< Böngészés > Főoldal / Magyar Helsinki Bizottság / Blog article: Főszereplővé lépett elő a gáz és az olaj

| Mobile | RSS

Főszereplővé lépett elő a gáz és az olaj

Főszereplővé lépett elő a gáz és az olaj

Olajárrobbanásra senki sem számított az újra elmélyülő iraki válság előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

Az ukrajnai és az iraki polgárháború alaposan megrázta a világgazdaság amúgy sem nyugodt terepét. A nagypolitika szereplőinek immár nemcsak azzal kell foglalkozniuk, hogyan legyenek úrrá a kezelhetetlen politikai helyzeten, hanem azzal is, mit kezdjenek a főszereplővé elő lépett olajjal és gázzal.

A gázfronton bekövetkezett fejlemények senkit nem érhettek váratlanul. Az orosz-ukrán feszültség, a mindennapossá vált véres ütközetek csak tovább fokozták azt a bizonytalanságot, amellyel időről-időre korábban is számolniuk kellett az orosz gázellátásra szoruló európai államoknak. Most minden korábbinál jobban kell szembesülniük azzal, hogy kevés olyan eszközük van az orosz politika befolyásolására, amellyel ne veszélyeztetnék saját gázellátásukat.

Az olajfronton bekövetkezett árrobbanásra viszont nem számíthattak. Az iraki belháború vihara nemcsak a közgazdászokat érte váratlanul, hanem a jelek szerint az amerikai hírszerzést is. Egyértelműen az iraki helyzet alakulása mozgatja az olaj árát, mivel az egész iraki olajexportot veszélyezteti a harcok tovább terjedése. A CCN már június 12.-én azt jelentette, hogy kilenc hónapos távlatban maximális szintre, barrelenként 106 dollárra, emelkedtek az olajárak. Az áremelkedés vége azóta sem látható. A londoni Brent augusztusi hatásidős jegyzése hordónként 113 dollár fölé kúszott, s 116 dollárt jósolnak az év végére.

Most a figyelem a legnagyobb olajtermelő országokra irányul. Elemzésében a moszkvai Vedomosti.ru hírportál arra hívja fel a figyelmet, hogy a legújabb nemzetközi statisztika szerint, 2013-ban a világgazdaság stagnálása ellenére némileg nőtt az energiafelhasználás a világban. Az olajkitermelés azonban még a szerény kereslet-növekedéssel sem tudott lépést tartani. A legnagyobb olajtermelő továbbra is Szaud-Arábia, második Oroszország, a harmadik az Egyesült Államok. A legnagyobb ütemű növekedést az USA érte el. Ezzel sikerült ellensúlyoznia a szíriai, a líbiai, az iráni és a szaúd-arábiai termelés-csökkenést, és elérnie 2013-ban a Brent barrelenkénti árának esését.

Az olaj továbbra is az energiafelhasználás fő forrása, tavaly 32,9 százalék jutott rá. A gáz 23,7 százalékkal részesedik a világ fogyasztásából. A gáz-kitermelés éllovasa az Egyesült Államok, a második Oroszország. Az olaj és a gáz együttes kitermelésében Oroszország áll az élen, mint ahogy a természetes gáz exportjában is vezeti a mezőnyt. Ami pedig a gázfelhasználást illeti, tavaly a legnagyobb fogyasztó az Egyesült Államok és Kína volt. Indiában és az Európai Unióban viszont csökkent a felhasználása.

Oroszország tavaly mérsékelte lemaradását két nagy riválisától, a gáz kitermelésében az amerikaiakkal, az olajban a szaúdiakkal szemben ért el előrehaladást. Oroszországra a világ olajkitermelésének 12.9 százaléka jutott tavaly, a gázra pedig 17.8 százalék. A nagy kitermelők sorában volt 2013-ban Kína, Kanada, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Irak Kuvait, Mexikó, Katar, Norvégia, Algéria és Indonézia is. A világ feltárt olajkészletei több mint fél évszázadra biztosítják az emberiség szükségleteit. Biztosítanák, ha a nemzetközi helyzet kiéleződése ezt nem tenné újra és újra kétségessé.

Az orosz-kínai gázüzletre mindenesetre úgy tekintenek Moszkvában, mint egy olyan lehetőségre, amely nagyobb mozgásteret biztosít a Kreml számára az ország stratégiai érdekeinek a képviseletére. Nem elhanyagolható a hatása a gazdaság fejlődésére. Szibéria és a Távol-Kelet fellendülését remélik tőle az optimisták, a pesszimisták viszont a térséget féltik a kínai befolyástól. Egyes moszkvai elemzők szerint, az orosz-kínai alku keresztezi Washington elképzeléseit, ami pedig az európaiakat illeti: nagyobb óvatosságra kell, hogy intse őket.

Legalább is, így vélekedik egy jeles moszkvai elemző központ vezetője, Alekszandr Paszecsnyik a RIANovosztyinak nyilatkozva: Európának most kereskedelmi realitásoktól vezérelve kell cselekednie, nem pedig politikaiaktól, amelyek az utóbbi időben domináltak. Saját energiabiztonsága is a Déli Áramlat megépítését követeli meg. Az orosz gáztól való függőség felszámolását az elemző nevetségesnek nevezi.

Ami pedig a jövőt illeti, sokan az ázsiai-csendes-óceáni régió felé való fordulásban nagyobb fantáziát látnak, mint az európaiban. Arról kevesebbet beszélnek, milyen hatalmas erőfeszítéseket és rengeteg pénzt felemésztő beruházásokat követelne ez meg Oroszországtól.

szerző:Barabás Péter

forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 261 megnézve, 1 alkalommal mai nap |