< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Peugeot 3008 2,0 HDi teszt – Bele kell ülni!

| Mobile | RSS

Peugeot 3008 2,0 HDi teszt – Bele kell ülni!

2014. augusztus 16. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Peugeot 3008 2,0 HDi teszt – Bele kell ülni!

ALDI – a Superbrands díjjal elismert márka
A Peugeot mindig is szerette felrúgni az autóipar egykoron kőbe vésett szabályait, emlékezzünk csak az 1007-esre, amelyet egyszerűen máig nem bírtam megemészteni.

Tolóajtók egy magas építésű és rövid, de kétajtós kocsin? Hagyjuk is. Ma már nem annyira punk az, aki ilyen öszvéreket dob piacra, a 3008 felett is könnyebben siklunk át.

Egy crossover legyinthet rá bárki. Kicsit terepjárós, kicsit családi, de végtére is kompakt. Egy biztos: masszív, súlyos, de barátságos autónak tűnik. Nem terepjáró és az a szerencse, hogy nem is akar annak látszani, mégis észrevehetően magasabb az átlagnál. A mostani facelift főleg a lámpákat érintette, elöl morcosabb, hátul pedig sokkal szebb lett: ott oroszlánkarmolásra emlékeztető hármas csík lett a lámpa. A forma elég megosztó, megértem azokat akik fanyalognak. Mert egy gombóc fagyi (értsd: 3008) helyett lehet venni lapos, gonosz és alattomos kocsikat is. Nekem speciel tetszik ez az árral szemben felfogás, én elégedetten nézegettem reggelente. Sok a króm, vastag a far, érdekes az arc és a szemek: van rajta néznivaló.
És benn mennyi néznivaló van. Ez az utastér valahogy annyira el lett találva, hogy örökre az agyamba égett. A 3008-at tilos kívülről megítélni, be kell ülni, hogy megértsük őt. Először is ilyen üléspozíció sehol sincs, csak azt nem értem miért. A középkonzol és a kardánalagútra pakol doboz nagyon magasra került, a középső egység pedig meredek szögben döntött. Ettől úgy érezzük körülvesz a kocsi, sehova nem kell nyújtózkodni. A fotelek hihetetlenül masszívak, sok az ablakfelület és a panorámatető is sokat dob az összhatáson. A fejtámlákban monitor van, a hátulülők itt nézhetnek bármit, de sajnos USB-ről nem játszik le fileokat, DVD kell hozzá, ami lassan olyan lesz mint régen a kazetta.

Zseniális a repülőkből (vagy a Mini-től?) kölcsönzött billentyűsor. Többek között innen állítható a kis műanyaglapka a műszerfal tetején, amelyre a sebességet lehet kivetíteni. Van követésitávolság jelző, ami szintén ide jelzi ki, hogy hány másodperccel vagyunk az előttünk menő mögött. Ha jól értem ehhez pont olyan radarrendszer kell, ami a követős tempomathoz is, az egy szuper dolog, kár hogy itt olyan nincs, ennek így nem értettem mi az értelme. A kormány kicsit nagy, de ami a legfurcsább, hogy egy gomb sincs rajta. A legújabbkori Peugeot-kon (508,308) más multikormány a divat, itt úgy látszik még nem. Minden (zene, tempomat) a kormányoszlop két nyúlványáról kell kezelni, ez pedig hosszadalmas megszokást igényel, mivel vakon nyomkodjuk vezetés közben ezeket a kapcsolókat.

A navigáció és általában a menürendszer kezelése kissé körülményes, nem szerettem. A könyöktámasz alatti könyöklőben akkora rekesz van, hogy ekkorát még sosem láttam, de komolyan. Jól jön hozzá a szériatartozék, csomagtartóból kivehető zseblámpa, mert világítás nincs benne. Egyébként is sok a hely az apróbb cuccoknak, még a padlóban is kialakítottak rekeszeket. Nagy baja a 3008-nak, hogy sokat ígér kívülről, de a belső mégsem elég nagy. Hátul kevés a lábtér és a fejtér is, se felnőttek, se gyerekülésbe ültetett porontyok nem lesznek elájulva tőle, utóbbiak lába mindenképpen a támlához ér. És a csomagtartó sem elég nagy. 432 liter, némiképp több, mint mondjuk egy Golf-é, de négy főnek egy hétre már szűkös. Viszont ide is jutott ötlet, a hátsó ajtó ugyanis két részletben nyitható. Ide ha kell fel is lehet ülni, de pakolni is egyszerűbb.

A kétliteres HDi dízelmotor 150 lóereje visszafogott, nem mentek bele a franciák a lóversenybe (a BMW négyhengerese már 204 lónál tart ugyankekkora lökettérfogatból). Ez persze mindenre elég, egy normális világban ennél többre nem lehet szükségünk. Előzni, tempósan haladni is jól lehet vele és szerencsére egész rugalmas is, 1500-as fordulattól már érezhető az ereje. 5,5 literrel beérte, igaz ebben sok nyugodt országutazás volt. Városban 7 liter a reális, ami szintén nem sok egy ekkora autótól.

Szerencsére sportosság nyomokban sem található meg a 3008-ban, a motor, a futómű és a kormányzás is kényelmes, nyugodt haladásra lett kitalálva. Bár az üléshelyzet a magas körítés (konzol, könyöklő) és a magasra került váltó miatt akár valami sportkocsiban is érezhetnénk magunkat.

Finom autó a 3008, annyi különleges és lenyűgöző részletmegoldással, hogy ezt még a franciák is csak legelborultabb pillanataikban tudják összehozni. Bizonyos tekintetben – lásd minőség vagy fícsörlista – többet ad, mint amit ígér, bizonyos tekintetben viszont – lásd helykínálat- kevesebbet. Mindenesetre különleges és izgalmas jármű, ráadásul az egyik legminőségibb francia autó, amiben valaha ültem. Úgy értem nemcsak anyagminőségre meg összerakásra, hanem megérzésre is. Amikor beül az ember valamibe, elindul és elismerően sóhajt. Hja, kérem, megmagyarázni nem tudom, de nagyon egyben van.

Ötmillió alatt indul az alap benzines 1,6-os és csúcs-dízel is megáll 7,5 milliónál és akkor abban már kanyarkövetős xenon is van meg tolatóradar. Ez az ár nem sok, ha azt vesszük, hogy ennyiért egy közepes dízel Golf-ot vagy egy szintén közepesen felszerelt Qashqai-t kaphatunk hasonló teljesítményű dízellel. Ez egy művészi alkotás, németektől megszokott minőségben igazából meghatározhatatlan célcsoportnak. Egy biztos: én benne vagyok.

forrás:stop.hu

Leave a Reply 152 megnézve, 1 alkalommal mai nap |