< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Programajánló hírlevél

| Mobile | RSS

Programajánló hírlevél

2014. november 21. | hozzászólás | Kultúra

Programajánló hírlevél
Tisztelt Cím!

Kérjük, hogy a mellékelt – talán nem érdektelen – művészeti eseményről hírt adni szíveskedjenek.

Az eredményes együttműködés reményében,

tisztelettel:

Szabó Imréné Zsuzsa
igazgató
Csontváry újonnan fölfedezett alkotásai

A gödi József Attila Művelődési Házban (Pesti út 72.), 2014. november 21-én, 18:00 órakor bemutatásra kerül mind a szakma, mind a közönség szerint a legnagyobb magyar festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) eddig lappangó képei közül két – anyagvizsgálattal, szakvéleményekkel és műelemzésekkel igazolt – eredeti alkotása. A Csontváry-rejtvény (Tiltott művészettörténet és hit, avagy a bölcsesség képeket szerkesztett magának) című, megjelenésre váró könyv szerzője, Menyhárt László művészeti író, kritikus a művészet világába jellegzetes Atillai-i küldetéssel elhívatott napútfestő nem mindennapi életútját, profetikus közéleti megnyilatkozásait, életművének egyetemes jelentőségét méltatja és beszámol a szerteágazó kutatási eredményeiről.
(Az előadó elérhetősége: T.: 30-337-9053; e-mail: menyhart49@gmail.com)

Városka a domboldalon, anilin jellegű, enyves porfesték, vászon vászonra kasírozva, 50 x 65 cm, 1902 körül (magyarországi magántulajdon) http://www.csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&hir_id=4930

Híd egy hegyi folyó fölött, anilin jellegű, enyves porfesték, eredeti vakkereten vászon, 50,5 x 37,5 cm, 1900 körül (magyarországi magántulajdon) http://www.csabagyongye.com/esemenyek/198/ujabb-eredeti-csontvary-kep-

Csontvary A Híd egy hegyi folyó fölött című kép elforgatásakor megjelenik Csontváry önportréja.

Részlet Menyhárt László kéziratából:

„…Az is teljesen elfogadhatatlan vélelem, hogy Csontváry 1893-tól 1909-ig, azaz 16 év (5840 nap) folyamán mindössze kb. 110 képet festett. Vagyis egy-egy alkotáson átlagosan két hónapig dolgozott. Ezt a maga által készített egyedi festékanyag hirtelen száradása és az ebből adódó gyors festéstechnika egyszerűen kizárja… Csontváry az 1881-ben Kelety Gusztávhoz írt levelében azon sopánkodik, hogy a patikusi elfoglaltsága mellett évente sajnos csak 8 képet tudna festeni, ami 20 év alatt csupán 160 művet eredményezne, »mit, ha minden időt rászánnék, 3 év alatt kényelmesen elérhetnék«. Márpedig ha ő »fő állásban«, 3 év alatt 160 mű megfestésére tartotta magát képesnek, akkor – a matematika akkori és jelenlegi állása szerint – még a csupán föltételezett 16 év alatt is »kényelmesen« kb. 850 (azaz hetente egy) képet alkothatott, ami fölöttébb életszerű. Annyira, hogy a Csontváryval számos vonatkozásban rokonítható, mindössze 37 évet élt és 10 évig alkotó Vincent van Gogh hagyatéka kb. 850 festményből és ugyanennyi rajzból áll, noha számos műve megsemmisült… A felvidéki kortárs, Mednyánszky László 45 év alatt kb. 2000 képet festett. De ha havonta csak egy képet engedélyezünk – az egyébként 30 évi munkálkodást emlegető – Csontvárynak, akkor is 16 év alatt a hozadék közel 200 mű. (Mednyánszky munkaritmusával viszont kb. 700 db festménnyel kellene számolnunk.) Ez pedig jóval több, mint a – festéstechnikájában is teljesen járatlan – elméleti szakemberek által nevetségesen engedélyezett kb. 110 db, aminek a felét a monográfusainak datálásai szerint 1901 és 1904 között, vagyis négy év (!) alatt festette. Ezzel a tempóval viszont a másik 12 év alatt további 200 képet kellett alkotnia. Mivel – a lényeges dolgokban igazoltan szavahihető – Csontváry ugyancsak maga írta már 1909-ben, hogy »Nem vagyok barátja az erőltetett munkának, sőt szükségesnek tartom a kellő pihenést…«, nyugodtan levonhatjuk az ész- és tényszerű következtetést: maximum nyolcszor, de (szerintem) minimum kétszer annyi képet festett, mint amennyit számon tartani merészelnek a matematikából is csúfosan levizsgázott művészettörténészek. Az előkerült és a jövőben fölbukkanó műveitől való rettegésük okát tökéletesen megértem, hiszen – tisztelet a kivételnek – az eddig ismert képekkel sem tudtak-mertek-akartak mit kezdeni. Azok ti. nagyon nem nekik-értük szólnak. A »világtörténeti jelentőségű« teljes Csontváry-életművet viszont nem sajátíthatja ki, nem csonkíthatja meg egy legendagyártó, szűk látókörű, a lényegét-jelentőségét elfedő szűk klikk, mert az az egész magyar nemzeté. Ha ezt a »spontán privatizációt« megengedjük-eltűrjük, a legnagyobb festőnkről, egyszersmind az etnokulturális önazonosságunkat, folytonosságunkat visszaigazoló életműről mondunk le.”

Részlet Hernádi György festő-restaurátor, a Budapesti Történeti Múzeum főtanácsosa szakvéleményéből:

„…A Városka a domboldalon szemlélésekor rögtön szembetűnik a gondosan kiválasztott nézőpont, ahol a festő állt, hiszen tudvalévő, hogy – a megfestés milyenségén túl – ezen sok minden eldől. A megfelelő nézőpont kiválasztása valószínűleg hosszabb időt vett igénybe. A látvány nyilvánvaló birtokbavételével így együtt járhatott annak az egyensúlynak a megtalálása, amit jól láthatunk. Nem érezni semmiféle erőltetettséget, modorosságot… A település megejtő szépsége és fekvése önmagában is festésre ösztönözhetett egy alkotó elmét. Az persze más kérdés, hogy ennek megvalósítása ilyen könnyedséggel, alázattal megkövetelte a megfelelő mester jelenlétét. A kép az ember által belakott épített környezet és a természet kivételes harmóniáját tükrözi… Ezért amit láttat, minden bizonnyal pusztán ihletettségből és szeretetből való megnyilvánulás. A megfigyelt tárgy és téma iránti szeretet ti. csak akkor szabadulhat föl teljes mértékben, ha a szerző minden anyagi megkötöttség nélkül működhet. E mű ennek a ritka független művészstátusnak is szép példája… Az eddig lappangó és az enyészettől megmentett kép tehát egy minden érdektől mentes, kizárólag az újrateremtés és a megfestés örömét kereső elme alkotása… Mindezek alapján minden különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül illeszthető be Csontváry életművének 1902 körüli időszakába.”

Részlet Pap Gábor művészettörténész szakvéleményéből:

„…egy »fogását« Csontvárynak azonban, minthogy nem vált közismertté, ha mégis megtaláljuk valamely művén, azt a képet föltétlenül saját kezű alkotásának kell tekintenünk. A »varázskép«-technika alkalmazásáról van szó, amelynek működésrendjét az 1992-ben megjelent (A Napút festője) c. könyvemben ismertettem először. Leglátványosabb példáit, a terepformákba rejtett állatalakokat Zombori Lajos azonosította zoológus szakemberhez illő pontossággal az 1987-ben megjelent Csontváry rejtett állatképei c. írásában. A Városka a domboldalonon legalább két ilyen »rejtett« állatalak aránylag könnyen fölismerhető. Ráadásul mindkettő jól azonosítható a más képein is kimutathatóan alkalmazott »keleti« Napút (azaz Állatöv) állatkínálatának egyik, ill. másik kulcsfontosságú szereplőjével: a Fehér lóval, ill. a Világfaló csirkével (hüllővel)l, a Napút élet-, ill. haláltengelyének jellegzetes képviselőivel… Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül – ha dönteni akarunk az »eredeti vagy hamisítvány?« kérdésében – a mű varázslatos, szavakkal nehezen megközelíthető, magához bennünket újra meg újra visszaparancsoló hatását, ami ugyancsak a legjellegzetesebb Csontváry-ismérvek közé tartozik. Összefoglalva: a fentiekből számomra egyértelműen következik, hogy e kép Csontváry 1902 és 1904 között készült saját kezű alkotása.”

Leave a Reply 237 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: