< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Mitől fél Orbán?

| Mobile | RSS

Mitől fél Orbán?

2015. április 13. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Semmi nem indokolja azt, hogy a jövő évi költségvetést már idén, a tavaszi ülésszak végére – nyár elejére – elfogadja a parlament. Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök a jelek szerint ragaszkodik ehhez a tervéhez. Utoljára a kisgazdák kinyírásakor trükközött a büdzsével.

Közgazdászok abban egyetértenek, hogy a vállalatoktól érkező kritika teljes félreértése Orbán Viktor részéről a minél koraibb költségvetés elfogadása. A cégek – és ez Európai Unió – kétségtelenül a kiszámítható és konzekvens gazdasági környezet hiányát vetik sokszor és joggal a miniszterelnök szemére – ám ezen mit sem változtat az, ha idő előtt, kapkodva és megalapozatlanul rakják össze a jövő évi büdzsét.

A kiszámítható üzleti környezet alapfeltétele a hosszú távú tervezésnek, vagyis a vállalkozások beruházási hajlandóságát befolyásolja. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a központi hatalom ne változtassa kénye-kedve szerint a piaci szabályozásokat és a verseny feltételeit. (Egy nagyobb, a teljes nemzetgazdaság szintjén is érzékelhető beruházás megtérülési ideje akár 10-15 év is lehet, így a befektetők csak akkor vágnak bele a munkába, ha biztosak a hosszú távú megtérülésben. A kisebb, vállalati fejlesztések esetében is 1-3 éves megtérülési időről beszélhetünk, vagyis esetükben sem csupán néhány hónapnyi előre tervezésről van szó.)

Kétségtelen, hogy a költségvetés tervezéséhez és elfogadásához szorosan kapcsolódik a következő évre érvényes adójogszabályok módosítása is – így akár logikus is lehetne az orbáni elképzelés. Azonban a Fidesz, a miniszterelnök vezetésével az elmúlt öt évben élen járt a hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotásban. Vagyis a befektetni szándékozók, noha – feltételezve, hogy Orbán valóra váltja e tervét – látni fogják már idén nyáron, miképp adóznak majd egy év múlva, egyáltalán nem lehetnek biztosak abban, hogy a kormányfő be is tartja majd jogszabályba foglalt ígéretét. Elegendő a bankadóra gondolni, amelyet olyan válságsarcként vezettek be, amellyel kapcsolatban Orbán és az akkori gazdasági minisztere, Matolcsy György írásban vállalta az extra teher 2013-as kivezetését.

A végeredmény ismert: a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában jelezte, hogy jövőre talán csökken ez a fajta adó, azon bankok esetében, amelyek növelik hitelezési hajlandóságukat. (A bankadó, a tranzakciós illeték és a devizahiteles elszámoltatás miatt 2014-ben a nyolc legnagyobb magyar bank összesen 500 milliárd forintos veszteséget könyvelt el – és ebben még nem szerepelnek az idei kifizetések.)

Elegendő az elmúlt hónapok néhány, a gazdasági életre döntő befolyást gyakorló kormányzati intézkedést és törvényhozást elemezni ahhoz, hogy kiderüljön: nem a költségvetés tervezése, sokkal inkább annak végrehajtása okoz bizonytalanságot. A megyei útdíjak rendszerével kapcsolatban, miként a vasárnapi zárva tartással és a reklámadóval összefüggésben sem konzultált a piaci szereplőkkel a kormány. Olyannyira nem, hogy Kovács Zoltán szóvivő büszkén jelentette: nem a kabinet dolga előzetes hatástanulmányokban felmérni egy-egy intézkedés következményeit. (Természetesen: dehogynem. Erre kötelezi a tárcákat a jogalkotási törvény, ám ezt egyéni képviselői indítványokkal játsza ki a kormányzat.) E három jogszabály előkészítése és elfogadása – az utóbbi esetében módosítása is – olyan folyamat volt, amelybe az érintetteket nem vonták be, lehetőségük sem volt előre felkészülni rájuk. Ez teszi bizonytalanná a magyar gazdaság szabályozási környezetét és kiszámíthatatlanná a kabinetet – aminek eredőjeként csökken a vállalkozások bizalma, vagyis beruházási kedve. Ezen a folyamaton aligha változtat az, hogy idén nyárra elfogadják a jövő évi költségvetést.

Így felmerül a kérdés: miért akarja ennyire előre hozni a büdzsé elfogadását a kormányfő? Korábban mindössze egyetlen alkalommal manipulált a költségvetéssel Orbán: a 2001 és 2002-es évekre fogadott el egyetlen szavazással büdzsét az első kormányfői ciklusában. Már akkor jelezték az elemzők, hogy – noha a szavak szintjén akkor is a stabilitást hangsúlyozta Orbán – politikai indíttatásból született az ötlet. Így igyekezett kivédeni a szétesőben lévő kisgazdák vétóját, valamint azt, hogy a választási évben napirendre kerüljön a büdzsé témája.

A harmadik Orbán-kormány jelen pillanatban leszálló ágban van, a Fidesz népszerűsége sosem látott mértékben zuhant, a kabinet munkáját a választók elsöprő többsége rossznak ítéli meg. Ilyen környezetben igyekszik biztosítani legalább másfél évnyi időt Orbán a költségvetés elfogadásának előre hozásával.
forrás:stop.hu

Leave a Reply 279 megnézve, 1 alkalommal mai nap |