< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Elharapódzhat a szárazság Európában

| Mobile | RSS

Elharapódzhat a szárazság Európában

Elharapódzhat a szárazság Európában

Az ENSZ Közgyűlése 1995-ös határozata szerint június 17. a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja. Több hír és információ szerint elsivatagosodik Európa, jön az aszály, nem lesz ivóvíz. Vajon tényleg így lesz-e, ha nem gondoskodunk az ellenkezőjéről?
A vízellátottság szempontjából a Kárpát-medence jó helyzetben van, ám a világ más helyein jelentős vízhiánnyal küszködnek, ami főként abból adódik, hogy természetes különbség van a vízforrások között. Magyarország közepesen vízellátott, a fogyasztás és a rendelkezésre álló készlet arányban van egymással – magyarázta Vermes László, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi és Vízgazdálkodási Tanszékének professzor emeritusa.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a jelenleginél súlyosabb szárazsági problémák lesznek Európában, a teljesen sivatagosodás azonban nem valószínű a kontinensen – emelte ki Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács tiszteletbeli elnöke.

Az aszály kialakulásában komoly szerepe van az éghajlatnak, amely folyamatosan változik. Fontos, hogy az ember minél kevésbé befolyásolja a Föld klímájának természetes ingadozását. A Kárpát-medence éghajlatának természetes velejárója az aszály, Magyarországon majdnem minden évben van, sőt, egy éven belül előfordulhat súlyos aszály és belvíz is – emelte ki Németh Ákos, az Országos Meteorológiai Intézet éghajlati szakértője.

Egy-egy régió szárazodása között az éghajlaton túl az emberi tényezők is közrejátszanak – hangsúlyozta. Jó példa erre a Duna-Tisza köze, ahol a rossz legeltetés, a felszín alatti vizek túlzott felhasználása is elősegíti az aszály kialakulását, hosszabb távon pedig a szárazodáshoz és a sivatagosodáshoz hasonló jelenségek jöhetnek létre – mutatott rá Láng István akadémikus.

Az aszály ellen ugyanakkor nem létezik jól bevált recept, mivel a helyi viszonyok nagyban befolyásolják a megjelenését. Egy tartós vízhiány következtében kialakult talaj- és területdegradáció azonban azzal jár, hogy egyre szegényedik az adott régió növényállománya, és romlik a termesztési lehetőség. Ez viszonylag gyors tempóban odáig vezethet, hogy az a vidék elszegényedik, az emberek pedig elvándorolnak onnan – állapította meg Vermes László.

Az előrejelzésen felül ezért azokon az érzékeny területeken, amelyeken évek, évtizedek óta jelen van az aszály, fel kell készülni rá, és alkalmazkodni kell hozzá a védekezésben. Ennek során aszálytűrő növényeket kell termeszteni, illetve olyan talajművelési módot kell használni, amely nem herdálja el a talaj nedvességkészletét – húzta alá a professzor.

forrás:híradó.hu

Leave a Reply 340 megnézve, 1 alkalommal mai nap |