< Böngészés > Főoldal / Fogyasztóvédelem / Blog article: Akciós árunál minőségi kifogásnak helye nincs?

| Mobile | RSS

Akciós árunál minőségi kifogásnak helye nincs?

2014. augusztus 4. | 1 Hozzászólás | Fogyasztóvédelem

Akciós árunál minőségi kifogásnak helye nincs?

A boltban sokszor hivatkoznak arra, hogy az akciós, leértékelt árura nem jár szavatosság, illetőleg garancia. Ugyanakkor a vonatkozó jogi előírások alapján az akciós termékekre is irányadóak a szavatosság, illetőleg a kötelező jótállás szabályai.

Abban az esetben, ha az üzletben felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a megvásárolt cipő azért akciós, mert valamilyen apró szépséghibája van (varráshiba), akkor ezen hiba miatt valóban nincsen lehetőség kicseréltetni, kijavíttatni azt, azonban a termék más – vásárláskor nem ismert – hibája esetében érvényesíthetők a szavatossági jogok.

Az eladónak csakis a vevő által a vásárláskor megismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége, és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket például kicseréltetni).

Ha a vevő annak ellenére kötött szerződést (megvette a terméket), hogy ismerte a hibát (tudta, hogy fennáll), vagy azt ismernie kellett (mert megfelelően tájékoztatták, vagy mert például vitathatatlanul látszódott a terméken annak sérülése), akkor a hiba tekintetében az eladónak nincs szavatossági felelőssége.
Akciós termékre nincs garancia! Valóban?

A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura – mint egészre – nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.

Az eladó minden esetben (így a termék árának leértékelése esetében is) az előzőekben kifejtettekkel összhangban csak a következő feltételek együttes fennállása esetében zárhatja ki jogszerűen a hibás teljesítés miatti felelősségét: csakis azért a hibáért zárható ki a felelősség, amelyről a szerződéskötést megelőzően (például az áru mellé kihelyezett tájékoztató táblán) tájékoztatták a vevőt, és oly módon történt a tájékoztatás, hogy a vevő valóban képessé vált megismerni a hibát (vagyis a tájékoztatás megfelelő volt). Sokszor előfordul, hogy a jogosult – noha ismerte a hibát a megállapodás időpontjában –, azt már nem ismerte fel, hogy az milyen jelentőséggel bír.

Ha nincs különösebb minőségi oka a leértékelésnek

Amennyiben a forgalmazó nem jelölte meg a leértékelés okául szolgáló hibát, és nem adott arról tájékoztatást, akkor – lévén őt terheli a bizonyítás terhe (miszerint igenis tájékoztatta a vevőt) – a fogyasztó az egész termékre élhet a hibás teljesítés miatti jogaival, és az ezzel ellentétes tájékoztatás/magatartás jogellenes.

Amennyiben utóbb a vevő a tájékoztatás körén kívül eső hiba miatt viszi vissza a terméket a boltba, úgy kifogását intézni kell, és jogszerűtlen elutasítani az igényét arra való hivatkozással, hogy „leértékelt árura nincs szavatosság”.

Amennyiben a fogyasztó kötelező jótállás hatálya alá tartozó terméket vásárol leértékelt áron, úgy szintén irányadók a fentiekben részletezettek. Nevezetesen: az egyéb (később, a rendeltetésszerű használat ellenére fellépő) hiba miatt igenis élhet a jótállásra és/vagy szavatosságra alapítottan minőségi kifogással a fogyasztó.

Természetesen nincsen akadálya annak, hogy a kereskedő kizárja a felelősségét, például a termék ismert esztétikai hibája miatt, de amennyiben az ilyen esztétikai sérülés miatt akciósan (leértékelve) vásárolt új számítógép, hűtőgép stb. valamelyik részegysége a rendeltetésszerű használat során tönkremegy, úgy a fogyasztó emiatti minőségi kifogását igenis alapozhatja a kormányrendeletben számára biztosított kötelező jótállásra, függetlenül attól, hogy az esztétikai sérülés miatt leértékelt áron vásárolta a gépet.

Szükséges kiemelni, hogy az előzőekben bemutatott esetkörök adott esetben megtévesztő tájékoztatásnak, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhetnek, melyet a fogyasztóvédelmi hatóság vizsgál. (A tavalyi jelentés elérhető innen.)

forrás:mno.hu

Leave a Reply 3554 megnézve, 1 alkalommal mai nap |