< Böngészés > Főoldal / Fogyasztóvédelem / Blog article: Így verik át a vásárlókat a felfújt fagyival

| Mobile | RSS

Így verik át a vásárlókat a felfújt fagyival

2014. május 24. | hozzászólás | Fogyasztóvédelem

Így verik át a vásárlókat a felfújt fagyival

Május elején, a magyar kézművesfagylalt napján ritka alkalomként éppen féláron ehettük magunkat tele fagylalttal. Az alacsony árak bűvöletében azonban eszünkbe sem jut feltenni a kérdést: mit is kapunk pontosan a tölcsérünkbe? A fagylaltok és jégkrémek mennyisége és minősége ugyanis – akár ártól függetlenül – hagyhat némi kívánnivalót maga után. Az igazán bosszantó az, ha több száz forintot elkérnek egy-egy gombócért – és mindent kapunk érte, csak nem fagylaltot.

A sonline.hu még áprilisban számolt be róla, hogy több somogyi cukrász is felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány fagylaltozóban levegővel túlhabosított fagylalttal csábítják az embereket – a levegős “óriásgombóc” mérete ugyan vonzó lehet a fogyasztók számára, a benne lévő fagylalt súlya azonban ugyanannyi, mint egy “hagyományos” gombócé.

A levegő minden fagylaltban, jégkrémben megtalálható: a fagyit a habosítás folyamata után krémesebbé, könnyebbé teszi, csökkenti a “hidegérzetet” és növeli a térfogatot. A desszert.eu szerint a fagylaltok levegőtartalma átlagosan 30 százalék körül mozog – ennek túladagolása azonban a minőség rovására mehet.

A levegővel történő habosítás ugyanakkor olyan trükk, amellyel eddig leginkább a nagyüzemi pálcikás és dobozos jégkrémek gyártói éltek.

A német Stiftung Warentest fogyasztóvédelmi magazinjának néhány évvel korábbi felmérése arra világított rá, hogy a vizsgált – Magyarországon is forgalmazott – nemzetközi márkák jégkrémei térfogatának felét levegő teszi ki: a legtöbb terméknél száz százalék volt a hozzáadott levegő mennyisége, vagyis a fagylaltokhoz ugyanannyi levegőt adtak, mint folyékony/száraz alapanyagot. Mindez a dobozok űrtartalmának és a benne lévő fagylalt tömegének arányában is nyilvánvalóvá válik, az egyliteres doboz súlya általában mindössze 500 gramm.

A fagylaltok, jégkrémek súlya és mennyisége mellett az is fontos szempont, hogy pontosan milyen alapanyagokból készítik el. Nem mindegy, hogy természetes vagy mesterséges színezőanyagokat, édesítőszereket és más vegyszereket tartalmaz-e.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) vizsgálata szerint több, az egészségre igen káros anyaggal dúsítják a Magyarországon kapható dobozos jégkrémek nagyobb részét: az összetevők listáján 7-9 E-számot találtak, a különböző ízeket pedig adalékanyagokkal érik el – a vaníliát szintetikus vanilinnel (amelyet laborban lignin-szulfonsavból, a papírgyártás egyik melléktermékéből állítják elő), az eper és málna aroma pedig egy “különleges” vegyi eljárás keretein belül – bármennyire is hihetetlenül hangzik – fűrészporból készül.

Az aromák mellett a különböző színezékek is igencsak felülreprezentáltak: az epernél és a málnánál maradva a pirosas-rózsaszínes színt a kármin (E-120) nevezetű színezőanyaggal érik el, amelynek előállítására használt cochineal nevezetű összetevőket perui, bolíviai, chilei és afrikai bíbortetűből nyerik – valódi eper híján minderre igencsak nagy szükség van.

A cukrászdákban, fagylaltozókban kapható “helyben készült” édességekkel sem árt vigyázni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint Magyarországon évtizedek óta nem volt fagylaltmérgezés “amely többek között a szakemberek hozzáértésének, az előállításhoz és forgalmazáshoz szükséges jó műszaki feltételeknek és a forgalmazás hatósági felügyeletének” köszönhető.

A NÉBIH azonban figyelmeztet: csak olyan helyen vásároljunk fagylaltot, ahol az árusítópult környezete rendezett, tiszta és pormentes, valamint a fagylaltpult biztosítja a termék legalább mínusz 8 celsius fokos hőmérsékletét és szennyeződéstől való védelmét – akár 1-2 fok hőmérséklet-emelkedés is a baktériumok szaporodásához, minőségromláshoz vezethet.

A fagylalpultokban elhelyezett hőmérőkön a szükséges minimum hőmérsékletet – jó esetben – a vásárló is ellenőrizheti. Mindemellett az is fontos, hogy a fagylaltosok használjanak folyó vizes kanálöblítőt, a leöblített kanalat pedig ne a pultra helyezett szivacsra, törlőruhára ütögetve víztelenítsék.

A jó minőségű fagyiban nincsenek jégdarabok – a jég a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezik. A fagylaltok olvadási ideje egyébként nagyban összefügg levegőtartalmukkal is: a levegősebb fagylaltok mindig gyorsabban elolvadnak, mint a töményebb (maximum 30 százalék körüli levegőtartalommal bíró) jeges édességek.

Juhasz Dániel írása a Népszavának

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 849 megnézve, 3 alkalommal mai nap |