< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Nem jött össze a karcsúsítás: 290 ezerrel lettek többen a tárcáknál

| Mobile | RSS

Nem jött össze a karcsúsítás: 290 ezerrel lettek többen a tárcáknál

2014. szeptember 2. | hozzászólás | Közélet

Nem jött össze a karcsúsítás: 290 ezerrel lettek többen a tárcáknál

Négy év alatt 290 ezer fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma. A növekedés mértéke meghökkentő, ugyanis nem csak a tanárok, orvosok lettek két évtized után újra közalkalmazottak, hanem sok minisztériumban is nőtt a létszám, írta a Napi.hu.

A költségvetési intézményeknél tavaly átlagosan 573,6 ezeren dolgoztak, miközben a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben a központi közigazgatásban alkalmazottak létszáma 282,7 ezer fő volt – többek között ez derül ki a parlamentnek a napokban benyújtott 2013-as költségvetés elszámolásából, illetve a korábbi évek zárszámadásainak összevetésből.

A 2009-es, 2010-es és a tavalyi adatok összevetésből kiderül, alig van olyan minisztérium vagy minisztériumi státuszú szervezet, ahol érdemben csökkent volna a létszám.

Az agrártárcánál látványos, ám látszólagos, hogy az elmúlt négy évben összességében csökkent az állományi létszám, hiszen ez a vízügy 2012-es kiszervezésből fakad – ekkor mintegy 9000 közalkalmazott, köztisztviselő került a belügyi tárcához.

Ugyanakkor a 2013-as legfrissebb számokból már az is látható, hogy a tavaly az agrártárcához újabb közalkalmazottak kerültek, amikor is a minisztériumhoz visszakerültek a mezőgazdasági szakoktatási intézmények – azokkal együtt pedig 3830 tanár és más közalkalmazott. (A szakoktatás újabb átszervezésre vár, ugyanis a következő lépésként a nem mezőgazdasági szakoktatás felügyeletet kerül a nemzetgazdasági tárcához a közeljövőben – erről az elmúlt hetekben döntött a kormány.)

Hasonló a helyzet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) esetében – ugyanis míg 2009-ben 35,1 ezer fő tartozott a tárcához, ma már alig hatezer fő dolgozik az NGM-ben és a háttérintézményeknél. A folyamat itt is összetett: előbb lezajlott a Vám- és Pénzügyőrság és az adóhivatal (APEH/NAV) összevonása, majd a Nemzeti Adó és Vámhivatal költségvetési értelemben kikerült az NGM-ből.

Megfeleződött Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is, ami a kormányablakok megalakulásával van összefüggésben, ugyanis a Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézői a kormányablakokhoz kerültek. A kormányablakok, kormányhivatalok a közigazgatási tárcához tartoznak, ez tükröződik a KIM létszámának emelkedésben és más költségvetési szervek, mint például a társadalombiztosítási alapoknál foglalkoztattak létszámának csökkenésében.

A több éven átnyúló összehasonlítások szerint egyetlen tárcánál zajlott le érdemi létszámcsökkentés – ez a Külügyminisztérium, ahol 2009-ben 2500-an tavaly viszont már csak 1800-an tevékenykedtek. A külügy átmenetileg ráadásul hízott is, hisz 2010-2012 között a diplomácia alárendeltségében működött a hírszerzésért felelős Információs Hivatal is – ám ez végül a Miniszterelnökséghez került.

A Miniszterelnökséggel el is érkeztünk az egyik leggyorsabban növekvő intézményhez, ugyanis 2009-ben a Miniszterelnöki Hivatal környezetében 2440 fő dolgozott – többek között ide tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok. A 2010-es kormányváltáskor az összes háttérintézményt szétszórták a tárcák között, így az újonnan megalakult Miniszterelnökség alig száz fővel indult, azonban tavaly már legalább 1378-an dolgoztak. A 2013-as zárszámadás ugyan csak 757 főről ad számot, ám a részletekből kiderül, hogy a csökkenés látszólagos, egyszerűen a 2013-as statisztikákban nem tüntették fel az Információs Hivatal munkatársainak számát – miközben 2012-es bázisban még szerepeltek. Vagyis egyáltalán nem csökkent Miniszterelnökségi fejezetet létszáma sem tavaly, sőt az Információs Hivatalnál rég látott költekezésekbe és fejlesztésekbe kezdett. A hírszerzésnél eszerint 2012-ben 621-en dolgoztak – a tavalyi létszám ennél némileg magasabb lehetett.

A legnagyobb hízókúrán mindezek ellenére az EMMI és a kormányablakokat magába olvasztó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) esett át. Az utóbbi arányaiban, az EMMI létszámában nőtt a legnagyobb mértékben: az emberi erőforrás tárcához került az közoktatás 128 ezer alkalmazottja, az egészségügyi 20 ezer és szociális és gyermekvédelem további 20 ezer alkalmazottja. A Belügyminisztérium létszáma négy év alatt harmincezer fővel nőtt, szintén a központosítás jegyében: idekerültek az önkormányzati tűzoltóságok (plusz tízezer fő) a vízügyi igazgatóságok (plusz kilencezer fő). A rendőrség létszáma tavaly 46,2 ezer főre rúgott vagyis 4300-zal nőtt négy év alatt.

Az országgyűlés fejezetének létszáma is 40 százalékkal nőtt – ám ez is a háttérintézmények bővülésének a következménye. A fejezethez került az energiahivatal, de időközben megalakult az Országgyűlési Őrség is – amely korábban a rendőrség állományában működött.

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (fő) 2009 2012 2013 Változás 2009-2013 (fő)
Országgyűlés 1 861 2 104 2 615 +754

Bíróságok 10 347 10 341 10 644 +297

Ügyészség 3 730 4 152 4 215 +485

Miniszterelnökség 2 440 1 100 1 378 -1 062

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 5 038 59 388 36 124 +31 086

Vidékfejlesztési Minisztérium 19 833 9 012 12 842 -6 991

Honvédelmi Minisztérium 25 904 24 540 24 461 -1 443

Belügyminisztérium 61 446 90 694 90 642 +29 196

NGM 35 170 5 579 6 046 -29 124

NAV 0 21 587 21 583 +21 583

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 761 2 209 2 367 -2 394

Külügyminisztérium 2 514 1 814 1 802 -712

Emberi Erőforrás Minisztérium 80 450 122 320 333 427 +252 977

Összesen 282 768 381 010 573 641 +290 873
Forrás: zárszámadási törvények és javaslatok, Napi.hu-gyűjtés

forrás:index.hu

Leave a Reply 218 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: