< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Orbán új határokat emel

| Mobile | RSS

Orbán új határokat emel

2014. augusztus 21. | hozzászólás | Közélet

Orbán új határokat emel

Miközben Magyarország legfőbb európai szövetségesei egyre fokozódó aggodalommal figyelik Orbán Viktor vonzalmát a keleti autokráciák iránt, a miniszterelnök a Páneurópai Piknik 25. évfordulóját is Nyugat-Európa bírálatára használta fel. Szavai miatt ezúttal már a német külügyi államminiszter is aggályainak adott hangot.

Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól – hangoztatta Orbán Viktor kedden Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik 25. évfordulóján rendezett beszélgetésen. A miniszterelnöknek a rendszerváltás eseményeit értékelő szavai ismét Nyugat-Európa-ellenes, és a keleti modellt sztároló kiszólásokkal tűzdelt beszédbe csaptak át. Ismert: a Páneurópai Piknik az osztrák-magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének.

Orbán ezúttal is arról beszélt, az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete Magyarországon, de megmaradt az infláció és a magas államadósság, s rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén. Szerinte a ’80-as évek második felében magától adódott a gondolat, hogy “a lerongyolódott Keletnek” a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető.

Havasi megint botrányt kavart
Mikor Orbán Viktor távozni igyekezett a sopronpusztai rendezvény helyszínéről, a kormányfőt rajongóin kívül több tudósító is próbálta megközelíteni, ám ez szokás szerint nem volt könnyű. Egy holland tudósító arról érdeklődött, Orbán mit üzen Brüsszelnek.
Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtós nemcsak testével védte a kérdésektől Orbánt, hanem el is tolta a mikrofont. Erre reagálva a tudósító a fejére ütött egy kicsit a mikrofonnal, amire Havasi feldühödött, s megfenyegette a riportert: “barátom, ha ezt még egyszer megcsinálod…”. De nem folytatta.

Sajnálkozva jegyezte meg, hogy ha azt vizsgáljuk, ma, itt, a magyaroknak mi a jó, a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, “mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk”. Hozzátette ugyanakkor, hogy “nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte”. Szerinte “egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált”.

Épp az ilyen kijelentések miatt aggódik Magyarország jövőjével kapcsolatban a német külügyi államminiszter, aki attól tart, hogy a jelenlegi magyar kormány eltér az unió értékeitől. Michael Roth szerint Európának többet kell tennie az alapértékek védelmében – idézte a Tagesspiegel a német SPD politikusát, aki úgy látja, jelenleg kérdőjeleket vet fel a magyar szabadság állapota. Roth köszönetet mondott Magyarországnak, hogy a keletnémet polgároknak megnyitotta a kaput a szabadsághoz, enélkül ugyanis szerinte sokkal lassabban mehetett volna végbe a német újraegyesítés.
Bírálták az “álnemzeti rendszert”
Az ellenzéki pártok is megemlékeztek a Páneurópai Piknik évfordulójáról.
Az MSZP például azt írta: 25 éve Magyarország Európát választotta, az esemény pedig Kránitz László, a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint ma is jelkép. “Jelkép, amely azt mutatja, hogy az emberek szabadságvágyával szemben tartósan kormányozni nem lehet”.
Az Együtt-PM szövetség szerint pedig Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével ellene ment mindannak, amiről a páneurópai piknik szólt, az álnemzeti Orbán-rendszer ellentétes a nemzeti érdekkel, és szemben áll mindazzal, ami az európai hagyományban érték.

Ugyanakkor – tette hozzá – ahogy a barátok között is az őszinte beszéd a szokás, ők is nyíltan kimondják, ha valahol nyomást gyakorolnak a demokráciára, a jogállamra vagy a szabadságra, mint ezt most Magyarországon látják. Alapvetően nem a magyar kormány egyes cselekedeteivel van gond, hanem azzal, hogy összességében ezek az európai értékekre mért támadások – fogalmazott Roth.

Erre erősített rá Orbán illiberális demokráciáról szóló beszéde, melyre reagálva a német külpolitikai vezető közölte: “aki elutasítja a szabadságra épülő demokráciát és tekintélyelvű államokat méltat modellként, az elbúcsúzik az unió leglényegesebb alapelveitől”.

“Ha valaki úgy fogalmaz meg kritikát mással szemben, hogy azt semmilyen konkrétummal sem támasztja alá, akkor legkevésbé sem az európai értékek mentén cselekszik” – reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Szijjártó Péter szerint “a demokráciát és az európai értékeket egészen biztosan nem tőlünk, közép-európai szabadságszerető népektől kell félteni”.

Németh Miklós: “Moszkva nem tiltakozott”
“Moszkva nem tiltakozott” címmel közölt kedden interjút Németh Miklós egykori miniszterelnökkel a Die Presse című konzervatív osztrák lap.
A vasfüggöny lebontásában gazdasági kérdések és az ország megítélésének szempontjai is közrejátszottak. Németh felidézte, első miniszterelnöki útja 1988 decemberében nem Moszkvába, hanem Bécsbe, Franz Vranitzky osztrák kancellárhoz vezetett, és közölte vele a határzár lebontásának tervét. Csak utána utazott Moszkvába, ahol Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak arról beszélt, hogy Magyarországon eljött a többpártrendszer ideje.
“Ez a te felelősséged Miklós, nekem mindenhogyan megfelelő” – válaszolta a szovjet elnök Németh szerint, és biztosította őt arról, hogy a “gyalázatos 1956-os események nem fognak megismétlődni”.
Németh beszélt a Bonn melletti Gymnich palotában megtartott titkos találkozóról is, amelyre külügyminiszterével, Horn Gyulával utazott, hogy Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel tárgyaljon. Kohl szemébe könny szökött, amikor közölte vele, hogy Magyarország megnyitja határait Ausztria felé az országban tartózkodó több mint százezer keletnémet menekült előtt – mondta Németh.
Két héttel később, szeptember 11-re virradó éjjel megtörtént a határnyitás.
forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 185 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: