< Böngészés > Főoldal / EE Minisztériuma / Blog article: Hálát a betegtől, pénzt az államtól

| Mobile | RSS

Hálát a betegtől, pénzt az államtól

2014. április 29. | hozzászólás | EE Minisztériuma

Hálát a betegtől, pénzt az államtól

A fiatal orvosok olyan egészségügyet szeretnének, amit nem a hálapénz és perverz motivációk mozgatnak. A borítékozást a betegek és az orvosok is utálják, mégis általános, pedig már a szabályozása sem egyértelmű. Mostanában egyre több büntetőeljárás indul hálapénzes ügyekben, de a kiszolgáltatottság és a pazarlás által fenntartott hiánygazdasági rendszert a kriminalizáció sem fogja felszámolni. Az alapszolgáltatásért és némi pluszfigyelemért százezreket tejelő betegek, a szülészeten a nem-beavatkozásért védelmi pénzt fizető nők és magánklinikákra menekülő kliensek a nőgyógyászatban adott hálapénz jelenségét körüljáró minikonferencián.

Az orvosok is szeretnének tisztán látni a hálapénz kérdésében, ezért a Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyész állásfoglalását kérte az új büntető törvénykönyv (Btk.) ellentmondásos paragrafusaival kapcsolatban. A szövetség néhány hónapja kampányt indított az átlátható szabályozásért, ennek már az elnevezése (Hálapénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól) is egyértelművé teszi, hogy hosszabb távon a paraszolvencia teljes megszüntetését tartanák kívánatosnak. Azt mondják, a céljuk egy tiszta, átlátható és kiszámítható egészségügyi rendszer, „amit nem a hálapénz és perverz motivációk mozgatnak”.

A rezidensek felmérése szerint még az orvosok nagy többsége is egyetért azzal, hogy a hálapénz elfogadása és felkínálása egyszer büntethető legyen. Az egészségügyben dolgozók között ezzel együtt felzúdulást keltett a mostani felhívás, mivel azt a paraszolvencia elleni azonnal hadüzenetnek értették. „Nem kriminalizálni akarjuk az egészségügyet, hanem az orvosokat szeretnénk egy megalázó helyzettől megszabadítani” – mondta erre Dénes Tamás, a Rezidens Szövetség elnöke egy szerdai műhelykonferencián.
Orvosok a hálapénz ellen

A nőgyógyászatban fizetett hálapénz kérdését a Corvinuson körüljáró beszélgetés így szükségszerűen vissza-visszatért a hálapénz jogi szabályozására. Annak ellenére is, hogy minden felszólaló egyetértett abban: az egészségügyet behálózó hálapénzrendszert valójában nem lehet jogi eszközökkel kezelni. Pedig úgy tűnik, egyre inkább ebbe az irányba haladnak a dolgok. Mostanában egyre több orvost perelnek be hálapénz elfogadása miatt. Márciusban például tizenegy szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék első fokon egyenként kétmillió forint körüli pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami már vesztegetésnek minősül.

Ez elég furcsán hangzik egy olyan országban, ahol a széles körű társadalombiztosítás ellenére az egészségügyi kiadások több mint negyedét zsebből zsebbe fizetjük ki. A GKI Gazdaságkutató becslése szerint egy év alatt összesen 34 milliárd forint lehet a betegek által kifizetett hálapénz. A borítékadás általánosan elfogadott, csak az emberek 21 százaléka gondolja azt, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”.

Miközben a politikai retorikában most már évtizedek óta jelen van a paraszolvencia-ellenesség, a gyakorlatban a közelmúltig alig történt valami. Az új Btk. ehhez képest komoly változást hozott, még ha nem is egyértelmű, hogy pontosan milyen jogi megítélés alá esnek ezután a különböző hálapénzformák. Az új szabályozás szerint az előzetes hálapénzkérés számít vesztegetésnek, vagyis korrupciós bűncselekménynek minősül.

A megindult eljárásokban azt igyekszik bizonyítani az ügyészség, hogy az orvos és a beteg már a műtét vagy éppen a szülés előtt megegyezett a hálapénzben. De, mint azt szerdán a beszélgetésen felszólaló Galajda Ágnes bírónő is mondta, „nem könnyű ezekben az ügyekben eligazodni”. A bizonyíthatóság különösen nehéz, hiszen alapestben mindössze ketten vannak jelen, egyikük adja, másik pedig kapja a pénzt, ráadásul a törvény szerint mindketten büntethetők. Igen, a páciens is, ha tiltott módon fizet.
A kriminalizáció nem megoldás

A Rezidens Szövetség az utólagos hálapénzzel kapcsolatban kérte a Legfőbb Ügyész állásfoglalását. Korábban a minisztérium jogászai a hasonló megkeresésre úgy válaszoltak, hogy az előzetesen nem ígért, az orvos által nem kért hálapénz nem minősül jogtalan előnynek, de ez a szakmai álláspont nem bír jogi erővel. A valóságban azonban nem is biztos, hogy az előzetes/utólagos hálapénz megkülönböztetése a legfontosabb kérdés.

Mint azt Kapronczay Stefánia, a TASZ elnöke is mondta, ezek között nem túl nagy az erkölcsi differencia, hiszen az orvos egyértelműen jelezheti, hogy majd fizetni kell neki a megfelelő időben. Miközben Kapronczay szerint az egyre több büntetőeljárás azt jelzi, hogy a szakállamtitkárság most bárddal próbál lecsapni a hálapénzre, ő alapvetően ugyanúgy nem jogi jellegűnek látja a problémát, mint Galajda Ágnes. A családon belüli erőszak újraszabályozásában is fontos szerepet játszó Bírónők Egyesületének elnöke elég szkeptikus a jogi retorzió hatékonyságával kapcsolatban. „A hálapénz kriminalizálása most a trend, de a büntetőjog csak a végső eszköz, önmagában semmit nem fog megoldani” – mondta, majd így folytatta:

Magyarországon az „elintézni valamit” attitűdnek nagyon mély beágyazottsága van. A korrupciós rendszerek mindig akkor működnek jól, ha valamilyen hiány van.

Az egészségügy nálunk tehát hiánygazdaságként működik, amiben a betegek nagy része – jogosan – úgy érzi, csak a hálapénz segítségével harcolhat ki magának némi extra figyelmet. A pazarló rendszert a kiszolgáltatottság érzése működteti, és így marad az összes szereplő továbbra is kiszolgáltatott állapotban: a normális szolgáltatásért zsebbe fizető páciensek, a frusztrált és túlhajszolt orvosok, a százezer nettót kereső nővérek és az elvándorlás miatt súlyos orvoshiánnyal küzdő intézmények. Nem meglepő, hogy a betegek döntő többsége valójában nem hálából adja a hálapénzt: mindössze 14 százalékuknak ez az elsődleges motivációja – amint azt a Szinapszis Kft. tavaly őszi kutatása is bizonyította.
Kiszolgáltatottság és védelmi pénz a szülésznek

A szülészet-nőgyógyászat speciális terület, mára talán itt vált legerősebbé a piaci dimenzió, nagyrészt persze informálisan, a szürke-feketegazdaság zónájában. Pedig, mint azt a TASZ elnöke megjegyezte, hivatalosan éppen a terhesgondozás és a szülészet az egyetlen terület, ahol ingyen lehetne orvost választani – jól mutatva a mai TB-finanszírozású ellátás korlátait. De a kiszolgáltatottság nagysága is magyarázhatja, hogy miért éppen a szülészet a leginkább paraszolvenciafertőzött ellátás a sebészet és az urológia mellett.

A hálapénz szempontjából sem mellékes, hogy a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon Magyarországon jellemzően férfiak látnak el nőket, szemben például a teljesen eltérő nemi arányokkal működő észak-európai intézményekkel. „Az általános egészségügyi korrupcióhoz vezető sok hiány között ott van a nő saját szülőképességébe vetett hitének hiánya is” – mondta Görbicz Adria bába, aki szerint ezért leginkább a szülés kórházakban uralkodó betegségmodellje felelős.

A minikonferencia házigazdája, a Corvinuson működő Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központot vezető Hadas Miklós szerint sajátos, hogy a kiszolgáltatott nők még jelentős összegeket is fizetnek azért, hogy az ő szempontjaik iránt többnyire nem túl érzékeny férfiak „vezessék le” a szülést, amit jellemző módon még teljesen komplikációmentes esetben is kóresetként tartanak számon.

Pedig a hálapénzkutatók szerint az orvos szakértelme mellett az egészségügyi személyzet attitűdje a legfontosabb a betegeknek, a paraszolvenciával ezt szeretnék sokan kedvező irányba befolyásolni. A CEU-n a témából doktorit író Fernezelyi Borbála szerint sok tudatosabb, felkészültebb nő tulajdonképpen éppen azért fizet az orvosoknak, hogy békén hagyják. Annak érdekében, hogy a szülést ne az orvos indítsa el a számára megfelelő időpontban, ne legyen császármetszés, ha az nem feltétlenül szükséges, esetleg elkerülhessék a magyar ellátásban indokolatlanul, rutinként alkalmazott gátmetszést, gyakorlatilag védelmi pénzt fizetnek választott doktoruknak.

A szülészeknek adott paraszolvenciát sokan mindezzel együtt erkölcsileg elfogadhatónak látják, hallgatólagos tarifának a választott orvos folyamatos rendelkezésre állásáért. Ez fontos szempont, de jellemző, hogy a beszélgetésen részt vevő szülész-nőgyógyászok is jobbnak tartanák, ha ez valamilyen szerződéses formában, átláthatóvá téve és teljesen legalizálva működhetne.

Ez a folyamat már meg is indult, csak éppen az állami egészségügyi rendszeren kívül: ezért is mennek egyre többen a magánklinikák felé. A hálapénz összege nagy szórást mutat. Vannak, akik egyáltalán nem adnak, mások pedig mindennel együtt akár 300-400 ezer forintot is kifizetnek, ha a terhesgondozástól az extra CTG költségén át a nővérnek, a dúlának és az orvosnak nyújtott pénzt is ideszámoljuk. Az utóbbi összeg már nagyjából annyi, amennyit egy olcsóbb magánklinika számol fel az ellátásért, vagyis a hálapénz inflálódása a tehetősebb rétegeknél egyre versenyképesebbé teszi az olcsóbb magánszolgáltatókat. De pusztán ettől a hálapénz még nem fog megszűnni.

forrás:index.hu

Leave a Reply 736 megnézve, 1 alkalommal mai nap |