< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Navracsics nagy napja

| Mobile | RSS

Navracsics nagy napja

2014. szeptember 29. | hozzászólás | Közélet

Navracsics nagy napja

Meglehetősen furcsa meghallgatás kerekedhet ki belőle – jellemezte egy brüsszeli forrás a Bruxinfonak Navracsics Tibor szerdai, biztos-jelölti meghallgatását. A négy, “gyenge láncszemnek” tartott bizottsági politikus egyike a magyar aspiráns, akire inkább Orbán Viktor, mint saját árnyéka vetül.

“A támadások eléggé valószínűnek tűnnek”. “Meglehetősen furcsa meghallgatás kerekedhet ki belőle”. “Nagyon oda fognak figyelni majd minden szavára”. Ilyen és hasonló megjegyzésekkel ecsetelték a magyar biztos-jelölt meghallgatásával kapcsolatos várakozásaikat nevük mellőzését kérő parlamenti források, főleg a meghallgatás első számú felelőse, az EP kulturális és oktatási szakbizottságának a környékéről. És bár a beszélgetőpartnerek szinte kivétel nélkül forró pillanatokat és főleg korábbi magyar kormánytagsága és miniszteri tevékenysége kapcsán kellemetlen kérdéseket jósolnak Navracsics Tibornak, az is leszűrhető: a három órás meghallgatást vezető kulturális és oktatási szakbizottságban közel sem uralkodik “lincshangulat”.

A magyar biztosjelöltet általában a Juncker-csapat azon tagjai közé sorolják, akiket potenciálisan visszadobhat az Európai Parlament, amelynek ugyan formailag csak az egész Bizottság jóváhagyásába van beleszólása, de megvannak az eszközei céljainak elérésére. A Bruxinfó úgy értesült: a jelölés óta Európa számos részéből tömegesen érkeztek levelek a parlamenti meghallgatás lebonyolításáért felelős kulturális és oktatási szakbizottsághoz és annak egyes tagjaihoz, amelyek nem éppen kedvező fényben állítják be az Orbán-kormány korábbi igazságügyi és közigazgatási, majd külügyminiszterét és a tevékenységét.

Egyesek, nem meglepő módon arra számítanak, hogy a baloldali képviselők kemény bírálatokat és vádakat is a magyar biztos-jelölt fejéhez vágnak majd. Majdnem biztos elutasításra mindazonáltal az idézett források szerint talán csak az Egyesült Baloldal részéről számíthat. Ez azonban önmagában még nem jelent semmit, mert a 31-tagú szakbizottságban csak két szélsőbaloldali képviselő van, és kisebbségben lehetnek azok, akikről feltételezhető, hogy meg akarnák buktatni Navracsicsot.

Bennfentesek szerint minden azon dől el, hogy az EP két legnagyobb politikai pártcsoportja, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták betartják-e azt a “megnemtámadási egyezményt”, amit előzőleg kötöttek egymással. Többen ugyanakkor beszédes jelnek tekintik azt, hogy a szocialisták a szeptemberi plenáris előtt nem támogatták a liberálisoknak azt a javaslatát, hogy tűzzék a plenáris ülés napirendjére a magyarországi helyzet megvitatását. Kérdés persze, hogy mennyire lehet tartani a frakciófegyelmet. Alain Lamassoure, az egyik rangidős néppárti képviselő mindenesetre a héten arra figyelmeztette a szocialistákat, hogy minden egyes néppárti biztos-jelölt elleni támadást duplán meg fog bosszulni a Néppárt a szocialista jelölteken. Ez alapján is véleményezték többen azt, hogy végső soron a meghallgatáson nyújtott teljesítmény lesz a meghatározó. Vagyis az, hogy milyen benyomást keltenek a biztosok.

A 31 tagú kulturális és oktatási szakbizottságban többségben vannak a néppártiak és a szocialisták (együtt 17-en), de a többiek meglehetősen heterogén klubot alkotnak, több függetlennel vagy eurószkeptikussal. A biztos-jelölt alkalmasságáról ugyanakkor csak abban az esetben szavaz majd a szakbizottság, ha első körben a pártcsoportok koordinátorai nem tudnak zöld ágra vergődni a kérdésben.
Navracsics Tibort szerdán kora este a kulturális mellett az ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság és “csendes társként” a petíciós bizottság hallgatja majd meg. A politikus 15 perces bevezetőjét követően a különböző pártok képviselői összesen 45 kérdést tesznek majd fel, a legtöbbet, 11-et az erőviszonyok alapján éppen a Fidesz-KDNP pártja, az EPP. A kérdések feltevésére maximum 1, a válaszokra pedig 2 perc idő áll majd rendelkezésre.

A háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy a kulturális és oktatási szakbizottságban nem túlzottan örültek Jean-Claude Juncker választásának. Ez részben a jelölt személye által küldött üzenetnek, részben pedig a leendő portfólió tartalmának szól. A képviselők általában úgy vélik, hogy Juncker politikai prioritásai között valahol a leghátul foglal helyet a kultúra és az oktatás. Úgy látják, hogy a politikailag támadható magyar jelölt erre a posztra állítását elsősorban politikai megfontolás vezérelte, éspedig az, hogy minél kevesebb kockázatot jelentsen.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 1123 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: