< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Ebola: A járvány nem érkezett meg, de a félelem már köztünk van

| Mobile | RSS

Ebola: A járvány nem érkezett meg, de a félelem már köztünk van

2014. október 18. | hozzászólás | Közélet

Ebola: A járvány nem érkezett meg, de a félelem már köztünk van

Napokon, heteken belül Magyarországon is felbukkanhat az ebola, miután egyre több európai országban figyelnek fel ebolagyanús fertőzöttekre. A járványügyi kockázat a kontinensen ennek ellenére alacsony, a valódi probléma az infrastrukturális és erőforrásgondokkal küzdő érintett nyugat-afrikai országokban van – állítja dr. Hervé Zeller, az európai járványügyi központ ebolát figyelő csoportjának vezetője, akit reptéri megfigyelésekről, járványügyi hírszerzésről, valamint lehetséges forgatókönyvekről kérdeztünk.

Csütörtökön újabb Ebola-gyanús esetek bukkantak fel egyszerre három európai országban, Spanyolországban egyszerre négy új fertőzöttről is szó van. Bár a gyanúról többször bebizonyosodik, hogy alaptalan, a Spigel Online kommentárja szerint, ha a járvány nem is érkezett meg, a félelem már köztünk van. Hamburgban egy vonatot vizsgált végig a járványügyi kommandó egy fiatalember rosszulléte miatt, Berlinben egy kocsmát zártak le hermetikusan egy névtelen bejelentésre, míg Müchenben egy szédelgő, hányingerrel küszködő török hitte magáról, hogy ebolás – szerencsére egyikük sem volt vírushordozó. Ennek ellenére a németek fele a felmérések szerint már tart az ebolától. Mindebből következik az is, hogy napok, hetek kérdése, és Magyarországra is megérkezhet a vírus, nőhet az ijedtség, elszaporodhatnak a vészhívások. Szükség lehet tehát egy esetleges pánikhangulat megelőzésére.

Ami az operatív intézkedéseket illeti, egyelőre ott tartunk, hogy az EU-országok egészségügyi miniszterei megállapodtak abban, hogy felülvizsgálják a jelenlegi szűrési módszereket, amelyeket arra alkalmaznak, hogy az ebola által sújtott fekete-afrikai országokból érkező utasokat a reptéren teszteljék. Mivel Magyarország nem számít tranzitországnak, nem is mi vagyunk ennek az intézkedésnek a fő címzettjei. Mindenesetre egyszerre megnyugtató és félelemkeltő, hogy Tonio Borg egészségügyi EU-biztos a meglévő módszerek hatékonyabbá tételét sürgeti, még ha egyelőre elegendőnek tartja a nyugat-afrikai országokból érkezők reptéri szűrését.

Európába jöttem

Európában a londoni Heathrow repülőtér a legkockázatosabb csomópont, eleve az Egyesült Királyságnak van a legtöbb légi összeköttetése az érintett országokkal (a szigetországot Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország és Belgium követi): a BBC értesülései szerint csak szeptemberben körülbelül ezren érkeztek az Egyesült Királyságba az ebola sújtotta nyugat-afrikai térségből. A Heathrow-n már elkezdték testhőmérséklet mérő szkennerekkel „hőmérőzni” a beutazókat.

Az első európai esetekről októberben számoltak be. Lipcsében kedden meghalt egy ebolával fertőződött, Libériában szolgált ENSZ alkalmazott, de ő nem turistaként került Németországba, hanem kezelésre vitték át repülővel a helyi kórházba. Súlyos az állapota viszont annak a spanyol ápolónőnek, aki egy Sierra Leonéból ebola-fertőzéssel hazatért papot kezelt egy madridi kórházban.(A kórház dolgozói kolléganőjük megbetegedése miatt tüntetni kezdtek, a nővel kapcsolatba került személyek viszont tünetmentesek.)

Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója a spanyol eset után azt mondta, az ebola terjedése elkerülhetetlen Európában, ugyanakkor nálunk a felkészültség miatt még mindig alacsony a kockázat.

Még potenciális világjárványról sem beszélhetünk

A hvg.hu utolérte dr. Hervé Zellert, akinek az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központban (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) a felügyelete alá tartozik az ebola elleni küzdelem. Zeller harminc éve foglalkozik „egzotikus” fertőző betegségekkel, egyebek mellett dengue-lázzal, nyugat-nílusi lázzal, sárgalázzal és marburg-vírussal. Dolgozott Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Csapatával jelenleg folyamatosan ellenőrzi a Libériába, Sierra Leonéba és Nigériába begyűrözött járvány helyzetét és mérlegeli a kockázatokat Európa szempontjából.

Zeller szerint a mostani ebolajárvány esetében nem beszélhetünk még potenciális világjárványról sem. „Ennek a betegségnek a terjedéséhez közvetlen kapcsolatba kell kerülni a fertőző ember testnedveivel. Az influenzával nagyobb bajban szoktunk lenni: ha valaki betegen felszáll a repülőre, a levegőbe tüsszentve is sokakat megfertőzhet.”

Jelenleg a fertőzött országokban, az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban ellenőrzik az beutazókat. Az ECDC a járványt követve folyamatosan ad ki jelentéseket, a kiutazókról, valamint az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban már ellenőrzött beutazókról október 12-én tette közzé legfrissebb szakvéleményét.

A jelentés szerint főleg a fertőzött országokból kiutazó emberek vizsgálatával lehet segíteni. Reptereken, kikötőkben és nagy földi csomópontokon azokat a lázas betegeket kell szűrni, akiknél még ismeretlen a láz oka. Szintén fontos lépés, hogy az ebolával fertőzötteket szigorúan csak megfelelő orvosi körülmények között mentsenek ki a fertőzött országokból. Az érintett nyugat-afrikai országokban két hónap alatt 36 ezer kiutazót ellenőriztek, közülük 77 embert teszteltek. Senki nem volt vírussal fertőzött.

A testszkenner alacsony hatékonyságú

A beutazók ellenőrzését az ECDC szerint akkor kell megfontolni, ha felmerültek kétségek a kiutazók szűrésével kapcsolatban, vagy például amennyiben előfordul az a ritka eset, hogy valaki hosszabb utazáson, a gépen kezd lázas lenni. A beutazók ellenőrzésének hatékonysága összességében az intézet szerint alacsony. Ennek egyik oka többek között az, hogy a fertőzött betegek kétharmadánál még nincsenek tünetek. Az esetek maximum húsz százalékában fordulhat elő, hogy a beutazó lázas, ebolával fertőzött betegeket a hőmérséklet méréssel (akár hőkapukkal) nem tudják kiszűrni.

A Forbes hétfői cikke dr. Tom Friedent, az ECDC amerikai megfelelőjének (CDC) az igazgatóját idézte a légi közlekedés tiltásának lehetőségeivel kapcsolatban. Frieden szerint az országok lezárása nem segít, éppen ellenkezőleg. Egyre többen betegednének meg így, ami értelemszerűen a terjedést erősítené. Az emberek emellett így is megpróbálnának utazni és menekülni, ami az ellenőrizhetetlen esetek számát megsokszorozná.

Valami történik Guineában

Az ECDC-nél márciusban figyeltek fel a fertőzésre, Guineából érkezett az első riasztás. „Akkor még nem tudtuk, mi történik pontosan. A járványügyi hírszerzőink elkezdtek nyomozni a fertőzés eredete után, és ők azóta is folyamatosan követik az érintett államokból származó információkat, a hivatalos csatornák híradásait, valamint a helyi média tájékoztatásait. Kielemezzük az adatokat és meghozzuk a döntéseket a megelőzés érdekében, és ha szükséges, tanácsot adunk az uniós tagállamoknak és az Európai Bizottságnak is.” – mondta Hervé Zeller.

A szakértő szerint aggodalomra a nyugat-afrikai helyzet miatt van ok, elsősorban a helyi infrastruktúrával és erőforrásokkal van gond. „Laborokra, orvosokra, a helyi csoportok koordinálására is szükség van.” A járvány megállítása, az, hogy tízezrek vagy milliók halnak-e meg, véleménye szerint főleg a helyi hatóságokon, szervezeteken és az oda eljutó külföldi támogatáson múlik. Most is rengetegen dolgoznak a fertőzött területeken, de az ágyhiány változatlanul az egyik legfontosabb probléma. „Amíg nem képesek azonnal elzárni a fertőző embereket, addig tovább fog terjedni a betegség.”

A járvány megfékézésére már több nemzetközi gyorssegély is elindult. Az USA négyezer katonát küld a térségbe, Libériában 17 egészségügyi intézményt épít a betegek kezelésére, az Egyesült Királyság pedig 750 katonával segít Sierra Leonéban. Az ENSZ október elején az ebola elleni harc segítségére 49 millió dolláros (körülbelül 12 milliárd forint) költségvetésről döntött.

Teher a nagy médiafigyelem

Zeller bárhol is dolgozott járványok megfékezésén, a médiafigyelem állandó volt. „Ez komoly teherré is válhat. Az újságírók gyors és tömör választ akarnak, de bizonyos fázisokban még rengeteg a bizonytalansági faktor.” Zeller ezért nem is találgatna, hogy mikor ér véget a járvány, de korábbi tapasztalatokból lehet tudni, hogy hosszabb időszakra is felkészülhetünk. „Korábban Ugandában vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságban hat-kilenc hónap alatt zajlottak le hasonló járványok.”
Mit csinál az ECDC?

Az EU tíz éve alapította az ECDC-t, a működéséhez az Európai Bizottság biztosít forrást. Korábban is volt szó a közegészségügyi szervezetek munkájának összehangolásáról, a 2003-as SARS -járvány (súlyos akut légzőszervi szindróma) ugyanakkor megadta a kellő lökést az ECDC alapításához. Zeller szerint az egyik legnagyobb kihívás a központ számára, hogy a gondosan elemzett, hasznos és megbízható adatokat időben összeszedjék.

„A tagállamokban különböző források és lehetőségek adottak – nekünk a lehető legjobb tudományos tanácsot kell adnunk, amennyiben az országok vagy az Európai Bizottság ezt kéri” – mondja. Az ECDC munkatársai egy tíz év alatt kiépített aktív megfigyelő-hálózattal dolgoznak. „Ha például egy nap felbukkan valami számunkra lényeges az európai médiában, hamar fel tudjuk venni a kapcsolatot az adott országban dolgozó emberekkel. Először országos, majd ha szükséges, régiós szinten gondolkodunk.”

Az ECDC körülbelül 54 fertőző betegséget figyel folyamatosan az összes tagállamból. Fontos emellett még a tagországokban és a világban zajló közegészségügyi, járványügyi törvénykezés és szabályozás nyomon követése, a szakemberek (tovább)képzése, a tudományos közösség támogatása, az uniós kapacitás bővítése is. Az ECDC a feldolgozott információt (statisztika, kockázatelemzés, iránymutatás) az uniós tagországok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékes szervezeteinek adja át.

forrás:hvg.hu

Leave a Reply 203 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: