< Böngészés > Főoldal / Nincs kategorizálva / Blog article: Viták a Fideszben: mi vár Orbánra 2018-ig?

| Mobile | RSS

Viták a Fideszben: mi vár Orbánra 2018-ig?

2014. április 30. | hozzászólás | Nincs kategorizálva

Viták a Fideszben: mi vár Orbánra 2018-ig?

Kibír-e a Fidesz tábora újabb négy év háborús politikát, sikeres lehet-e az a kormány, amely káderhiánnyal küszködik, meg lehet-e állítani a fiatalok elvándorlását a Jobbikhoz? Ilyen kérdések foglalkoztatják a kormánypárt vezetőségét, amely mára tudomásul vette, Orbán Viktort nem lehet leállítani, a miniszterelnök történelmi küldetésének tartja az ország radikális átalakítását. Ha nincs konszolidáció, legalább stabilizáció legyen – mondják a párt prominensei. De mit hozhat a stabilizáció?

„A háborús mesébe előbb-utóbb belefárad még a Fidesz biztos szavazótábora is. A mostani győzelemmel eltűntek a 2002-es vereség megismétlődésétől való félelmek, bebizonyosodott, hogy működik a centrális erőtér, mégsem éreztem eufóriát április 6-án este a Bálnában” – magyarázta egy, a Fidesz vezetői stábjához tartozó forrás, mit tart a 2014 és 2018 közötti időszak egyik legnagyobb kihívásának. Szerinte sem lesz kiegyezéssel együtt járó konszolidáció, de bizonyos lassításra szükség lesz, ám véleménye szerint nem látni, hogy a többéves szabadságharcos retorika után, mi lesz a stabilizáció, valamint a harmadik Orbán-kormány „kerettörténete”.

A miniszterelnök-pártelnök nem lát okot arra, hogy céljaiból bármit feladva, az eddigi irányt módosítva engedményeket tegyen baloldali vagy jobboldali vetélytársainak, ezért nem lesz konszolidáció – így összegeztük kedden a Fidesz több vezető politikusának, a kampánystáb tagjainak, egyes kormánytagok véleményét. Azt kivétel nélkül minden beszélgetőpartnerünk elismerte, bizonyos mértékű stabilizációra szükség lenne, szerintük garantálni kell az eddigi politikai, jogi, gazdasági változások fenntarthatóságát.

Ugyanakkor forrásaink hangsúlyozták, folynak ugyan viták az új irányról, arról, hogy mire van szükség a stabilizációhoz, de a politikai stratégiát végül Orbán Viktor fogja meghatározni. És ahogy az új kormányzati névsor is csak az ő fejében létezik, úgy ezek a válaszok sem születtek még meg, vagy legalább is nem közölte még őket stábjával.

A háborút még nem nyerték meg

„Nem akarok ünneprontó lenni, de el kellene gondolkozni, miért hiányzik néhány százezer voks” – mondta a Heti Válasznak adott múlt heti interjújában a Századvég Gazdaságkutató elnöke, Heim Péter. Forrásaink szerint nem ő volt az egyetlen, aki ezt a kérdést felvetette, bár egyedül ő vitte ezt a problémát a nyilvánosság elé. Heim úgy vélte, „az emberek nem szeretik a hosszú háborús hadviselést. Egy részük már belefáradt ebbe, s békére vágyik”.

A határon túli magyarok voksokat leszámítva közel 550 ezer szavazattal kapott kevesebbet a Fidesz, mint 2010-ben. Ám ezt a Fidesz két vezető politikusa is annak tudta be, hogy a 2008-as népszavazással fokozatosan összegyűjtött, 2010-re 2,7 millióra nőtt tábort egyébként sem lehetett egyben tartani, a kampányban pedig eleve a biztos szavazóik mozgósítására törekedtek. Ennek ellenére több forrásunk is megjegyezte, számolnak vele, hogy a követező négy évben lesznek olyan rétegek, akik kiábrándulnak – ahogy forrásaink fogalmaztak: „beleunnak”, „belefáradnak”, „újra vágynak” – a Fideszből, és egy idő után csak a „kemény magot” tartja majd össze „a háborús” beszédmód. Egyelőre viszont egyetlen forrásunk sem tudta megmondani, hogy mi ad majd újabb lendületet, ráadásul arra számítanak, hogy a konfrontatív politika nemcsak folytatódik, hanem a ciklus első felében fel is erősödik.

„A miniszterelnök szerint még a stabilizáció ideje sem jött el, mivel a rendszer kiépítése az eddigi rohamtempó ellenére sem fejeződött be” – mondta az egyik kormányzati forrásunk. Szerinte a következő hónapokban gyors tempóban folytatódik majd a bankrendszerben „a magyar tulajdonú részesedés” növelése (Takarékbank-ügy), elindítják a devizahitelesek mentését, újraindítják a választások miatt félbeszakított földosztást, illetve a médiapiac újraosztását. „Amíg Orbán van, nincs konszolidáció, mert történelmi feladatának tekinti az általa megálmodott rendszer kiépítését, a kiegyezés pedig visszalépést jelentene, amit nem vállalhat fel” – értékelte a helyzetet a stratégia kialakításán dolgozó egyik forrás.

A kihívások

A fideszes kampánystábban összecsiszolódott egy 10-15 fős „politikacsináló” csoport, amely részben az egymást követő három választás (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) miatt is folyamatosan elemzi, vitatja a politikai, gazdasági helyzetet – mondta a hvg.hu-nak több forrás. Így a párt elnöksége és a kormány mellett kialakult egy olyan tudás- és erőközpont, ahol a közvélemény-kutatások, politológiai elemezések feldolgozása mellett beszélik ki a Fideszt érő kihívásokat.

Úgy tudjuk, a csoport tanácskozásain többek között olyan kérdések merültek fel, hogy mit tehet a Fidesz kétharmad nélkül, mire kell még a kétharmad, hol tart a Jobbik, és veszélyt jelent-e a kormánypártokra, az MSZP belső mozgásai hova vezetnek, továbbá mire lehet számítani az európai porondon, vagy vonzóvá lehet-e tenni a fiatalok körében a Fideszt.
Kik fújják a szelet?

A csoport feje természetesen a miniszterelnök-pártelnök, meghatározó szerepet játszik – és ezáltal forrásaink szerint tovább tudta növelni befolyását – Rogán Antal, a vele baráti kapcsolatban álló Gyürk András kampányfőnök és a kreatívokért felelős Habony Árpád, továbbá az ügyvezető alelnök, Kósa Lajos. Rendszeresen meghallgatják a Kövér László köréhez tartozó Gulyás Gergelyt, illetve időnként még a vitába is bevonják Habony stábját (arról, hogy ők kik, itt olvashat), a Nézőpontot irányító Mráz Ágostont vagy a kormány törvény-előkészítő munkájába is belefolyó Századvég munkatársait, többek között a G. Fodor Gábort, a cég stratégiai igazgatóját.

Se balról, sem jobbról

A kampánystábban is felmerült forrásaink szerint a konszolidáció kérdése, ám még a választások előtt, ugyanis többen arra számítottak – erről Rogán is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában –, hogy a baloldali szövetség jobban szerepel, a jobbikosok közül pedig legalább Vona Gábor pártelnök megnyeri gyöngyösi kerületét. Viszont az újabb kétharmad fényében már mindenki elfogadja, hogy a „kötcsei doktrína”, a „centrális erőtér” működik, és egyelőre sem jobbról, sem balról nem éri kihívás a Fideszt. Ennek ellenére a stábban több forgatókönyvet is végiggondoltak, hogy milyen politikai lépések várnak a következő négy évben a pártra.

Információink szerint a Fideszben arra számítanak, az MSZP rosszul fog szerepelni az EP-választásokon is, ami a belső harcok kiújulásához, akár a szocialista párt teljes összeomlásához vezethet. Miután a Gyurcsány Ferenc vezette DK-nak, és a sokszínű Együtt-PM-nek nincs meg a frakcióalakításhoz szükséges képviselői létszáma, úgy vélik, egyelőre ezekből a szervezetekből sem nő ki alternatív baloldali szervezet.

„Mindenki látta a választások éjszakáján, hogy a 41 második hely komoly változás, komoly erő” – magyarázta a fideszes kampánystáb egyik tagja, hogyan reagáltak a Jobbik feltörésére. Ugyanakkor szerinte a pártban úgy ítélik meg, a Jobbiknak még évekbe telik, amíg kormányképes erővé léphet elő, erre jelenleg sem szervezetileg, sem humán erőforrásban nem állnak készen. „Számíthatnak rá, hogy előkerülnek majd olyan témák, melyek feszegetik a politikai korrektség határait” – mondta egy, a stratégián dolgozó forrás, aki a rendpártiságot, a szigorúbb oktatást, a cigányság munkába állását, a büntető törvénykönyv esetleges újabb módosítását említette példaként. Hangsúlyozta, ugyan ezek a témák révén megszólítják a Jobbik szavazóit, de nem ezért fognak előkerülni: a Fideszben mindegyik kérdést megoldandó problémának tartják. Szintén hasonló vitát gerjesztett a stábban, hogy a belső számításaik szerint a fiatalok – különösen a vidékiek – egy része jobbikos, és többen arra hivatkoztak, hogy hosszú távon a szavazótábor elöregedik majd.

A stabilizáció vajon mi?

Egy kormányzati forrásunk szerint a kifejezés alapvetően azt jelenti, hogy a 2018-ig terjedő ciklusban a lehető leghatékonyabban kell működtetni az államapparátust, és a rendelkezésre álló, mintegy 7000 milliárd forint felhasználásával lehetőleg legalább kétszázalékos gazdasági növekedést elérni.

A kampánystábban a Fideszre és a kormányzásra leselkedő veszélyként információink szerint felmerült – miként egy forrás fogalmazott – „a hátradőlési effektus” és a káderhiány. A kormánynak szakpolitikai koncepciókat készítő forrás elismerte, sok szakembert, jogászt, közgazdászt visszatart az elvárt igazodási kényszer, de még nagyobb probléma szerinte, hogy a minisztériumokban lévő apparátus 4 év után sem érti „a politikai megrendelések lényegét”. A bürokrácia szerinte „teljesítményhiányos”, ezért kellett kiszervezni több munkát ügyvédi irodákhoz, a Századvég-csoporthoz.

Hogy az apparátus munkájával elégedetlen a kormányfő és Lázár János is, azt egyikük sem titkolta, Orbán Viktor a diplomatáknak tartott decemberi sajtóreggelin beszélt arról, hogy azoktól a köztisztviselőktől, akik nem fogják tudni „felvenni az új ritmust”, meg fognak válni; Lázár pedig éppen a hvg.hu-nak adott interjújában beszélt arról, hogy „ötszáz hivatalnok szabotálja a kormány munkáját”.

Odacsapnak a bürokratáknak?

Egy másik olyan átfogó terület, ahol jelentősebb változások lehetnek majd, a közoktatás – itt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésének átszervezésére (és a vezető Marekné Pintér Aranka menesztésére) számítanak a legtöbben.

Ezen a ponton ráadásul össze is futnak a szálak: az apparátusbeli átszervezésre azért van szükség, hogy az oktatásba az eddiginél több pénzt tudjon a kormány becsatornázni. „Abszurd, hogy egy általános iskola vezetésének kell a roppant bonyolult uniós bikkfanyelven kiigazodniuk. A Klik azért jött létre, hogy felmérje: hol, milyen pályázatokra van szükség a fővárostól a legkisebb településig ahhoz, hogy legalább technikai felszereltség terén csökkenthessük a területi különbségeket” – mondta az egyik kormányzati forrásunk.

A másik kulcsterület az egészségügy, itt a bonyolult nevű Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) lesz a kulcsszereplő, a kormány kórházfejlesztési programot tervez a következő évekre. Igaz, mindezt csak uniós forrásból fedeznék. De szó van ugyanakkor a Szócska Miklós által már többször hangoztatott, a teljes egészségügyi adminisztráció online alapra helyezéséről, ilyen „e-egészségügy” már Horvátországban is működik, az ottani üzemeltető már jelezte a kormány felé, hogy nálunk is tudná telepíteni a rendszert.)

Ugyanakkor forrásaink szerint nem Heim volt az egyetlen Fidesszel szimpatizáló közgazdász, aki konszolidációt, azaz kiegyezést követelt a gazdaság egyes szereplőivel. Heim azt kifogásolta az interjúban, hogy a bankrendszer hitelezésére szükség lenne a gazdaság felpörgetéséhez, mert a jegybank kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelprogramja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és önmagában nem is lenne elég. Ám kormányzati forrásaink szerint kiegyezésre a takarékszövetkezeti rendszer kialakításáig, az adósmentésig nem lehet számítani, mert ezekben a kérdésekben a miniszterelnök-pártelnök szintén a végsőkig elszánt.

forrás:hvg.hu

Leave a Reply 1091 megnézve, 1 alkalommal mai nap |