< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Döntöttek a devizahitel-ügyben: sötét hírek a bankoknak

| Mobile | RSS

Döntöttek a devizahitel-ügyben: sötét hírek a bankoknak

2014. április 30. | 1 Hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Döntöttek a devizahitel-ügyben: sötét hírek a bankoknak

Az Európai Bíróság nyilvánosságra hozta ma ítéletét az OTP kontra Kásler házaspár ügyében. A verdikt alapvetően visszautalta az ügyet a magyar bíróság hatáskörébe, miközben kijelölte a Kúria számára a mozgásteret. Árfolyamrés kérdésében bukóra állnak a bankok.

Arra nem is lehetett számítani, hogy az Európai Bíróság mai ítélete után a devizahiteles ügyekben egyértelmű nyertest vagy vesztest lehet majd hirdetni. Az EB azonban erős iránymutatást adott a magyar legfelsőbb bíróságnak arra nézvést, mit vizsgáljon a szerződésekben és miként módosíthatja azokat.

Az alapügy onnan indult, hogy a Kásler házaspár beperelte az OTP-t, amiért a bank a devizahitel-szerződésben kikötötte: míg a svájci frank alapú kölcsönt a vételi árfolyamon folyósítja, addig a részleteket az éppen aktuális eladási ár alapján kell törleszteni. (A két ár között egységenként akár 8-10 forintos különbség is lehetett.) Ezzel párhuzamosan a házaspár megtámadta azt a gyakorlatot is, hogy a hitellel kapcsolatos költségeket a pénzintézet nem forintban, hanem svájci frankban számolta el, az előbb már leírt módon.

Az ügy a Kúria elé jutott, amely végül – részben a kormányzati nyomásra létrejött jogegységi határozatában is nyitva hagyott kérdésekben – az Európai Bírósághoz fordult, az egységes uniós jog értelmezését kérve. E testület ma kimondta: az árfolyamrés alkalmazása nem tekinthető “ellenszolgáltatásért fizetendő díjazásnak”. Magyarul: az ítélet szerint a bank úgy jutott bevételhez az eladási és a vételi árfolyamok közötti váltogatással, hogy cserébe semmiféle (plusz) szolgáltatást nem nyújtott az adósnak. A verdikt ezen része tehát egyértelműen a Kásler házaspár beadványának adott igazat.

Ennek ellenére az Európai Bíróság nem mondta ki, hogy az árfolyamrés miatt a teljes devizahitel-szerződés érvénytelen lenne. Mint fogalmaztak: az érvénytelenségről a Kúriának kell majd határoznia – várhatóan ez ősszel történik meg -, azt vizsgálva, hogy az árfolyamrés a szerződés alapvető eleme-e. Az uniós testület kijelentette azt is: a magyar bíróságnak joga van arra, hogy a szerződés egyes elemeinek jogszerűtlenségét megállapítva fenntartsa a szerződések érvényességét, miközben a kifogásolt részeket a magyar jognak megfelelő elemekkel helyettesíti. Ez alapján születhet Budapesten olyan ítélet, amely érvényben tartja a devizahiteles kontraktusokat, de az árfolyamrésről szóló részt törli – így a törlesztő-részleteket és magát a hitelt is ugyan úgy kell, visszamenőleg, kiszámolni. Ez megoldást nem, de könnyítést jelenthet az adósok számára.

Az Európai Bíróság arra is felhívta a Kúria figyelmét, hogy ne csupán a banki tájékoztatást vizsgálja, amikor azt elemzi: a hitelt felvevők tisztában voltak-e a bank által alkalmazott eljárások következményeivel. A testület szerin “a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel kizárólag akkor mentesül tisztességtelen jellegének értékelése alól, ha az világos és érthető.” A Bíróság ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy e követelmény nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthető jellegre. Éppen ellenkezőleg, a kölcsönszerződésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nem csak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztő-részletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.

Ha a Kúria a fenti döntésből következő legkedvezőbb ítéletet – és jogegységi határozatot – hozza a devizahitelesek számára, vagyis visszamenőleg eltörli az árfolyamrést, az végleges megoldást így sem jelentene a bajba került adósok számára, csupán könnyítést a törlesztésben. Kérdés, a kormány mennyire bátorodik fel az Európai Bíróság, vagy ősszel a Kúria döntése nyomán és határozza el magát drasztikus, visszamenő hatályú jogalkotásra.

forrás:stop.hu

Leave a Reply 1146 megnézve, 2 alkalommal mai nap |