< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Titkos az amerikai felkérés

| Mobile | RSS

Titkos az amerikai felkérés

2015. március 18. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Titkos az amerikai felkérés

forrás: Magyar Nemzet, szerző: Zord Gábor László

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a felhatalmazása nélkül, a NATO keretein kívül jár el az a nemzetközi koalíció, amely az Iszlám Állam ellen lép fel, és amelybe Magyarország is katonákat készül küldeni – hangzott el az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén.

A kormány 2017 végéig kér felhatalmazást a misszióhoz, amely összesen százötven katonából áll, a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) őrzés-védelmét célozza, és az első évben húszmilliárd forintba kerül. Megtudtuk azt is, hogy a katonai csatornákon keresztül érkezett amerikai felkérés titkos.
– A jogalapot két 2014-es ENSZ BT-határozat jelentheti, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemről szólnak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szakbizottsági meghallgatásán. A tárcavezető elmondta: a felkérés az Egyesült Államoktól érkezett, és arra vonatkozik, hogy száz magyar katona biztosítási feladatokat lásson el az észak-iraki, Erbíl mellett lévő szövetséges kiképzőpontnál, és ötven Magyarországon legyen tartalékban. Tegnap megkerestük a külügyminisztériumot az amerikai felkérés részleteivel kapcsolatban.

A külügyminisztériumtól azt a választ kaptuk: „a katonai szerepvállalás formájára és részleteire vonatkozó felkérés a szokásos katonai csatornán érkezett meg a koalíciót vezető Egyesült Államok részéről. Ez a műveletet irányító tampai CENTCOM-ot (Central Command – Központi Parancsnokság) jelenti, mely a közel-keleti régióért is felel”. Kérdésünkre közölték azt is, hogy a felkérést tartalmazó dokumentum „az amerikai fél által minősített, nyilvánosan nem hozzáférhető”. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségtől is érdeklődtünk ugyanerről. Megkeresésünkre Elisabeth Webster sajtóattasé azt közölte, hogy az amerikai kormányzat általánosságban nem kommentálja a diplomáciai kommunikáció tartalmát.

A honvédségi kontingens tevékenysége információink szerint elsősorban a KTCC objektumainak őrzés-védelmére fókuszálna, ahol a kurd harcosok, a pesmergák kiképzése folyik holland–olasz–brit–német–amerikai–norvég közreműködéssel. Eddig két helyszín vált ismertté a médiajelentésekből. Az egyik a kurdisztáni főváros, Erbíl külső részén, Bnaszlavában található, a központtól 12 kilométerre, a másik innen úgy nyolcvan kilométerre, a török határhoz közeli Dohuk kormányzóságban, Atros falunál. Szóba került ugyanakkor az is, hogy a KTCC-t hamarosan áthelyezik egy új táborba, az erbíli repülőtér mellé. Szijjártó Péter szavaiból kiderült azonban, hogy a feladat túlmutatna az objektumok védelmén, hiszen a magyar katonáknak kellene biztosítani a „kiképzők mozgását” is. Ez magyarázza a jelentős, első évben húszmilliárd forintos költséget is, melynek közel fele új felszerelés beszerzésére kell.

Ezzel kapcsolatban a miniszter közölte: mintegy hétmilliárd forint értékben tárgyalnak felszerelések biztosításáról az Egyesült Államokkal. Az nem derült ki, hogy ezt segély formájában kapná-e meg a honvédség. Mivel az Iszlám Állam elleni harcban a kurd erők a rögtönzött robbanóeszközöktől (IED) jelentős veszteséget szenvedtek, így valószínű, hogy a drága felszerelés megerősített járműveket (MRAP), felderítőberendezéseket (köztük drónokat), illetve a rádióirányítású pokolgépeket semlegesíteni képes zavarókat is tartalmazhat. A honvédség is szerzett már tragikus tapasztalatokat ezen a téren: 2004-ben Irakban egy, 2010-ben Afganisztánban két magyar katonát öltek meg IED-ek. A misszió mandátuma a kormány javaslata szerint 2017. december 31-ig tartana.

A szakbizottsági ülésen megnyilvánultak az ellenzéki pártok is. Az MSZP pénteken dönt, Mesterházy Attila szerint „az egész misszió nem szól másról, mint hogy Orbán Viktor a jófiút játssza most ebben a kérdésben Amerika felé”. Szabó Tímea (PM) nyomatékosította: pártja nem támogatja a katonai részvételt, ehelyett a humanitárius segélyezést helyeslik. Szél Bernadettet (LMP) nem nyugtatták meg a miniszter által elmondottak. Gyöngyösi Márton (Jobbik), a külügyi bizottság alelnöke pedig közölte: határozottan elutasítják, hogy Magyarország katonailag szerepet vállaljon az Iszlám Állam elleni háborúban.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 86 megnézve, 1 alkalommal mai nap |