< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Aki civil, az külföldi lobbista is?

| Mobile | RSS

Aki civil, az külföldi lobbista is?

2014. december 20. | hozzászólás | Közélet

Aki civil, az külföldi lobbista is?

Ahogy Orbán Viktor a Bloombergnek adott interjújában beharangozta, a Fidesz az amerikai lobbiszervezetek regisztrációjához hasonló eljárásnak vetné alá a hazai civil szervezeteket. A Fideszben a civil szervezetek kollektív leügynöközését az elmúlt időszakban Magyarországon megélénkült orosz és amerikai titkosszolgálati tevékenységével magyarázzák.

Egy az egyben az amerikai lobbiszervezetek regisztrációjáról szóló szabályozást venné át a kormány a hazai civil szervezetek mögött álló állítólagos külföldi érdekcsoportok feltérképezésekor – erősítették meg a Fidesz vezérkarából az atv.hu-nak Orbán Viktor Bloombergnek elmondott szavait. A miniszterelnök elképzelésének viszont csak akkor van értelme, ha a civil szervezeteket automatikusan külföldi lobbicsoportoknak tekintik a magyar hatóságok.

Korábban a 444.hu hívta fel arra a figyelmet, hogy bár Orbán kifejezetten amerikai példáról beszélt a Bloombergnek, a civil szervezetek regisztrációjára nem az Egyesült Államok, hanem a putyini Oroszország tűnik a jó párhuzamnak, hiszen az Egyesült Államok nem a civil szervezeteket, hanem a külföldi pénzből és külföldi érdekeket szolgálva működő lobbicsoportokat kötelezi önmaguk regisztrálására.

Az atv.hu korábban, még az amerikai-magyar diplomáciai konfliktushoz vezető kitiltási botrány kirobbanása előtt írt arról, hogy a Fidesz vezérkarában Kovács Béla és felesége kalandos előéletének napvilágra kerülése és Obama elnök Magyarországot is bíráló, a hazai civil szervezetek megsegítését kilátásba helyező szavai után egyfajta kettős ellenségkép alakult ki, ami átértelmezte a „centrális erőtér” fogalmát is.

Ostromlott vár-pszichózis

Orbán eredeti, „centrális erőtérről” szóló fejtegetése a 2009-es kötcsei beszéd része volt. A Fidesz elnöke ekkor a(z akkor még leendő) kormánypárt pragmatizmusára és kormányzóképességére, továbbá az ellenfelek kormányzóképtelenségére helyezte a hangsúlyt – a 2009-es koncepció a baloldal összeomlásával és a Jobbik hosszú távú karanténban maradásával számolt.

Ám Kovács Béla tavasszal kirobbant, majd ősszel az Index által számos szórakoztató részlettel gazdagított kémügye és Barack Obamának a magyarországi civil szervezetek amerikai megsegítését amerikai nemzetbiztonsági érdeknek nevező beszéde után a centrális erőtér már másképp is leírható: az oroszok és az amerikaiak magyarországi ügynökeiként lefestett ellenzéki pártok és szervezetek, valamint a magyar nemzeti érdeket minden más elé helyező kormánypártok küzdelmeként.

Eszerint a „centrális erőtér” stabilizálódását elősegítheti, ha a Fidesz meg tudná győzni arról a választókat, hogy a kormányképes középpárttól jobbra, illetve balra álló ellenzéki erők „külföldi titkosszolgálatok játékszereivé” váltak.

A Kovács-ügy, a Norvég Civil Alap elleni támadás és a Soros-birodalom magyarországi jelenlétének emlegetése a mindennapi közbeszéd részévé tette a külföldi pénzből működő magyarországi közéleti szereplők működését, az ügynök-hisztériát aztán a kitiltási ügy fokozta a végletekig. Az orosz és amerikai titkosszolgálat magyar politikai életben történő valóságos, sőt meghatározó jelenlétének hangsúlyozása ma már nem érdekes szubkultúrák privilégiuma, hanem a politikai főáram része.

atv.hu

forrás:atv.hu

Leave a Reply 110 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: