< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: A pályaválasztók 73 százalékának fogalma sincs, hol folytassa a tanulmányait

| Mobile | RSS

A pályaválasztók 73 százalékának fogalma sincs, hol folytassa a tanulmányait

2015. január 23. | hozzászólás | Kultúra

A pályaválasztók 73 százalékának fogalma sincs, hol folytassa a tanulmányait

 

 




 

Ha a szülők dönthetnének gyermekük továbbtanulásáról, akkor olyan intézményt választanának, amelynek az elvégzése nagy eséllyel egy jól fizetett álláshoz vezet, a diákok háromnegyede viszont még nem tudja, merre indulna tovább – derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) friss felméréséből.Ezekben a hetekben több tízezer diáknak kell döntést hoznia arról, hogy az érettségi után hol és milyen területen, szakon folytassa a tanulmányait. A pályaválasztók nem is gondolják, milyen fontos döntés előtt állnak, ugyanis többségük a trendi szakokat részesíti előnyben és csak 27 százalékuk választ céltudatosan.

 

Nem csak egy papírA válaszokból kiderült, hogy a szülők jellemzően nem szólnak bele a főiskola választásába, a válaszadók 72 százaléka önállóan, szülői bevonás nélkül dönt arról, hogy érettségi után hova menjen továbbtanulni. A kitöltők fele szerint számít, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára járnak, mert egy jó iskola elvégzése után sokkal könnyebben tudnak elhelyezkedni. Erről csak a megkérdezettek csupán 1,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs jelentősége annak, ki melyik felsőoktatási intézményben tanul, mert számukra a diploma “csak egy papír”. A válaszadók 64 százaléka a magániskolák oktatási színvonalát egyértelműen jobbnak tartotta az állami intézményekkel szemben, még akkor is, ha ez többségük szerint pluszköltséggel jár.

Gyakorlat vagy tudomány?

Dr. habil. Vass László, a BKF rektora szerint érdemes mérlegelni azt is, hogy milyen rejtett költségek lehetnek, a tankönyvekért vagy a nyelvtanulásért kell-e külön fizetni, vannak-e támogatások, például lakhatási támogatás. Számít, hogy vannak-e ösztöndíjak, nemzetközi lehetőségek, amelyeket az iskola biztosít. Nem utolsó sorban az is fontos, hogy mennyire gyakorlatorientált a képzés, milyen esélyekkel indulnak a végzősök az állásinterjúkon. “Éppen ezért véleményem szerint a jelentkezéskor nem is az intézmény típusa – főiskola vagy egyetem – a legfontosabb, hanem az ott megszerezhető tudás és végzettség. A BKF szoros kapcsolatot ápol a munkaerőpiaccal: látjuk, tapasztaljuk, hogy a kreatív gondolkodás, a gyors adaptációs és a kiemelkedő kommunikációs készségek komoly előnyt jelentenek más pályázókkal szemben, ezért mi erre is nagy hangsúlyt fektetünk. Meg kell találni az arany középutat: nem jó elszakadni a valóságtól, de nem szabad a gyerektől teljesen idegen területet sem választani” – tette hozzá a BKF rektora.

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról:

A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Magyarország legnagyobb magánkézben lévő főiskolája. Az intézményben 2 karon, 4 fő képzési területen – kommunikáció, üzlet, turizmus és művészet – folyik képzés, alap- és mesterfokon, illetve másoddiplomás képzési szinten. A főiskolának jelenleg közel 7000 hallgatója van, akik 2011-től már nemcsak a fővárosban, hanem Hódmezővásárhelyen, a BKF Regionális Tudásközpontjában is részt vehetnek az oktatásban. A BKF jelenleg 60 külföldi intézménnyel tart fent partneri kapcsolatot 27 országban több mint 300 ösztöndíjas helyet kínálva – többek között Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, illetve Kínával is. Képességfejlesztő tréningrendszere egyedülálló itthon. Az intézmény 2001 óta meghatározó és folyamatosan növekvő szereplője a hazai felsőoktatásnak. Tevékenysége elismeréseként 2011-ben és 2012-ben is elnyerte a Superbrands védjegyet. www.bkf.hu

forrás:stop.hu
Leave a Reply 160 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: