< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Meglepő kijelentést tett Szijjártó

| Mobile | RSS

Meglepő kijelentést tett Szijjártó

2014. szeptember 30. | 1 Hozzászólás | Közélet

Meglepő kijelentést tett Szijjártó

Az export elősegítése érdekében megduplázná a kormány a határátkelők számát, de hamarosan személyi változások is lesznek a külgazdasági területen – jelentette be Szijjártó Péter. Hiába esik a kiszemelt területek felében az export, a keleti nyitás politikáját sikeresnek nevezte a tárcavezető, aki három területen vezetné uniós első helyre Magyarországot.
XTB Trading Cup 2014: Csatlakozzon ingyen, kockázat nélkül! Bizonyítson a tőzsdei piacokon, fődíj egy Porsche Cayman. Legyen bajnok, vagy nyerjen minden nap egy Samsung készüléket! Váljon profivá!

A pénzügyi, gazdasági válság alapvetően változtatta meg a Magyarország körüli világgazdasági, politikai, katonai, védelmi helyzetet is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Világgazdaság konferenciáján. Régen voltak olyan horderejű változások, mint az elmúlt néhány évben, így nem túlzás új világrendről beszélni. Így minden kormány kötelessége, a lehető legjobbat hozza ki az országa számára – vélte a politikus, aki szerint ezért volt szükség 2010 olyan stratégiai döntésekre, amelynek köszönhetően megújulhatott Magyarország.

Nem csak túlélni akartunk, hanem hogy a válság negatív energiáit pozitívba fordítsuk át, erősebbek legyünk, mint a válság előtt – mondta Szijjártó. Véleménye szerint a termelő szektor erősítése is ebbe az irányba tett lépés volt, “vannak is szép sikerek”, hiszen ezen beruházások növekedtek, amivel párhuzamosan a foglalkoztatottság is nőtt. Mára eljutottunk abba a helyzetbe, hogy a korábbi stratégiát ki lehetett egészíteni, például a kutatás-fejlesztés erősítésével, ami segíthet abban, hogy minél több beruházás jöjjön hazánkba.

A három célkitűzés

Magyarországnak három területen kell első helyen lennie uniós összehasonlításban – emelte ki Szijjártó. Ilyen az, hogy itthon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez. Jelenleg a 3-5. helyen vagyunk, így a politikus szerint nincs elérhetetlen távolságban az első pozíció.

A második cél, hogy hazánkban legyen a legmagasabb az export a nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyítva. Ebben a kérdéskörben a második jelenleg Magyarország, egyedül Szlovákia van előttünk.

A harmadik cél, hogy itthon legyen a legmagasabb 1 főre jutó közvetlen külföldi működő tőke mennyisége. Itt is a második helyen vagyunk, a csehek az elsők. Ennek megfelelően nem irreálisok az elvárások, amihez azonban szükség van új külpiaci lehetőségek létrehozására, az eddiginél több munkahelyteremtő beruházásra, ahogy új gondolkodásmódra a külügyi intézményekben is – hangsúlyozta Szijjártó. A miniszter szerint a magyar külpolitika feladatát, fókuszát is át kellett szervezni, így mára egyértelmű elvárás lett, hogy a külpolitika nem cél, hanem eszköz, hogy a magyar gazdasági érdekeket minél jobban tudjuk érvényesíteni az új világrendben.

Sok a félreértés

A külgazdasági szerkezetet két lábra kell állítani – mondta a miniszter, aki szerint a korábbi szerkezetben túlságosan egy lábon állt az ország, hiszen amikor az exportunk döntő többsége egy irányba, jelen esetben az EU-ba megy, akkor ha ott gazdasági gondokkal küzdenek, akkor az mindenképpen átgyűrűzik Magyarországra is. Éppen ezért a keleti-nyitással nem egyik lábról állunk a másikra, hanem a cél, hogy végül több lábon álljunk: a hagyományos uniós és észak-amerikai piacok mellett, a dinamikusan növekvőkre is figyelmet kell fordítani – vélte Szijjártó. Ide kapcsolódó cél, hogy növeljék az exportálni képes kkv-k számát, mivel bár a munkavállalók háromnegyedét e cégek foglalkoztatják, de az exportból csak 15 százalékkal részesülnek.

A keleti nyitással kapcsolatban elmondta, hogy az négy fő területre koncentrál: a FÁK-országokra, a Távol-Keletre, az arab országokra és a Nyugat-Balkánra. Szijjártó elismerte, hogy nem minden területen alakultak úgy a dolgok, ahogy azt előre tervezték, hiszen például az arab piacon a két legjelentősebb partner, Szaúd-Arábiánál és az Egyesült Arab Emirátusnál jelentősen visszaesett az exportunk. A 80 százalékos zuhanás azonban főképp a Nokia döntésének köszönhető – hangsúlyozta Szijjártó, aki szerint éppen ezért is kellene növelni a kkv-k szerepét.

Ugyancsak visszaesés (mintegy 12 százalékos) van a FÁK országoknál, ami a politikus szerint főképp az ukrán konfliktus és az ebből következő uniós szankciók következtében alakult így.

Jó hír ugyanakkor, hogy a távol-keletre “dinamikusan” tudjuk növelni az exportot, így tavaly rekordot is döntött a Kínába jutó 2 milliárd dollár értékű magyar kivitel. Mivel hamarosan élelmiszeripari termékek bővebb köre is kijuthat az ázsiai országba, ezért Szijjártó optimista és további növekedést vár. Fontos eredménynek nevezte azt is, hogy immár egyre nagyobb a keleti vállalatok érdeklődése Magyarország iránt, amit szerinte jól mutat az is, hogy hamarosan két citromsavgyárat kezdenek építeni a kínai cégek hazánkban, de megemlítette a Takata és az Apollo Tyres beruházását is.

Átalakuló intézményrendszer

A mai napig 51 stratégiai megállapodást kötött a kormány, ám már számos kritika is érte ezeket az együttműködéseket. Márpedig azt méltányos elvárni, ami valóban a feladatuk, azt nem, ami nem az – emelte ki a tárcavezető, aki szerint a megállapodásoknak három célja van.

Egyrészt az adott nagyvállalat hazai cégét helyzetbe hozzuk, azaz, amikor az anyavállalat dönteni akar, hogy melyik országban ruházzon be, akkor a magyar cég indulhasson a legnagyobb eséllyel. Másodsorban kiemelt cél az is, hogy ezeket a nagyvállalatokat bevonjuk a magyar felsőoktatási, illetve innovációs programokba, hiszen ezek jelentik a legmagasabb fokú elkötelezettséget. De e megállapodások a kkv-król is szólnak, hiszen a multik, illetve a kormány olyan közös programok mellett kötelezték el magukat, amelyek segíthetnek abban, hogy minél több magyar kkv lehessen e cégek beszállítója.

Azt tehát nem érdemes elvárni, hogy a stratégiai megállapodás például globális stratégiai döntéseket befolyásolni tudjon – mondta Szijjártó, aki szerint tipikusan ilyen döntés volt az elmúlt időszakban a Microsoft és a Nokia leépítése is. Méltatlan, sőt szakmaiatlan, ha valaki emiatt a stratégiai megállapodásokat szidja – mondta a miniszter, aki szerinte ezekre sem a magyar befektetői környezetnek, se a magyar kormány működésének nincs befolyása. Ezzel szemben viszont vannak sikerek, hiszen, mint mondta, a megállapodások kezdete óta 7200 új munkahelyet hoztak létre ezen cégek.

Változás jön HIPA élén

Az átalakulás része, hogy HITA-ból, HIPA lett, azaz van egy új befektetési ügynökségünk, amelyből kikerült az exportfejlesztés és csak a beruházások idevonzásával kell foglalkoznia. Jelenleg 92 aktív projektről tárgyalnak, amennyiben ezek mindegyike megvalósul, úgy 16 ezer új munkahelyet lehetne létrehozni. Az átalakulás személyi változásokat is hoz, hiszen az eddigi vezető, Berényi János stuttgarti főkonzul lesz, helyét pedig a Nokia korábbi magyarországi vállalatvezetője Ésik Róbert veszi át. Ezt fontos lépésnek nevezte Szijjártó, mivel Szabó László, a Teva korábbi vezetője után már a második olyan igazolás, aki a piacról váltott a közigazgatásba. (Ezzel kapcsolatban azt is elmondta a miniszter, hogy holnaptól Szabó pozíciója is változik, ő jelenleg a külgazdasági minisztérium államtitkára. Részleteket nem árult el, erre szerdáig várni kell.)

Az exportfejlesztési feladatokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt-hez kerülnek, a szervezet feladata lesz, hogy a jelenlegi 2500-3000-ről 12 ezerre növelje az exportképes magyar kkv-k számát. Szijjártó kiemelte az Eximbank Zrt.-t is, mondván: a közelmúlt megállapodásainak köszönhetően 200 millió eurót tudnak arra fordítani a közeljövőben, hogy a magyar cégek uniós exportját erősítsék, úgy, hogy az összeg 70 százalékát a kkv-k számára juttatnák.

Mindez azonban nem valósulhat meg, amíg nehéz az átjárhatóság a határokon – vélte Szijjártó, aki elmondta, hogy amíg Nyugat-Európában 2,5 kilométerenként van határátkelő, addig itthon 20 kilométerenként. Ennek köszönhetően van, akinek 40 kilométeres kerülőt kell tennie, így a kormányzat kiemelt célja, hogy 2020-ig megduplázza a határátkelők számát.

forrás:napi gazdaság.hu

Leave a Reply 1096 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: