< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Rasszizmus rasszisták nélkül

| Mobile | RSS

Rasszizmus rasszisták nélkül

2014. november 30. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Rasszizmus rasszisták nélkül

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az amerikai Fergusonban augusztusban egy rendőr agyonlőtt egy fegyvertelen, fekete bőrű, 18 éves fiút. Hétfőn a nagyesküdtszék úgy döntött, hogy nem emel vádat a rendőr ellen. A rendőri visszaélés gyanújára a zömmel hátrányos helyzetű feketék lakta városban zavargások törtek ki, és egész Amerikában demonstrációkat tartottak. Az üggyel kapcsolatban a CNN közölt cikket az újfajta rasszizmusról.

Egy híres kísérlet során két fényképet mutattak meg az alanyoknak: az elsőn két fehér férfi harcolt egymással, az egyik fegyvertelen volt, a másiknak pedig egy kés volt a kezében. A másik fotón hasonló szituációt mutattak be, de azon egy fehér férfi harcolt késsel a kezében, egy fegyvertelen afroamerikai férfival. Amikor megkérdezték a kísérletben résztvevőktől, hogy kinek volt fegyvere, az első kép esetében a legtöbben a helyes választ mondták. A második képnél viszont a legtöbben (nem csak a fehérek) a fekete embernek tulajdonították a fegyvert, írja a CNN.

A rasszizmust sokan a szándékos cselekvésekre korlátozzák, mint például amit a Klu Klux Klán csinált. A Duke Egyetem szociológusai ezt „rasszisták nélküli rasszizmusnak” hívják. Eduardo Bonilla-Silva, aki ezzel a címmel írt könyvet, azt mondja, hogy ez egy új módja a fehér uralom fenntartásának, többek között az olyan helyeken, mint Ferguson. „A fő problémát ma már nem a csuklyás, hanem az öltönyös emberek jelentik”- nyilatkozta. Éppen ezért itt az ideje, hogy az amerikaiak arról kezdjenek beszélni, hogy milyen lett a rasszizmus, nem arról, hogy milyen volt. A beszélgetést három tipikus kifejezésre lehet alapozni.
Az Egyesült Államok több mint 150 pontján tüntettek kedden és szerdán amiatt, hogy nem emelnek vádat egy fegyvertelen fekete tinédzsert agyonlövő rendőr ellen Galéria: Los Angelesben és Bostonban is voltak zavargások További képek

„Nem látok színeket”

Sokan erre hivatkoznak, ha a rasszokról folyik a beszélgetés. Őket Ferguson esetében sem zavarta, hogy nem emeltek vádat a rendőr ellen. Szerintük sem a fehér rendőr, sem a megölt fekete férfi faji identitása nem számít, az igazságszolgáltatásnak színvaknak kell lennie.

A kutatók szerint ezek az emberek becsapják magukat. Az elmúlt 50 év kutatásaira hivatkozva az állítják, hogy az emberek nem csak a faji hovatartozást, de a nemet, az anyagi hátteret, sőt még a másik ember súlyát is figyelembe veszik annak megítélésekor. Már a 3 hónapos kisbabák is inkább a saját fajukhoz vonzódnak – állítja Howard J. Ross. „Az ember folyamatosan, rutinszerűen és mélységesen előítéletes. Ez pedig az egyik legalattomosabb dolog, amit tudattalanul szívunk magunkba.”

Ezt egyébként számos kísérlettel bizonyították. „A faji előítélet bizonyos szempontból sokkal rosszabb, mint a nyílt rasszizmus, mert nehezebb észrevenni, és így nehezebb ellene harcolni”- mondta Daniel L. Ames, az UCLA kutatója.

„De vannak fekete barátaim”

Amikor a fehér emberek a rasszizmusról beszélnek, sokan úgy gondolják, hogy ez személyes ügy. De a kutatók szerint a rasszizmus igenis lehet személytelen, megfontolt és rosszindulattól mentes.
Nem emelt vádat a nagyesküdtszék az ellen a fehér rendőr ellen, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest Galéria: újabb zavargások Missouriban További képek

„Először is abba kell hagyni azt a gondolkozásmódot, hogy a rasszizmus személyes dolog, és meg kell érteni, hogy egy faji rendszeren alapszik” – mondta Doreen E. Loury, az Arcadia Egyetemtől. Loury szerint a rasszizmus „mindent áthat”, ugyanis a faji elfogultság olyan mélyen beleivódott az emberekbe, hogy egészen meglepő helyeken tudnak megnyilvánulni.

Ferguson is olyan, mint a legtöbb többnemzetiségű közösség: a felszínen nyugodt, de valójában forrong a faji különbségektől. A fehér rendőr és a fekete fiú esete kapcsán rámutattak, hogy Ferguson lakosságának kétharmada fekete, míg a polgármester, a rendőrkapitány, és a városi tanács 6 tagjából 5, a rendőrségen pedig 53 emberből 50 fehér.

De ezek a különbségek sok fehér ember számára láthatatlanok, sőt gyakran magukat tekintik a diszkrimináció áldozatának. Az afroamerikaiak átlagjövedelme durván a fele az amerikai fehérekének, a fehéreknek mégis csak a 3 százaléka gondolja úgy, hogy különbség lenne a két csoport fizetése között. Nicholas Kristof a The New York Timesnak írt cikkében rámutatott arra, hogy az USA-ban nagyobb a gazdasági szakadék a fehérek és a feketék között, mint Dél-Afrikában az apartheid idején volt.

„Az Egyesül Államokban már nem elfogadott nyíltan rasszistának lenni” – mondta Bonilla-Silva. Nemrég egy cikk feltárta, hogy a fehér felsőbbrendűség hirdetése Amerikában már olyan ellenségesnek számít, hogy többen Európába költöztek, hogy ott szélsőjobboldali csoportokkal vegyék fel a kapcsolatot. „Az új rasszizmus útjai kifürkészhetetlenek” – mondta Bonilla-Silva.

„Például az emberek már nem azt mondják, hogy nem akarnak fekete szomszédot, hanem azt, hogy aggódnak a bűnözés, az ingatlanok értéke és az iskolák miatt.”

„Kit nevezel rasszistának?”

Amikor idén nyáron tiltakozások robbantak ki a Fergusonban történt lövöldözés után, néhány fehér és fekete lakó megpróbált nyíltan beszélni a rasszokról, de ez a kezdeményezés nem volt eredményes, mivel nem látták be, hogy elfogultak.

A Dartmouth Főiskola felmérése szerint az emberek még Obamával szemben is előítéletesek, de ezt még nehezebben vallják be. Amikor grafikonokat mutattak nekik, amin egyértelműen látszott, hogy az elmúlt évben nőtt a munkahelyek száma, sokan mégis azt olvasták le róla, hogy csökkentek.

„A faji megkülönböztetés megállításának legjobb módja, ha abbahagyjuk a faji megkülönböztetést” – mondta John Roberts, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki úgy gondolja, hogy az alkotmánynak és a kormánynak is színvaknak kell lennie.

atv.hu

forrás:atv.hu

Leave a Reply 617 megnézve, 2 alkalommal mai nap |