< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, 75 éves, 1940. február 4-én született

| Mobile | RSS

Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, 75 éves, 1940. február 4-én született

2015. január 31. | hozzászólás | Kultúra

Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, 75 éves, 1940. február 4-én született

Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 6. hét érdekes emberei sorozatban
archivum hirlevel fejlec 600

keglovichlaszlo


Keglovich László labdarúgó, a mexikói olimpiára készülő magyar labdarúgó-válogatott tagja.
Budapest, 1968. július 22.
MTI Fotó: Petrovits László
Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, 75 éves, 1940. február 4-én született.

Sopronban látta meg a napvilágot 1940-ben, a focizást szülővárosában kezdte el: 1954 és 1957 között a Soproni Textiles (Sotex), majd 1957 és 1958 között a Soproni VSE labdarúgója, középcsatára volt.
1958-tól másfél évtizeden át meghatározó játékosa volt a Győri Vasas ETO kiválóan szereplő csapatának, először balszélsőként, majd jobbhátvédként. Erre ő így emlékezett: “Amikor Szusza Ferenc visszatért edzőnek az ETO-hoz, észrevette, hogy az egymás közötti játékban jól játszom védőt. Akkor jött divatba a felfutós hátvédjáték, így lettem én jobb-bekk.” Tagja volt a győriek első aranycsapatának, amely 1963 őszén megnyerte a bajnokságot, majd az 1964-65-ös Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) kiírásban az elődöntőig jutott. 1964-ben elvesztették az Magyar Népköztársasági Kupa döntőt, de utána sorozatban háromszor megnyerték. 1966-67-es Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) idényben a negyeddöntőben búcsúztak el.
1959-ben tagja volt az UEFA-tornán harmadik helyezést elért magyar ifjúsági válogatottnak. 1968-ban bekerült az olimpiai válogatottba, mely a mexikóvárosi ötkarikás játékokon aranyérmet szerzett.
Az alacsonyabb oxigéntartalmú levegő minden sportolót sújtott, de atlétikában mégis világcsúcsok dőltek meg. Úgy látszik, focistáinkat sem zavarta a ritkább levegő, kiválóan “meneteltek” a döntőig, ahol a bolgárokat kellett legyőznie a többek közt Dunai II. Antalt, Fazekas Lászlót, Kocsis Lajost, Novák Dezsőt, Páncsics Miklóst és Szűcs Lajost felvonultató magyar csapatnak. Ez 4:1-re sikerült, igaz, a játékvezető négy játékost is kiállított az ellenféltől, ami azt mutatja, hogy a bolgárok nem bírták idegekkel a nyomást. Keglovich a döntőben már nem szerepelhetett, mert egy korábbi mérkőzésen megsérült.

keglovichlaszlo2


Albert Flórián (balra, Ferencváros) és Keglovich László harcban a labdáért a Ferencváros-Rába ETO NB I-es labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban.
Budapest, 1969. május 4.
MTI Fotó: Pálfai Gábor
A tíz mexikói magyar aranyból egyet a magyar labdarúgó-válogatott szerzett meg, s ezzel harmadszor nyerték meg focistáink az olimpiai tornát. (Korábban 1952-ben Helsinkiben és 1964-ben Tokióban állhatott a dobogó legfelső fokára a magyar csapat.)
Amikor 1968 októberében Keglovich László nyakába akasztották az olimpiai aranyérmet, pályafutása csúcsára érkezett. 1968-69-ben ötször szerepelt a nagyválogatottban, a bajnokságban pedig 1973-ig rúgta a bőrt. 1960-tól összesen 312 bajnoki mérkőzésen vett részt, és 28 gólt szerzett. Visszavonulása után, 1974-ben labdarúgó szakedzői, 1976-ban testnevelő tanári diplomát szerzett.
A Bercsényi Miklós Szakközépiskolában tanított, a győri ETO fiataljainál edzősködött. 1976-ban elvállalta a Bábolnai SE vezetőedzői posztját, majd 1978-tól 1980-ig a Győri Élelmiszer SE csapatánál dolgozott hasonló minőségben. 1980 és 1985 között ismét a Rába ETO-nál dolgozott az utánpótlás szakág vezetőjeként és az ifjúsági csapat edzőjeként. 1996-97-ben 15 mérkőzésen a csapat vezetőedzője volt. Büszke arra, hogy Fehér Miklóst, a tragikus körülmények között Portugáliában elhunyt válogatott labdarúgót ő fedezte fel, szerepeltette először hivatalos mérkőzésen.
1995-ben rövid ideig a Győri ETO FC klubigazgatója volt, majd elnökhelyettese lett. 1996-ban a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga tanácsának tagja volt. 1968-ban a Magyar Népköztársaság Sport Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, 1999-ben Szent László-díjat kapott. Az ETO-tól nyugdíjasként sem szakadt el, rendszeresen részt vesz az öregfiúk összejövetelein, és nem hiányzik a lelátóról a csapat mérkőzésein sem. Nevét viseli az MLSZ által szervezett Győr-Moson-Sopron Megyei Kupa.

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 571 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: