< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Korlátlanul gazdagodnak a dollármilliárdosok

| Mobile | RSS

Korlátlanul gazdagodnak a dollármilliárdosok

2015. április 1. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Korlátlanul gazdagodnak a dollármilliárdosok

Soha nem élt még ennyi dollármilliárdos a földön, mint most, közülük is 80 fő annyi vagyont halmozott fel, mint az emberiség legszegényebb fele együttvéve, a leggazdagabb egy százalék pedig az egész föld vagyonának felével rendelkezik. Amióta a Forbes magazin először összeállította a legtehetősebb személyek listáját, nagyot fordult a világ: ma kevesebben húznak hasznot termelésből, helyette előtérbe került a pénzügyi spekulációval szerzett vagyon. A leggazdagabb százak történetéből kiolvasható, merre tart a világgazdaság: felnőtt az infotechnológia területén saját erejéből milliárdossá vált új generáció, a listán kevesebb a gazdag örökös és egyre több az ázsiai dollármilliárdos.


Ma nyolcvan kiváltságos ember gazdagabb, mint a világ 3,6 milliárd legszegényebb lakosa együttvéve, a gazdasági válság pedig olyan mértékben felerősítette a társadalmi különbségeket, hogy csak az utóbbi egy év alatt 650 milliárd dollárral (!) több vagyonra tettek szert a dollármilliárdosok szűk klubjának tagjai, ami azt jelenti, hogy a glóbusz dollármilliárdosai annyival gyarapították vagyonukat egy év alatt, mint a magyar gazdaság ötéves termelése.

A Forbes magazin legutóbbi, a hónap elején publikált listáját és a brit Oxfam segélyszervezet jelentését egybevetve idén már a Föld javainak fele a leggazdagabb egy százalék kezében volt, jövőre pedig még nagyobb arányú lesz az egyenlőtlenség. A Forbes-rangsor története hűen tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződését és a világgazdaság irányának változásait. Az első százas lista megjelenésekor, 1987-ben a szupergazdagok még „csak” 295 milliárd dollárral rendelkeztek együttvéve, és 140-en lépték át a dollármilliárdos határt, szemben a mostani 7100 milliárd dollárral és az 1826 milliárdossal. A kiváltságosok összetétele is hűen tükrözi az utóbbi bő húsz évben lezajlott gazdasági folyamatokat: a termelésből meggazdagodók száma csökkent, a pénzügyi szférából és az infokommunikációs találmányokból vagyonokat gyűjtők száma pedig megszaporodott. Korábban az energiaipari jövedelmekkel, ingatlanokkal és főként örökölt vagyonokkal lehetett felkerülni a listára, ma pedig egyre több az önerejéből meggazdagodott személy.

Előretörtek a pénzügyi spekulációs alapok (hedge fundok) tulajdonosai, akik a pénzügyi válság alatt milliárdokat ügyeskedtek össze: ide tartozik a világpiacokat befolyásoló Moody’s hitelminősítő és befektetési alap vezetője, Warren Buffett pénzmágnás, aki a harmadik helyre került 72,7 milliárdos vagyonával, illetve a 29. helyen álló Soros György, aki kifejezetten tőzsdei spekulációval, illetve egyes valuták esésére fogadva gyűjtötte össze 24 milliárd dollárját.
Tarol az infokommunikáció

Az információs technológia területén mesés vagyonokat keresők száma is feltűnően gyarapodott. Bill Gates pont húsz évvel ezelőtt állhatott a leggazdagabbak képzeletbeli dobogójának legfelső fokára, akkor még 12,5 milliárd dollár is elég volt az elsőségéhez. A Microsoft-alapító fénykorában 92 milliárd dollárnyi vagyonnal büszkélkedhetett, és idén már a 16. alkalommal vezeti a Forbes-lisát. Tavaly a negyven évvel ezelőtt alapított vállalata részvényeinek egyharmadát eladta, figyelmét inkább a Bill és Melinda Gates Alapítvány tevékenysége köti le. A közcélú alap oktatási és egészségügyi kérdésekkel foglalkozik, valamint a mobilbankrendszer elterjesztésével igyekszik a legszegényebb országokon segíteni.

Az infokommunikációs újításokkal foglalkozó nagyvállalatok alapítói közül ma már 17-et találunk a százas listán. Vagyon szerinti sorrendben az ehhez a szektorhoz köthető milliárdosok között találhatók az Oracle, az Amazon.com, a Facebook, a Google, az Apple és a Dell tulajdonosai. Ezen kívül több távol-keleti vállalattulajdonos is felkerült a listára.

Eközben az egyes országok milliárdosainak aránya is átrendeződött: tíz évvel ezelőtt az akkor már 1600 milliárdos összvagyonnal rendelkező százak egynegyede már Ázsiából jött, idén pedig a 290 új milliárdos negyede kínai, akik számban és vagyonban megelőzték az amerikai új milliárdosokat.

A listára újonnan érkezett szereplők között szerepel egyébként Michael Jordan (MJ) is, aki nem csak magasságával tűnik ki a szupergazdagok közül. A legjobban kereső visszavonult sportolóként jegyzett Jordan többször is visszavonult, mielőtt a Nike sportcipőmárkával kötött sikeres szerződése feltette a Forbes-listára. A Jordan márkanévvel ellátott termékekkel két évvel ezelőtt már kasszát robbantottak, letarolták a kosárlabdacipők piacát és mindkét félnek rengeteg pénzt hoztak. A Chicago Bulls volt játékosának ismertsége egyébként 98 százalékos, ami megegyezik Barack Obama elnökével.
Szupergazdag fiatalok

Egyre többen tartoznak a fiatal korosztályhoz: ma már 46 dollármilliárdos negyven évnél fiatalabb, ami rekordnak számít. Idén a legifjabb milliárdos a 24 éves Bobby Murphy és a 26 éves Evan Spiegel, akik a Snapchat nevű informatikai találmánnyal fejenként másfél milliárd dolláros vagyonnal küzdötték be magukat a leggazdagabbak közé. A fiatalok körében (Magyarországon is) kifejezetten népszerű újításuk lényege, hogy az alkalmazást használók úgy tudnak egymással kommunikálni, hogy képeket küldhetnek a szöveges üzenetekkel párhuzamosan.

A Facebook-alapító Mark Zuckerberg még csak harmincéves, de 33,4 milliárd dolláros vagyonával az előkelő 16. helyen áll a leggazdagabbak sorrendjében. A hazánkban is népszerű H & M ruházati bolthálózat egyik tulajdonosa, Tom Persson is a legfiatalabb milliárdosok között található a maga harminc évével, igaz, ő nem újított, hanem örökölt.

Az Uber nevű, diszpécserközpont nélkül működő taxihálózat fiatal kitalálóinak is van mit a tejbe aprítaniuk, annak ellenére, hogy az elmúlt évben érték őket bőven kellemetlenségek. Indiában átmenetileg betiltották működésüket, Spanyolországban végleg lehúzták a redőnyt, ám a sok kritika ellenére több befektető is fantáziát lát a cégben, amely tavalytól már Budapesten is elérhető. Szintén a fiatalabb generációhoz tartoznak a legmodernebb szobafoglalási program megalkotói, akik fejenként közel kétmilliárd dollárt kerestek az internetes Airbnb nevű szolgáltatásukkal, amely ellen már lázadozik a szállodaipar.
Örökös hölgyek

A százas listán 13 hölgy található, közülük többen is örökösök. Például a Ferrero csokoládébirodalom nemrég elhunyt alapítója, Michele Ferrero özvegye, Maria Franca Fissolo, aki 21 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik a Nutellát, a Kinder-termékeket, a Ferrero Rocher-t és a Tic-Tacot gyártó vállalatok révén. A hölgyek listáján őt követi az Apple-alapító Steve Jobs özvegye, Laurene Powell Jobs, aki közel húszmilliárd dolláros vagyont tud felmutatni.

A legtehetősebb hölgy idén a családi botrányokkal elhíresült Liliane Bettencourt, akinek még az édesapja alapította a L’Oréal kozmetikai céget. Európa leggazdagabb asszonyát saját lánya perelte be arra hivatkozva, hogy mentálisan nem döntésképes. Az Alzheimer-kórban szenvedő idős hölgyet nemrég még politikai botrányba is belekeverték: állítólag Nicolas Sarkozy volt francia elnök kihasználta jóindulatát, hogy 2007-es kampányához támogatást szerezzen tőle, az ügyet azonban másfél évvel ezelőtt Sarkozy felmentésével lezárták.

A nők csoportjában többen is az élelmiszer-, illetve az édesiparból szerezték vagyonukat, így például Jacqueline Mars, aki két fivérével együtt igazgatja az édesapjuk alapította vállalatot, amely a Mars csokoládészelet mellett az M&M’s csokigolyókat, a Milky Wayt, a Snickerst, az Uncle Ben’s termékeket, illetve a Whiskas és a Pedigree állateledelt is gyártja. Charlene de Carvalho-Heineken is tekintélyes vagyont örökölt édesapjától, aki a híres Heineken sörgyárat alapította. A holland hölgy a 65 országban jelen lévő sörbirodalom részvényeinek negyedét birtokolja.
Kipukkant lufik helyett újak

A Forbes 1987 óta készíti el a legvagyonosabb és legbefolyásosabb személyek rangsorát, amelyből az egész világgazdaság változásának irányára lehet következtetni. A listát mindig az amerikaiak vezették, de az első és második helyezett ország közötti különbség az évek során egyre nagyobb lett. Az első években Japán volt az örök ezüstérmes, és évekig japán származású volt a világ leggazdagabbja is Yoshiaki Tsutsumi vállalkozó, ingatlanfejlesztő személyében. A milliárdosok száma az évek során folyamatosan gyarapodott: 1988-ban csatlakozott a százas klubhoz Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, Pablo Escobar kolumbiai drogbáró, valamint az IKEA alapítója, Ingvar Komprad is. Később beléptek az első török vállalkozók, majd következtek a kuvaitiak, 1990-ben pedig már görög tagja is volt a listának.

Országok szerint nézve a listát a legelőkelőbb helyeken majdnem minden évben ugyanazok az államok osztoztak, vagyis az Egyesült Államokon kívül Japán, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, illetve Mexikó és Hongkong is. A legkiegyensúlyozottabb tőkenövekedés a németeknél, a franciáknál és a kanadaiaknál látható, a legnagyobb kilengéseket pedig a japánok esetében lehetett tapasztalni. 1996-ban lépte át a százas lista tagjainak összvagyona az ezermilliárd dollárt, és ebben az évben iratkozott fel a szupernévsorba a Yahoo! alapítója, Masayoshi Son.

A divatipar is erős nevekkel képviselteti magát: 2001-ben került a listára az olasz Giorgio Armani és Miuccia Prada divatháza. A Zara ruházati vállalat tulajdonosa, a spanyol Amancio Ortega ma már a negyedik helyet foglalja el: a szegény munkáscsaládból származó vállalkozó saját erejéből 62 milliárdos vagyont hozott össze.

A terrortámadások átmeneti visszaesést hoztak, de 2004-ben az elitklub összvagyona már túlszárnyalta az 1900 milliárd dolláros szintet. Közben csatlakozott a körhöz Oprah Winfrey, valamint J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvek írója. Fordulópontnak tekinthető 2006, ekkor a milliárdosok negyede már ázsiai volt, és megjelentek a listán az első kazah, lengyel, ukrán, sőt izlandi nagyvállalkozók is.

A vagyonfelhalmozás a pénzügyi válság kirobbanásáig rohamtempóban zajlott, amiben az ingatlanbuborék kialakulása is szerepet játszott. A Lehman Brothers csődjekor még 4400 milliárd dollár volt a legtehetősebb száz személy vagyona, ami a tőzsdekrach és az ingatlanbuborék kipukkadása miatt egy év alatt 2400 milliárd dollárra olvadt. Az elmúlt években azonban folyamatos, a korábbinál sokkal látványosabb gyarapodás látható az elitklubban: hat év alatt 4700 milliárd dollárral (!) emelkedett a százak összvagyonának értéke, ami újabb buborékok létrejöttét sejteti.
0,1 százaléké a globális vagyon negyede

Thomas Piketty francia közgazdász a Tőke a XXI. században című tavaly megjelent könyvében kimutatta, hogy az egyenlőtlenségek terén mára eljutottunk az első világháborút megelőző évekhez: a leggazdagabb 0,1 százalék ismét a világ javainak közel egynegyede felett rendelkezik. Nagy vihart kavart könyvében a párizsi egyetem tanára kimutatta, hogy a válság utáni lassú gazdasági kilábalás a spekuláció felé tolja a tőkét, amely a munkaalapú gazdaságban kitermelhető haszonnál többet szeretne elérni.

A közgazdász számításai szerint a gazdasági válsággal a leggazdagabbak jártak jól: a társadalom felső tizede Nyugat-Európában a javak 64 százalékát birtokolja, az Egyesült Államokban a helyzet még ennél is rosszabb. A társadalmi egyenlőtlenségek ott közel ötven százalékkal nőttek az 1970-es évektől napjainkig, míg Európa gazdagabb felében harminc százalék volt a változás mértéke. Piketty szerint a kapitalizmusban nem működik a piac láthatatlan keze, és az sem igaz, hogy a fejlődéssel együtt összességében mindenki fejlődik. A mai kapitalizmus ugyanis a tőkét sokkal inkább előnyben részesíti, mint a munkát, ezért az egyenlőtlenségek csak fokozódnak a jövőben. A Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) a társadalmi egyenlőtlenségről megjelentetett felmérése szerint ma a legigazságtalanabb társadalom Chilében, Mexikóban, Törökországban, az Egyesült Államokban és Izraelben létezik, ezekben az államokban mérhető a legnagyobb a különbség a felső egytized és az alsó egytized között.

forrás:mno.hu

Leave a Reply 172 megnézve, 1 alkalommal mai nap |