< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Multipláza Strasbourgban

| Mobile | RSS

Multipláza Strasbourgban

2014. július 2. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Multipláza Strasbourgban

Álláspont
Mit kell csinálni, ha nem tudunk megoldani egy válságos helyzetet? Alakítunk erre egy bizottságot. Mit kell csinálni, ha a probléma továbbra is fennáll? Alakítunk egy tucat albizottságot. Mit kell csinálni, ha már „ránk dőlt a ház”? Megvitatjuk az Európai Parlamentben. S megoldódik a válság? Nem, de az nagyon.

Az Európai Unió „országgyűlése” ma ennek jegyében tartja alakuló ülését Strasbourgban. Összeül 28 ország képviselője, hogy meggyőzze az európaiakat: igenis szükségük van 751 darab eurógázsi folyósítására. Mert kérem alássan, az unió igenis harcol a bürokrácia túlburjánzása ellen. Eddig 766 képviselő volt, a számoknál tehát semmi sem bizonyítja hívebben, hogy most aztán véget lesz vetve a képviselői dőzsölésnek. Ahogy az összuniós szavazásra buzdító kampány során a brüsszeli píárosok hihetetlenül frappánsan megfogalmazták: „Vedd észre. Tégy érte. Légy része.”

Hiszen ez az Európai Parlament már új lesz, egyenesen a „Tiéd”, az egyszerű emberek gondjairól fog szólni, sőt, világmegváltó döntések is születnek majd. Diadalmaskodik az európai gondolat, mindenki egyenlő lesz egyenlő jogokkal, szó sem lesz kisstílű áskálódásról, pártpolitikai praktikákról és egyéb gonoszságokról.
Példának okáért itt van Jean-Claude Juncker, aki nem valami sötét kávéházi kompromisszum útján kerül az Európai Bizottság élére, hanem az európai választó szavazott rá. Meg lett mondva már május előtt, hogy a győztes pártcsoport „csúcsjelöltje” lesz a góré. Csak képzeljék el, hogy milyen hajba kapást válthatott ki a lisszaboni halpiacon, vagy éppen a borsodbótai kocsmában a néppárti Juncker és a szocdem Martin Schulz kampányvitája!

Utóbbit egyébként ma megválasztják az Európai Parlament elnökének. Ebben természetesen egy deka susmus sincs, ez a demokratizmus, az európai gondolat netovábbja: a vesztes is kapjon valamit. Schulz úr egyébként szívesebben lett volna Juncker úr helyettese a bizottságban, lobbizott is becsülettel, hogy Berlin őt delegálja a testületbe. Csakhogy Angela Merkel inkább Günther Oettinger eddigi energiabiztos maradását és erősödését támogatta. Oettinger a saját pártjának a tagja, de mivel Schulz mégiscsak a koalíciós partner szocdemek képviselője, neki is kellett adni valamit. Így hát Manfred Weber német néppárti frakcióvezető és Schulz – aki időközben szociáldemokrata frakcióvezető lett az EP-ben – szépen megalkudott a házelnökségről. Tetszik érteni: semmi pártpolitika, semmi mutyi.

A brüsszeli „európai gondolat” terméke természetesen maga Jean-Claude Juncker is. A luxemburgi politikust igazán senki sem akarta, így az uniós kormányfők szinte egyhangúlag elfogadták. A britek és mi nyíltan szóltunk ellene, sokan az utolsó percig somolyogtak Merkel kancellár „játékát” figyelve. Mert Berlinnek sem Juncker volt az ideális, azonban saját embert, aki germán pedantériával veri keresztül a központosítást, aligha tudtak volna már most „nyeregbe ültetni”. Így maradt a „vén Európa” képviseletére Juncker úr megbízhatóan ismert ősz halántéka. Juncker hallgatni fog Németországra, de évtizedes brüsszeli tapasztalata a biztosíték arra, hogy kinyitja a kiskapukat is a kellően tolakodó és lobbizó tagállamoknak. Franciaországnak persze nagyobbakat, a déli és keleti államoknak meg kisebbeket, a problémákat pedig rutinnal söpri a szőnyeg alá. A mindent elleplezni akaró textildarab alatt érthetjük akár az Európai Parlamentet is, ahol négy éven keresztül lehet majd megint demokráciáról, fékekről és ellensúlyokról vitázni, miközben az Európai Unió alapvető problémáival meg majd lesz valami.

David Cameron és Orbán Viktor ki merte mondani: a mostani unió képtelen megbirkózni a válsággal, a tagországok egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenségével. Amire nem az a megoldás, hogy agresszívabban folytatjuk azt, amit eddig. Az oly sokszor emlegetett nemzeti jogkörök megtartása és bővítése nem azért fontos, mert nem tudunk élni anélkül, hogy nemzetiszínű címke legyen a pálinkán, hanem azért, hogy egyáltalán legyen magyar pálinka.

Az oly gyakran emlegetett Európai Egyesült Államok, az európai multipláza felé való menetelés nem azért eleve rossz, mert nekünk vagy a briteknek nem tetszik. Az igazi baj az, hogy erről senki nem kérdezte meg egyszerűen, egyértelmű választ várva az európaiakat. Ehelyett Juncker és Schulz urak szekundálásával szép csendben keresztülviszik. Márpedig Európa csak a nemzeti jogok bővítésével és nem azok bürokratikus központosításával „álmodhatja újra magát”.
szerző:Máté T. Gyula

forrás: magyar hírlap.hu

Leave a Reply 118 megnézve, 1 alkalommal mai nap |