< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Putyin trójai falova lettünk Gázos ügyeink

| Mobile | RSS

Putyin trójai falova lettünk Gázos ügyeink

2014. szeptember 30. | 1 Hozzászólás | Fecsegő hírek

Putyin trójai falova lettünk

Gázos ügyeink

Sajátos szerepet játszott a magyar kormány az orosz gázszállításokról szóló háromoldalú tárgyalások előkészítésében, méghozzá egyértelműen Putyinékat segítve. Úgy tűnik, Moszkva trójai falóként igyekszik használni az EU-val folytatott vitákban Orbánékat, akik a jelek szerint készek erre a szerepre.

Finoman szólva is meghökkenést keltett unió-szerte, hogy Magyarország csütörtökön – egyik pillanatról a másikra, váratlanul, minden előzetes magyarázat nélkül – leállította az Ukrajnába irányuló földgázszállításokat. Ez a lépés szöges ellentétben áll azzal a törekvéssel, hogy az EU a lehetőségeihez mérten támogassa az ukrán kormányt Moszkva agresszív törekvéseivel és gazdasági zsarolásával szemben.

Putyinék egyik legerősebb ütőkártyája ugyanis az, hogy az évi 50 milliárd köbméternyi ukrán gázigény felét fedező exportjukat pénzügyi vitákra hivatkozva leállították, ami a tél közeledtével hatalmas energiahiánnyal fenyeget. Ha ezt a kieső mennyiséget nem tudják más forrásokból pótolni, Ukrajna a gazdasági összeomlás szélére jut, a lakosságra pedig igencsak fagyos hónapok várnak.

Az unió egyebek mellett azzal próbál segíteni, hogy a lengyelek, a szlovákok és mi a meglévő vezetékeken naponta 10-12 millió köbméter gázt tudunk juttatni Ukrajnába, ami kevés ugyan, de egyelőre elegendő az ellátás jelenlegi alapszintjének biztosításához.

Az orosz-ukrán gázvita formálisan az árról folyik, valójában azonban Kijev stratégiai-politikai orientációja a tét. Ez így volt már az elmúlt években is, amikor az ár aszerint mozgott, mennyire tetszett Kijev magatartása Moszkvának. Leegyszerűsítve: ha olyan kormány volt hatalmon, amely az EU-hoz és a NATO-hoz közeledett, kitört a konfliktus a gáz körül, ha viszont oroszbarát kormányzat volt, Putyinék felettébb nagylelkűvé váltak. Ez utóbbi periódus volt idén tavaszig is, amikor az ukránok csaknem feleannyiért kapták a gázt, mint mi, ráadásul hitelt kaptak a tartozásaik törlesztésére.

A Majdan téri események nyomán aztán gyökeresen megváltozott a helyzet: az egyre éleződő konfliktusban az oroszok ma a közvetlen beavatkozás mellett értelemszerűen a gázfegyvert is bevetették. Első lépésként mintegy duplájára emelték a földgáz árát, sőt a korábbi árkedvezményt is visszakövetelték. Ezt Kijev nyilvánvalóan nem fogadhatta el, mert még ha akarná sem tudná kifizetni a tartozást és a megemelt árat. Válaszként a nyáron leálltak az orosz szállítások.

Orbánék egyoldalúan és előzetes egyeztetés nélkül felrúgták azt a csúcsszinten rögzített uniós egyetértést, hogy a tagállamok gázexporttal segítik Ukrajnát. Tették ezt pontosan egy nappal a soros orosz-ukrán-EU gáztárgyalások előtt, látványosan demonstrálva az unión belüli különállásunkat, kikezdve a közös álláspontot, ezzel gyengítve az EU és erősítve Moszkva tárgyalási pozícióit.

Putyinék pontosan tudják, hogy így az EU-ra is nyomást gyakorolhatnak, mivel az uniós gázfogyasztás harmadát, mintegy 120 milliárd köbmétert ők biztosítják, és ennek csaknem kétharmada Ukrajnán keresztül jön. Ez a szállítás elvileg nem vita tárgya, de ha az ukránoknak nem marad elég gázuk, megcsapolhatják a vezetéket, ahogy ezt néhány éve már többször megtették. Ha erre válaszként Moszkva minden ilyen irányú szállítást leállít, akkor az EU-ban is hiány léphet fel, mert a kieső mennyiséget nem tudja pótolni.

A norvégok épp egy hete jelentették be – ők adják az uniós import másik harmadát –, hogy életük és vérük Európáé, de lényegesen több gázt nem tudnak adni. Készül ugyan egy új uniós energia-stratégia, amely az oroszoktól való függés csökkentését célozza, annak érvényesülése azonban a távoli jövőbe nyúlik, most nem segít. Marad tehát a készletek növelése és a békés megegyezés lehetősége.

Ami az előbbit illeti, a helyzet nem rossz, az európai tározók töltöttsége 90 százalék feletti, ami kb. százmilliárd köbmétert jelent. Ez azonban csak vészmegoldás, ráadásul az ukránokon sem sokat segít, maradnak tehát a tárgyalások az oroszokkal. Kijev azt szeretné elérni, hogy 285 dolláros áron kapjanak ezer köbmétert, és ezen az áron kalkulálják a tartozásait az oroszok felé. Ha ez teljesül, rendben fizetni fognak.

Putyinék viszont azonnal követelnek sok milliárd dollárt, és 400 dollár feletti árat akarnak, eszük ágában sincs jelentős engedményeket tenni, mert nem érdekük e zsarolási lehetőség kiiktatása. Ugyanakkor a szankcióháború ellenére az sem érdekük, hogy leálljanak az EU-ba menő gazszállítások, mert az számukra is hatalmas veszteséget jelentene. Az egyeztetések a nagy ellentétek miatt eddig csigalassúsággal folytak.

Forrás: http://expresso.sapo.pt

Itt jöttek a képbe a múlt heti fejlemények, amelyben a magyar kormánynak sajátos szerep jutott. Nézzük időrendben. A hét elején hirtelen megjelent Budapesten Miller, a Gazprom elnöke, és megbeszéléseket folytatott Orbán Viktorral. Azt lehetett hallani, hogy arról tárgyaltak, Moszkva nálunk tárolna bizonyos mennyiségű földgázt. Másról is szó eshetett azonban, mert aligha véletlen, hogy csütörtökön váratlanul leálltak az Ukrajnába menő magyar gázszállítások, ami felháborodást keltett Kijevben és megdöbbenést az EU-ban. Orbánék ugyanis ezzel egyoldalúan és előzetes egyeztetés nélkül felrúgták azt a csúcsszinten rögzített uniós egyetértést, hogy a tagállamok gázexporttal segítik Ukrajnát.

Tették ezt pontosan egy nappal a soros orosz-ukrán-EU gáztárgyalások előtt, látványosan demonstrálva az unión belüli különállásunkat, kikezdve a közös álláspontot, ezzel gyengítve az EU és erősítve Moszkva tárgyalási pozícióit. A hatás nem maradt el: olyan előzetes megállapodás született, amelynek Putyinék örülhetnek. Igaz vállalták, hogy a téli időszakban legalább 5 milliárd köbméter gázt adnak Ukrajnának – ez kb. 25 napra elegendő –, viszont ezért 385 dollárt kapnak köbméterenként, amire viszont az IMF vállal kezességet! Ráadásul az EU elfogadja, hogy csak a Gazprom jóváhagyásával reexportálhat orosz gázt Ukrajnába.

A jelek szerint a számukra kedvező eredmény érdekében Putyin trójai falóként használta Orbánt, méghozzá sikeresen. A kérdés az, a magyar kormány miért vállalta ezt a hazánkat ismét lejárató szerepet.

Az a magyarázat nevetséges, hogy a magyar tárolók feltöltése a legfontosabb, ezért nem szállítunk gázt az ukránoknak. A Testvériség gázvezeték kapacitása ugyanis napi 53 millió köbméter, és mivel átlagosan csak 20-25 millió köbméter földgáz jön ide, jócskán lenne kapacitás az eddigi 5-6 millió köbméter visszairányítására. Arról nem is beszélve, hogy bőven lett volna idő a tárolóink feltöltésére, akkor nem csupán 60 százalékig lennének tele.

Ehelyett azonban bennfentes információk szerint az MVM-nek egyszerűen nem volt pénze többet vásárolni, mert kimerítette őket a rezsicsökkentés vesztesége és az E.on-cégek irreálisan magas áron történt megvétele. Mindehhez hozzájárult állítólag a Simicska érdekeltségek elleni fellépés, amelynek az MVM vezetése is áldozatul esett.

Az EU-ban már eddig is oroszbarátnak könyvelték el a magyar kormányt, a mostani szereplése pedig már nyíltan alátámasztja ezt a vélekedést. Úgy tűnik, Orbánék egyre jobban elkötelezik magukat Putyinék mellett, és nem látják vagy nem akarják látni, hogy ezzel az ország alapvető, hosszútávú érdekeit és fejlődési irányát veszélyeztetik. A keleti orientáció és kötődés az elmúlt ezer évben sosem hozott jót nekünk, az utóbbi évtizedek még eleven példái ennek. Érdemes lenne ezen elgondolkoznia a szűk hatalmi céljait mindenek fölé helyező fideszes vezetésnek.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 1115 megnézve, 1 alkalommal mai nap |