< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Amerika visszainteget

| Mobile | RSS

Amerika visszainteget

2014. március 29. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Amerika visszainteget

Látunk esélyt arra, hogy még ebben az évben felébred Csipkerózsika-álmából Európa, az Európai Unió gazdasága. Nemsokára ugyanis nem pusztán hagyománya, múltja, hanem jövője is lesz a transzatlanti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknak. Ha minden igaz, szabadkereskedelmi megállapodást köt az Egyesült Államokkal az unió, az ezzel kapcsolatos tárgyalások akár már az idén lezárulhatnak.

Ezek kimenetele megadhatja a várva várt lendületet a gazdasági növekedésnek, előmozdíthatja a transzatlanti fejlesztéseket, beruházásokat, és végső soron az oly kívánatos munkahelyteremtést is beindíthatja anélkül, hogy az költségekkel járna az adófizetők számára. Persze az átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség megvalósítása nyilván több időt vesz igénybe. De nézzük a részleteket, valamint azt, hogy Magyarország – mint kis, nyitott külgazdasággal bíró piac – számára mivel is kecsegtet majd ez a konstrukció.

Tavaly kezdődtek meg az unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások: a Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagyis a rövidítésben használt nevén a TTIP-program célja, hogy a világkereskedelem egyharmadának liberalizálása révén létrejöjjön a világ legnagyobb, nyolcszázharmincmilliós belső fogyasztói piaca.

A világ két legjelentősebb gazdasága között megkezdődött egyeztetések gyakorlatiasak, technokrata jellegűek, miután olyan kérdésekben kell alkut kötni, hogy mit tekintenek az óceán mindkét partján elfogadható szabványoknak, melyek pél­dául az adatvédelem mindkét fél számára kívánatos sztenderdjei, hogyan lehet kiküszöbölni a kettősségeket és felesleges átfedéseket. A TTIP ezen felül az Európai Unióban és az Egyesült Államokban működő vállalatok és szervezetek számára is egyaránt hatalmas megtakarításokat eredményezne. A vámok lebontásán túlmenően a tárgyalások középpontjában a nem vámjellegű akadályok – mint például az eltérő műszaki szabályozások és tanúsítások – megszüntetésének kérdése áll. Ezek azok a területek, ahol a vállalatok és végső soron a fogyasztók valódi megtakarításokat érhetnek el. A projekt gazdasági hasznának akár nyolcvan százalékát is eredményezheti a bürokratikus és a szabályozási költségek csökkentése, valamint a szolgáltatáskereskedelem és a közbeszerzések liberalizálása.

Jelenleg egyébként az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és beruházási forgalom évi ötszázmilliárd dollárt tesz ki, ezen belül a közvetlen külföldi tőkebefektetés értéke háromszázmil­liárd dollár, így ez jelenleg a világ legnagyobb kereskedelmi és beruházási blokkja. Az átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség azonban még ennél is nagyobb hasznot hozna mindkét fél számára.

A Centre for Economic Policy Research kutatóintézet által készített jelentés becslése szerint a megállapodás a két fél közötti gazdasági tevékenység évi kétszázhetvenötmilliárd dolláros bővülését eredményezné, ami száztizenkilencmilliárd euró hasznot jelentene az unió gazdaságának. Továbbra is a számok nyelvén szólva: egy átlagos európai háztartás várhatóan évi plusz ötszáznegyvenöt eurót nyerhet a megállapodással, gazdaságunk pedig a GDP mintegy 0,5 százalékával bővülne a partnerség teljes körű megvalósításával.

Láthatóan jelentős eredményekkel kecsegtet tehát a TTIP: a válság utáni időkben Európa fogyasztói bázisával, magasan kvalifikált munkaerejével, fejlett technológiájával, innovatív nemzetgazdaságaival és a feltörekvő piacokhoz való földrajzi közelségével, megkerülhetetlen tényező az amerikai befektetők számára. Ugyanígy az Egyesült Államok is egyre vonzóbb lesz az európaiak szemében, efelől semmi kétség – tekintettel arra, hogy a világ legfontosabb gazdaságáról beszélünk. Eközben Brazília, India és Kína protekcionizmusával óhatatlanul újra Európa felé tereli az amerikai befektetők érdeklődését. Vagyis a szerződés nagyban erősítené az Európai Unió pozícióját a gyorsan fejlődő globális piacon.

Pozitív hozzáállást mutat Magyarország is a szabadkereskedelmi megállapodás apropóján. Orbán Viktor kormányfő a jegybank szakmai konferenciáján beszélt legutóbb arról, hogy az Egyesült Államokkal az Európai Uniónak szabadkereskedelmi megállapodást kellene kötnie. Véleménye szerint, ha ez nem történik meg, akkor az unió „aligha tudja fenntartani a világban ma meglévő pozícióit”. A magyar miniszterelnök kijelentette azt is, hogy konstruktív tárgyalásokat szeretnénk látni az unió részéről az Egyesült Államokkal. Ennek oka pedig az lehet, hogy hazánk is rájött: a gazdaság ilyen fajta gyarapodásával mindenki jól járna, hiszen megnövekedett keresletet és kínálatot eredményezne anélkül, hogy növelni kellene az állami kiadásokat vagy hitelt kellene felvenni. Szakértők szerint óriási lendületet kaphat az Egyesült Államokba irányuló magyar export a szabadkereskedelmi megállapodással, mert olyan kis- és közepes hazai vállalkozások tudnának általa belépni az amerikai piacra, amelyek ma még roppant messze állnak ettől a lehetőségtől.

Idetartozik az is, hogy minden gondja ellenére Európa megtette az első lépéseket, hogy a jövőben a válsághullámok ne érjék ennyire felkészületlenül. Megerősítették az Euró­pai Központi Bank szerepét, új válságkezelő eszközöket vezettek be, körvonalazódni látszik a bankunió. Noha még mindig nagyon sok a tennivaló, összességében Európa jól működik; nem véletlenül továbbra is elsődleges célterülete az amerikai működő tőkének.

Ugyanakkor nehéz tárgyalások előtt áll az Európai Unió és az Egyesült Államok, de ha sikerül tető alá hozni a szabadkereskedelmi egyezményt, annak az óceán mindkét partján, sőt a világ más pontjain is sokan hasznát látják majd. Az álomból valóság lesz. Vagyis ahogy A. D. Studio énekelte: „Álmaimban Amerika visszainteget, álmaimban Amerika nem mondhat nemet.”

szerző:Szajlai Csaba
forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 366 megnézve, 1 alkalommal mai nap |