< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Szajlai Csaba Felturbózva

| Mobile | RSS

Szajlai Csaba Felturbózva

2014. augusztus 15. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Szajlai Csaba Felturbózva

Álláspont. Úgy tűnik, a magyar gazdaság magára talált, mi több: a második negyedévben még „robbantott” is

A csaknem négyszázalékos gyarapodás a korábbi időszakokhoz képest szédületes ütem, de nem szabad beleszédülni a számokba. Az említett GDP-növekedéssel ugyanis visszataláltunk a válság előtti szintre: sok-sok ilyen adat, no és persze teljesítmény kell ahhoz, hogy tényleg felzárkózzunk. Szó se róla, örülni azért lehet, és kell is!

Bár a KSH csak hetekkel később publikálja a bruttó hazai termék megugrásának szerkezetét, a részadatokból már látszik, hogy az ipar, a feldolgozóipar húz – köszönjük, Mercedes, Audi és Opel! –, másrészt bejátszik a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, továbbá a dinamikához társulnak még az európai uniós források. A köszönet a jegybanknak és Brüsszelnek is kijár: ha nincs a növekedési hitelprogram, valamint nem jönnek az uniós tőketranszferek, diszkrétebb GDP-adatot látnánk. Utóbbiak azonban jelzik is, mire „éhes” a magyar gazdaság, a piaci szereplők: az olcsó pénzekre és a vállalati működő tőkére! Leegyszerűsítve: ha nincs biztosítva a finanszírozás, fejlődés sincs.

Természetesen az elmúlt fél esztendőben mért, összesen 3,7 százalékos gyarapodás előbb-utóbb „lecsorog” a háztartásokhoz is: méghozzá úgy, hogy többet költünk, fogyasztunk, biztosabbnak érezhetjük a munkahelyünket, sőt a – járműgyártó – multiknak tulajdoníthatóan a versenyszektorban több az új állás.

Külön érdekessége a tegnapi GDP-kimutatásoknak, hogy Európa sajnos nem tud felpörögni, ráadásul a nagy gazdaságoktól, a németektől, a franciáktól és az olaszoktól egyre borúsabb hírek érkeznek. És itt van az a pont, ahol nem érdemes magunkat ámítani: a magyar gazdaság erősen exportfüggő, így ha tartós a leállás a Lajtán túli világban, azt mi is megérezzük. Magyarország momentán úgy versenyképes, hogy európai összevetésben alacsonyak a bérek, rengeteg iparterületünk van, lehet tehát terjeszkedni, a kormány pedig stratégiai megállapodásokkal „kedveskedik”, ajánl partnerséget. Lehet, hogy első pillantásra kiválasztott körről van szó, a lényeg abban rejlik, hogy a világcégek túlnyomó része már itt van, bűn lenne kihagyni a kapcsolatok erősítését. Ehhez persze kiszámítható üzleti környezet is kell. Valószínű, hogy 2014-ben – legalábbis mind ez idáig – az volt a „jó”, hogy a kormány lényegében nem tett semmit: nem módosította az adókat, az illetékeket, a különböző fizetési kötelezettségeket. Bármilyen meglepő: már ez is kiszámíthatóságot jelent. A következő évek nagy kérdése azonban az lesz, hogy 2015-től kezdve mi az, ami változik, és mi az, ami nem?! Például felettébb ajánlatos lenne mind több pénzt az oktatásra fordítani.

Miközben joggal örülünk, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy 2014 választási év, s ilyenkor egy picit mindig elszalad a gyeplő – mellesleg rá is fér a gazdaságra és a társadalomra. Viszont a belső keresletélénkítés, akár rezsicsökkentés vagy sem, csakúgy, mint az állami-önkormányzati fejlesztések, nem fenntarthatók. Ugyanakkor az, hogy a mostani GDP-növekedés hoz-e majd fejlődést, csak azon múlik, hogy az ebből származó bevételt miként használják fel, mibe forgatják vissza, a jövőbe fektetik-e be…

Bár régen lejárt az „elmúlt nyolc évezés” időszaka, hiszen már az elmúlt négy évre is lehet hivatkozni, ráadásul az átlagosan egy százalék alatti éves növekedés ott sem volt fényes, de legalább kijöttünk a recesszióból, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ki, mit örökölt. A magyar gazdaságot ugyanis változatlanul a tetemes államadósság húzza lefelé: a legrizikósabb tényező az, hogy szemben régiós versenytársainkkal, nálunk kimagaslóan magas az államadósság GDP-arányos mutatója. Márpedig piaci turbulenciára, kisebb-nagyobb pénzpiaci pánikra állandóan készülni kell, és a környezetünkben bőséggel akad kockázatos terep, ahová sajnos bennünket is sorolnak.

Ha azonban a magyar gazdaság a továbbiakban is képes lesz a fejlődésre, növekedésre, rendben tartja költségvetését, konszolidálja bank- és pénzügyeit, megindulhat a lassú, de érezhető felzárkózás.
Mindenesetre a tegnapi GDP-szám azt jelzi, hogy úton vagyunk. Sőt, most fel is vagyunk turbózva.

szerző:Szajlai Csaba

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 343 megnézve, 2 alkalommal mai nap |