– Na és milyen?
– Maga nem hallotta?
– Nem!
– Megosztotta a hivatalt. Vannak olyanok, aki maga mellett tették le a voksot…az alkalmazottak nem őszinték egymáshoz… félnek. Reggel, azzal kezdik a napot, nézik a weblapját. Nem sokkal vezet maga előtt a Búza a hivatali dolgozóknál! Azt is mondják, a jegyző sem marad! Tudja, miért Őrá esett a választás?
– Nem! De nem is akarom tudni.

2014.február 27 -oil-

Leave a Reply 1572 megnézve, 2 alkalommal mai nap |