< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: A Közel-Kelet a Balkán felé veszi az irányt

| Mobile | RSS

A Közel-Kelet a Balkán felé veszi az irányt

2015. január 31. | hozzászólás | Fecsegő hírek

A Közel-Kelet a Balkán felé veszi az irányt
Egyre vonzóbbak az ex-jugoszláv államok az arabok számára

A Balkán a történelem során mindig olyan hely volt, ahol jöttek-mentek az emberek: népcsoportok vándoroltak ilyen vagy olyan okokból keletről nyugatra, délről északra, biztonságot, megélhetést, stabilitást keresve. Évszázadokon át jellemző volt ez a fajta folyamatos migráció, akár a terméketlen karsztból volt elegük a helyieknek, akár idegen hadseregek érkezéséből, idegen urak zsarnokságából, netán a helyi kis (és nagy) királyok túlkapásaiból. A folyamat ma is tart.

szarajevóSzarajevó

A koszovóiak, bosnyákok, szerbek, horvátok nyugatra és északra tartanak: van, aki csak régiót vált, hogy a nemzetállamában telepedjen le, van, aki országot is, többnyire a jobb megélhetés reményében. A délszláv háborúk nagy menekülthulláma migrációvá, elvándorlássá „szelídült”. A sajátos helyzet azonban az, hogy éppen ennek a folyamatos mozgásnak a következtében a térségek sosem néptelenednek el.

Legfeljebb megváltozik az etnikai összetételük.

A vajdasági magyarok Magyarországra (vagy nyugatabbra) költöznek, helyükbe koszovói, horvátországi és boszniai szerbek érkeztek/érkeznek. Az ő elhagyott szülőföldjükre pedig albánok, és horvátok költöztek. Legalábbis Koszovóban és Horvátországban. Bosznia-Hercegovinában viszont a szerb lakosság helyébe újabban egyre több arab érkezik. Kuvaitból, az Egyesült Arab Emirátusokból, Szaúd-Arábiából, Törökországból.

szarajevó2Arab feliratok Szarajevó utcáin

A boszniai Szerb Köztársaság „királyi” televíziója a napokban sugárzott egy műsort, amely arról számolt be, hogy egyre több közel-keleti vásárol ingatlant vagy fektet be más módon pénzt a sokat szenvedett országba. Az érkezők elsősorban a fővárost, Szarajevót célozzák, de népszerűek az épülő autópálya melletti kisebb települések is. Szarajevó külvárosa gyakorlatilag egy hatalmas építési területté vált. Különösen sok arab érkezik a főváros egykor szerbek által lakott kerületeibe, az Ilidza és a Hadzici nevű városrészekbe: azon a környéken, ahol évtizedekig a cirill betűs feliratok voltak a leggyakoribbak, újabban arabul olvashatók az épületek, üzletek, vendéglők, ügynökségek bejáratán a feliratok. Az új tulajdonosok zöme közvetítők révén köti az üzleteket, akik viszont azt mondják: az arabok elsősorban a nagy telkek iránt mutatnak érdeklődést, de nem vetik meg a kisebb családi birtokokat sem, különösen, ha azok a városon kívül, a folyók mellett találhatók. Egy dolog fontos számukra: lehessen építkezni. A helyi szerbek pedig kapva kapnak az alkalmon, hogy valaki hajlandó fizetni ingatlanjaikért, gondolkodás nélkül adják el azokat. A szarajevói szerbek egyik szervezete, a Demokratikus Kezdeményezés egyik aktivistája szerint az arabok rendkívül korrektek, mindig eleget tesznek szóban vagy szerződésben vállalt kötelezettségeiknek.

A külföldiekkel való üzletelést felügyelő hivatal több mint ezer olyan új tulajdonost vizsgált meg, akinek birtokában mintegy 350, óriási értékű ingatlan van. Az érdekesség, hogy a tulajdonosok kilencven százaléka soha nem tartózkodott Boszniában.

szarajevó4A Bas-Carsija, Szarajevó híres óvárosa

Sokan állnak értetlenül a jelenség előtt. Miért kell a gazdag kuvaiti olajmezőkről a szegény Boszniába költöznie valakinek? Mi a célja?

Hasonló kérdések nyomasztják a szerbiai közvéleményt is: déli szomszédságunkban ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok igyekszik megvetni a lábát. Nagyberuházásokkal, azok ígéretével, mezőgazdasági területek tartós, hosszú távú bérlésével, ahogyan csak lehet.

Az első, kézenfekvő válasz az, hogy mindkét balkáni állam lakossága vízummentességet élvez az Európai Unió országaiban. Ami nagyon hasznos, ha valakinek a Közel-Keleten vannak érdekeltségei és éppen valamely uniós országgal akar üzletelni. Az sem mellékes, hogy Bosznia muzulmánok lakta vidékein szabadon gyakorolhatják vallásukat. Az arabok számára, úgy tűnik, legalább ennyire fontos, hogy időnként a teljes családjuk valahol a boszniai helyek között lakjon.

Csak 2013 első kilenc hónapjában mintegy 7500 kuvaiti állampolgár érkezett Boszniába. A helyi törvények nem teszik lehetővé, hogy magánszemélyek ingatlant vásároljanak az országban – azonban a jogi személyek ezt minden különösebb nehézség nélkül megtehetik. A vagyonos idegenek tehát alapítanak egy céget és máris szabad a pálya előttük.

boszniai légitársaságA Bosnian Wand Airlines, a boszniai légitársaság első gépe január 8-án szállt le Szarajevóban. A céget az iraki Wand Airlines és egy arab üzletember alapította

Boszniai illetékesek néhány hónapja arról beszéltek: tulajdonképpen nem is kuvaiti illetékességűek az érkezők. „Egy folyamatról van szó, amelynek célja, hogy a közel-keleti ország megszabaduljon azon polgáraitól, akik oda is valahonnan érkeztek, s annak érdekében, hogy távozzanak, Kuvait pénzt ad nekik, hogy Boszniába költözzenek” – jelentette ki korábban a boszniai belügyminiszter a Szabad Európa Rádiónak.
A boszniai hatóságok tehát látták a tendenciát, oda is figyelnek rá. És persze, tárt karokkal várnak minden befektetőt, különösen azokat, akik a pénzüket ingatlanba, idegenforgalomba, termelésbe szándékoznak ölni. Viszont azt állítják: éberen őrködnek a nemzetbiztonság felett is, ellenőrzik az érkezőket. Amire azért is szükség van, mert bizony a muzulmán hitű lakosság berkein belül is egyre gyakoribban a vallási villongások. Az iszlám szélsőséges, militáns irányzatának, a vahabbizmusnak a követői egyre gyakrabban támadják meg az imámokat, akik nem osztoznak nézeteikben. A napokban az Iszlám Állam zászlóival díszített pólókat viselő egyének támadtak meg egy szarajevói imámot egy dzsámiban vallási szertartás közben. Az Iszlám Közösség az állami szervektől várja, hogy a provokatőröket és erőszakos személyeket megfékezze. Volt imám, akire fegyverrel támadtak, volt példa robbantásokra is. A helyi vallási vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a vahabbiták az Iszlám Államnak toboroznak, ráadásul nem hagyják a lakosságot, hogy a „saját módján”, a „hagyományos bosnyák módon” élje meg vallását, úgy, ahogyan azt évszázadokon át tette. A vahabbiták ugyanakkor azt követelik, hogy engedjék be őket a dzsámikba, ahol a tanaikat hirdethetnék. Nemcsak vezetőik, de maguk a hívők is egyre gyakrabban tiltakoznak a vahabbiták ténykedése ellen – s ez különösen szembetűnő lett a párizsi terrortámadás után. A boszniai Iszlám Közösség elöljárói ugyanis mélyen elítélik a terrorizmust, és lépten-nyomon kiemelik, hogy a „bosnyák módon gyakorolt vallás” nem militáns.

beograd na vodi

A Belgrád víziváros látványterve – így kellene kinéznie2017-ben a tervezett projektnek. Egyelőre még egy kapavágás sem történt.

S amíg Boszniába Kuvaitból érkeznek a „telepesek”, Szerbia az Egyesült Arab Emirátusok célországává vált. A gazdasági válságban vergődő országban hirtelen tűntek fel a sejkek, akiket a helyi vezetés valóságos megmentőkként mutatott be. A miniszterelnök szívesen és gyakran mutatkozik nyilvános helyeken Muhamed bin Zaid al Nahnjan sejkkel, akit a barátjának nevez. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a közel-keleti ország bevásárolta magát a szerb nemzeti légitársaságba, s az amúgy már régen becsődölt céget talpra állította (részben annak is köszönhetően, hogy Szerbia szerződésben átvállalta a veszteségeket…). De már bejelentették, hogy arabok fogják pénzelni a Belgrád-vízi város megaprojektet, hogy beruházásokat terveznek a mezőgazdaságban, hogy a hadiiparban is szeretnék megvetni a lábukat… Tény viszont, hogy az emirátusok tavaly, amikor soha nem látott árvíz tombolt az országban, nem kis összegeket juttatott a legrászorultabb települések megsegítésére.

Gazdasági szakértők szerint csupán arról van szó, hogy az emirátusok új régiókat keresnek, ahol vagyonukat befektethetik. Milan Kovacevic például a Deutsche Welle Rádiónak azt nyilatkozta: az emirátusokban még mindig nagyobb a tőkefelhalmozás, mint a kiadások, azt pedig senki sem szereti, ha a vagyona parlagon hever. „Szerbiának van növekedési potenciálja, hiszen elképesztően kicsi a GDP-je” – mondta az elemző, magyarázván, hogy a sejkek miért kínálnak befektetéseket és olcsó hiteleket Belgrádnak.
A kulcsszó az egyelőre. Mert az Air Serbián kívül egyelőre még minden csak terv.

Természetesen a sejkeknek vonzó egy olyan ország, amely minden erejével az unióba igyekszik, de mégis lényegesen olcsóbb, mint egy igazi uniós ország.

A szerb államvezetés reménykedik, ha csak teheti fogadja a sejkek látogatását, vagy utazik Abu-Dzabiba, hivatalos látogatásra, üzleti fórumra, akárhova. A befektetések azonban még váratnak magukra, noha a sejkeket a jelek szerint a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a gyógyszeripar és az IT-szektor hozza lázba. Legalábbis ezen területek iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést. Már csak az a kérdés, hogy az évek óta ígérgetett befektetések mikor kezdenek megvalósulni.

Kétségtelenül megnyugtató, hogy a Balkán azon közel-keleti államok célpontjává vált, amelyek nem militáns magatartásukról híresek. Így vélhetően kevéssé kell tartani attól, hogy az új lakók között szélsőségesek is lesznek.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 453 megnézve, 1 alkalommal mai nap |