< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Goodfriend: Nem Washingtonnak kell bizonyítani

| Mobile | RSS

Goodfriend: Nem Washingtonnak kell bizonyítani

2014. december 6. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Goodfriend: Nem Washingtonnak kell bizonyítani

Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a magyar kitiltási lista összeállításában, ott ugyanis évente nyilvánosságra hozzák, kiket ítéltek el korrupció miatt – mondta a Népszavának adott interjújában az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend. Az amerikai diplomata, aki januártól, Colleen Bell érkezését követően nagykövet-helyettesként dolgozik majd, Vida Ildikónak ismételten azt üzente, kérjen vízumot.

– Szokásos reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő először reagált John McCain szenátusbeli felszólalására, „szélsőséges provokációnak” minősítve szavait. Mit szól ehhez?

– Elsőre azt tudom mondani, hogy a miniszterelnök jól ismeri a szenátort. Találkoztak egymással a 2008-as republikánus konvención, amikor McCaint elnöknek jelölték, s azt mondta róla, hogy „a múlt hőse”. Nem tudom, hogy milyen ma a viszonyuk, de ezek szerint ez a véleménye arról, amit a szenátus előtt mondott.

– Mi volt az ön véleménye McCain megjegyzéseiről? A State Department utóbb némiképp elhatárolódott a szenátor szavaitól.

John McCain köztiszteletben álló amerikai szenátor, ismert arról, hogy kemény véleményeket fogalmaz meg, s a véleményét képes tényekkel is alátámasztani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindennel egyetértünk, amit a szenátor, vagy bármely amerikai honatya mond. McCain a saját véleményét képviseli a szenátusban. Ez a nagy előnye egy olyan törvényhozásnak, amelyben az emberek képesek vitatkozni, kicserélni a véleményüket. A szenátor a saját álláspontját fejtette ki a budapesti amerikai nagykövet megerősítését megelőző vitában, hogy befolyásolja a szavazást, az azonban nem az ő elképzelései szerint alakult. Nem tudta meggyőzni kollégái többségét. De bizonyos aspektusai annak, amit mondott, egybevágnak a mi álláspontunkkal. A civil társadalommal kapcsolatosan, a független bíróságok fontosságát illetően, a magyar alaptörvényre vonatkozóan. Jónéhány olyan aggodalmat megfogalmazott, amelyet korábban más országok és az Egyesült Államok is felvetettek. Ezeket az aggodalmakat mindenképpen osztjuk.

– Hogyan érintette, hogy a szenátor véleménye miatt már másodszor rendelték be a külügyminisztériumba?

– Kezdettől hangsúlyoztam a jó kommunikáció fontosságát, a kormány és az állampolgárok között, de az Egyesült Államok és Magyarország között is nyitott, jó párbeszédre van szükség számos kérdésben. Arról például, hogyan működünk együtt azon ügyekben, amelyeket egyaránt támogatunk. Egy sor ilyen kérdés van, például az Oroszország elleni szankciók, az Iszlám Állam elleni fellépés, vagy korábban az Aszad-rezsimmel kapcsolatosan. Nagyon jó szövetségesek vagyunk a NATO-n belül. Folyamatos a kommunikáció sok kérdésről. Úgyhogy üdvözlök minden lehetőséget, hogy megbeszélhessük a dolgokat. Rendszeres a párbeszéd a külügyminisztériummal, más tárcákkal. A különbség, hogy néha ők kérik, hogy menjek be, máskor mi kérünk találkozót, de általában nem jelentjük be. Ugyanúgy megvitattuk McCain szenátor kijelentéseit, ahogy ön is kérdezett erről, és valami hasonlót válaszoltam.

– Ha megérkezik a nagykövet asszony, attól kezdve ő lesz az, akit berendelnek majd?

– A “berendelés” erős kifejezés. Amikor Colleen Bell megérkezik, először is átadja az államfőnek a megbízólevelét, találkozik a különböző minisztériumok vezetőivel, s számos alkalommal tárgyal e kérdésekről a külügyminisztériumban, s a kormányfővel. Időnként előfordulhat, hogy nem ő, hanem másvalaki megy be. De ha a legmagasabb rangú diplomatával akarnak megbeszélést folytatni, akkor januártól a nagykövet lesz az.

– Elhangzott az is a kormányfő interjújában, hogy támadják Magyarország függetlenségét, az energiapolitika, a pénzügyek, a kereskedelem terén azok, akik 2010 előtt haszonélvezői voltak a függőségnek.

– A miniszterelnököt kellene megkérdezni, mit értett ezen. Magyarország nyilvánvalóan az Európai Uniótól független kereskedelempolitikát követ a keleti nyitással. Ami azt illeti, hogy melyek az előnyei ennek a politikának, és meghozza-e azt az eredményt, amit remélnek, elképzelhető, nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelték. Erre nem tudok válaszolni. Európában több országgal is beszélünk az energiafüggetlenségről,, annak szükségességéről, hogy nagyobb energiafüggetlenséget érjenek el, mivel jelenleg szükségleteik nagy részét Oroszországból elégítik ki. Az, hogy Oroszországból terveztek második csővezetéket építeni, illetve hogy az atomenergia-termelést is növelni akarják, ez az, ami fenyegeti Magyarország energiafüggetlenségét. Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy segítse Magyarországot az energiafüggetlenség megteremtésében. Együttműködünk az Európai Unióval és Magyarországgal is, hogy segítsük e cél elérését. De az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás, a nyitott piacok megteremtése is segítséget nyújt abban, hogy könnyebben találjanak piacot a magyar termékek. Egyetértek a miniszterelnökkel, hogy az orosz forrásokra való támaszkodás fenyegette az energiafüggetlenségét. Készek vagyunk segíteni abban, hogy valódi energiafüggetlenséget építsen ki az ország.

– Ha már az energiafüggetlenségnél tartunk, Putyin orosz elnök nemrégiben váratlanul közölte, hogy a Déli Áramlat projekt, amelynek Magyarország is részese lett volna, egyelőre lekerült a napirendről. Mit gondol, ez az utolsó szó ebben az ügyben?

– Az orosz bejelentés szerint úgy tűnik.

– Nyit ez új lehetőségeket az Egyesült Államok számára? Enyhíthet ez a magyar-amerikai kapcsolatokban felgyülemlett feszültségeken?

– Kérdés az, hogy Magyarország ennek a bejelentésnek a fényében hogyan próbálja majd elérni kitűzött célját, az energiafüggetlenség megteremtését. Amit az Egyesült Államok Magyarországgal, más országokkal is megvitatott, hogy szükséges lenne az európai infrastruktúra kiépítése, amely lehetővé tenné, hogy többféle forrásból elégíthessék ki olaj- és gázszükségletüket, nem csupán Oroszországból. Ehhez LNG-terminálokra, illetve a vezetékek közötti interkonnektorokra van szükség, hogy az Európába valahol beérkező gáz bármely másik országba is eljuthasson. Jelenleg egyirányú a vezeték, s ez Európát is, Magyarországot is rendkívül kiszolgáltatottá teszi. Ha ez megváltozik, a Közel-Keletről, s akár az Egyesült Államokból is érkezhetnek az energiahordozók. Versenyképesebb energiapiac alakulhat ki.

FOTÓ: Vajda József

– Hetek-hónapok óta folynak a magyar-amerikai diplomáciai csatározások. Lát valamilyen változást a magyar kormány hozzáállásában?

– Sok véleménycsere folyik. Meg kell találni a módját, hogy nyílt párbeszédet folytassunk. Talán valamivel nagyobb a fogadókészség arra, amit mondunk. Ebben a kapcsolatrendszerben képesnek kell lennünk arra, hogy megtaláljuk a pozitív vonatkozásokat azokon a területeken, ahol együtt akarunk dolgozni. Ezeknek a vitáknak a nyilvánosság előtt kell folyni, hogy tanulhassunk egymástól. Két szövetséges ország között nagyon is helyénvaló, hogy megvitassuk, mely területeken tudnánk javítani az együttműködést. Az, hogy képesek vagyunk a jó és a rossz dolgokról is beszélni, azt mutatja, hogy ez egy erős kapcsolatrendszer. Az Oroszország elleni szankciók ügyében, Ukrajna kérdésében az utóbbi időben pozitív nyilatkozatok hangzottak el. A kormány eddig is megtette, ami szükséges, de nem beszélt erről, mostanában már nyíltan is állást foglalnak. A jó kormányzás terén is vannak megbeszélések, de nem látjuk, hogy történne bármi, legyen szó akár az átláthatóságról, vagy a kormánytisztviselők elszámoltathatóságáról. Éppenséggel számos dolog aggodalomra ad okot. A civil társadalom megfélemlítése folyik, NGO-k külföldi ügynököknek bélyegzése, egyes szervezetek adószámának felfüggesztése olyan tények, amelyek ezt alátámasztják. A kormány szavakban állítja, hogy fontosnak tartja a civil társadalmat, de milyen konkrét tényekben mutatkozik ez meg?

Az interjú folytatódik, kérjük lapozzon!

szerző:Elekes Éva
forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 164 megnézve, 1 alkalommal mai nap |