< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Az MNB úszik a pénzben, a kormány mégis megszorításra kényszerül

| Mobile | RSS

Az MNB úszik a pénzben, a kormány mégis megszorításra kényszerül

2015. január 23. | hozzászólás | Közélet

Az MNB úszik a pénzben, a kormány mégis megszorításra kényszerül

A forint gyengülése miatt a jegybank százmilliárdos nyereségre tesz szert. Mi lenne, ha befizetné az államkasszába? Úgy tudjuk, hogy a költségvetés efféle megsegítése a kormányban is téma.

„A Magyar Nemzeti Bank nyeresége egy potenciális aranytartalék” – mondta minap egy kormánytag egy háttérbeszélgetésen. A politikus ezzel kapcsolatban azt magyarázta, hogy Orbán Viktor számára az a dilemma, hogy ha „elkérik” a nyereséget, akkor egy veszteséges évben az államnak kell plusz pénzt betennie, és akkor kötelezettséggé válna egy ilyen intézkedés.

A politikus a jegybank függetlenségére való hivatkozással ennél többet nem volt hajlandó mondani a témáról. Sőt, erre való hivatkozással arra sem kívánt válaszolni, hogy a puritán, visszafogott és népbarát politikát hangsúlyozó kormány számára nem kellemetlen-e, hogy az MNB fényűző vásárlásokba kezdett, illetve az, hogy az előbb említett „aranytartalékot” időközben részben elkölti. (2014-ben a teljesség igény nélkül az MNB 200 milliárd forintot költött az alapítványaira, 18 milliárd forintot egy budapesti irodaház, illetve 415 millió forintot egy luxuskivitelű vidéki kastély megvásárlására. Tavaly 90 milliárdos keretet hagyott jóvá az MNB igazgatósága ilyen jellegű ingatlan vásárlásra és felújításra.)

Matolcsy unortodoxiája

Az MNB nyereségének egyik alapja elsősorban az, hogy Matolcsy elődje, Simor András idején a 2008-as forintpánik és államcsődveszély miatt a jegybank elkezdett jelentős devizatartalékot felhalmozni, hogy például ellensúlyt képezhessenek a forint spekulációs támadása ellen, illetve nagyobb mozgásterük legyen válsághelyzetek kezelésére. Ráadásul a gigantikus volumenű IMF hitel is devizában érkezett. 2008 októberében 18 milliárd euró körül volt a tartalék, amit Simor Andrásék rövid időn belül duplájára emeltek. Matolcsy György egy magas devizatartalékkal rendelkező jegybankot vett át. A forint gyengülése miatt – amit Matolcsy kritikusa szerint a jegybanki alapkamat jelentős csökkentése is előidézett – elképesztő, hogy százmilliárd forintos nagyságrendű árfolyamnyereséget tudott az utóbbi hónapokban realizálni az MNB. Ezt nevezik a devizatartalék átértékelődéséből származó konverziós árfolyamnyereségnek.

Róna Péter, az MNB egykori felügyelőbizottsági tagja azt mondta az atv.hu-nak, hogy az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, a jegybank részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter képviseli, aki jelenleg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Realizált nyereség esetén több lehetőség közül választhat az MNB vezetése: eredménytartalékba helyezheti az összeg egy részét, vagy a teljes nyereséget, de osztalékfizetést választva az államkasszába is utalhatja az összeget, hiszen az MNB a tulajdonosa a magyar állam.

Matolcsy azonban nem ezt az utat választotta, miközben Róna szerint találunk arra nemzetközi példát, hogy a jegybankok a nyereségükből utalnak át a költségvetésnek, például Auszriában is ez a gyakorlat.

Politikai feszkó

A politikai rendszerben van azonban egy érdekes feszültség. A Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium feladata a költségvetés hiányát 3 százalék alatt tartani. Mindezt úgy kell megtennie, hogy legyen az államnak pénze a 2018-as választásokra teljes pompájukban elkészülő presztízsberuházásokra, így például Puskás Stadion, a Budai Vár és a városligeti múzeumi negyed összességében több százmilliárdos munkálataira. A tavaly év végi, az internetadó és a zavaros kommunikációjú új útdíj-rendszer okozta politikai káoszt mutatja, hogy milyen kétségbeesett ötletelés történhetett kormányzati körökben, hogy a hiánycél tartásához hiányzó „vacak” 10-20 milliárdot előteremtsék. Eközben a jegybank a százmilliárdos nyereségét alapítványai feltőkésítésére és ingatlanvásárlásokra használta. Egy kormánypárti főtanácsadó azt állította lapunknak, hogy ennek mértéke már kormányzati körökben is beszédtémát jelent.

Egyébiránt nemcsak költségvetési jellegű feszültség található a rendszerben. A maastrichti kritériumok ugyanis nemcsak az államháztartási hiányról, hanem az államadósság szintjéről is szólnak. Varga Mihály feladata, hogy az úgynevezett adósságpályát csökkenő trendben tartsa, de a forintgyengülés miatt a részben euróban eladósodott magyar állam adósságszintje minden leértékelődésnél emelkedik.

Bod Péter Ákos és Surányi is megszólalt

A jegybank két korábbi elnöke, Bod Péter Ákos és Surányi György a Hír Tv-nek nyilatkozva amellett törtek lándzsát, hogy a MNB-nek a nyereségből osztalékot kellene fizetnie. Bod Péter Ákos egyenesen azt állította: MNB-nek többet kellene tennie az államadósság csökkentéséért – a forint gyengülésén elért nyereségét is erre kellene felhasználnia ahelyett, hogy elköltené azt. Mint mondta: „roppant világos, ha a jegybanknak van vesztesége, azt meg fogja téríteni az állam, a kincstár, a pénzügyminisztérium. Ha van nyeresége, azt be kell fizetni a kincstárba, kész. Ennél egyszerűbb összefüggés nincs.”

Bod Péter nyilatkozata cáfolja azt az állítást, amit a cikkünk elején egy vezető fideszes politikustól idéztük, miszerint az a dilemma, hogy ha most „elkérik” a nyereséget, akkor később a veszteséget is ki kell fizetnie az államnak. Ez utóbbi ugyanis a volt jegybankelnök szerint nem opció, hanem kötelesség.

Kormányzati, a pénzügypolitikára rálátó forrásunk azt mondta, hogy Matolcsy György ma is az egyik kedvence az unortodox politikai és gazdasági húzásokat kedvelő Orbán Viktornak.

„Teljesen igaza van Bod Péternek és Surányinak” – nyilatkozta Róna Péter, aki azt is mondta: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, amit a monetáris politika meghatározásával és megvalósításával teljesít. Ebben a kérdésben tényleg független a jegybank, a gazdálkodás tekintetében viszont nem.

MNB visszaszól

Meglepetésre az MNB nem az egykori jegybankelnökökre „támadt rá”, hanem a Hír TV-re, miszerint a csatorna alaptalan támadást intézett a Magyar Nemzeti Bank ellen, „felhasználva két volt jegybankelnöknek a jegybanktörvénnyel ellentétes nyilatkozatait”.

Mint írták: a jegybanktörvény pontosan meghatározza a Magyar Nemzeti Bank feladatait, ezen belül egyértelműen szabályozza a jegybank kapcsolatát az államháztartással. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet a jegybank közösségi célokra fordít, s amelyből közösségi vagyont épít

A devizahitelek forintosítása nyomán a jegybanknak mintegy 136 milliárd forintos nyeresége keletkezett, ebből 100 milliárd forintot a jövő éveket terhelő esetleges veszteségek rendezésére fordít, míg a fennmaradó összegre vonatkozóan azt tervezi, hogy azzal az eredménytartalékot emeli.

forrás:atv.hu

Leave a Reply 215 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: