< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Olvad, de még stabil a görög kormány támogatottsága Egyre nagyobb nyomás alatt van Ciprasz és csapata, hogy valódi reformokat hajtsanak végre

| Mobile | RSS

Olvad, de még stabil a görög kormány támogatottsága Egyre nagyobb nyomás alatt van Ciprasz és csapata, hogy valódi reformokat hajtsanak végre

2015. április 25. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Olvad, de még stabil a görög kormány támogatottsága
Egyre nagyobb nyomás alatt van Ciprasz és csapata, hogy valódi reformokat hajtsanak végre

A görögök többsége még mindig támogatja a Ciprasz-kormányt, bár a kezdeti eufória után sokat esett a kormánypártok és a miniszterelnök népszerűsége a nemzetközi hitelezőkkel hónapok óta húzódó tárgyalások hatására. A népszerűségvesztés másik oka, hogy a Sziriza egy sor választási ígéretétől már visszatáncolt, de a nagy kérdés, hogy átlépik-e a „vörös vonalat”, a legfontosabb kampányígéreteiket és ha igen, azt hogy fogadja a közvélemény.

varufakisz nagyFokozódik a nyomás a görög kormányon. Varufakisz pénzügyminisztert nem tartják komoly partnernek európai kollégái

Pénteken az eurózóna pénzügyminiszterei találkoztak, ahol ismét a görög helyzet volt a fókuszban, de megoldás nem született. Athén azt remélte, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd euró hozamát is, ezzel Görögország pénzhez juthat és elkerülheti az államcsődöt.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter megpróbálta meggyőzni az eurózónás kollégáit, hogy a maradék 7,2 milliárd eurót részletekben utalják ki Görögországnak egy leszűkített reformlistáért, azonban ezt a pénzügyminiszterek tanácsa elutasította. Leszögezték, hogy csak teljes és átfogó reformcsomagért cserébe kaphatja meg Athén a pénzt.

A pénzügyminiszterek nyugtalanságukat fejezték ki a Görögország és a hitelezők közötti tárgyalások vontatottsága és a sovány eredmények miatt. Elemzők szerint valószínűtlen, hogy a következő, május 11-én lévő ülés előtt forráshoz jussanak a görögök.

Elkerülhetetlen népszerűségvesztés

Varufakiszt súlyos kritikákkal illették az ülésen. Eddig sem örvendett túl nagy népszerűségnek a görög pénzügyminiszter, de most euróövezeti kollégái amatőrnek, hazárdőrnek és időhúzónak nevezték. Egyértelműen őt hibáztatják, amiért hónapok óta húzódnak a tárgyalások.

A miniszterelnök támogatottsága a választásokat követő 72 százalékos csúcsról fokozatosan esett, de még mindig elég magas, 55 százalék – derült ki egy friss felmérésből. A görög kormány tárgyalási stratégiájával a megkérdezettek 45 százaléka ért egyet, ez visszaesés a korábban mért 55 százalékhoz képest. A Brookings Institute elemzése szerint az emberek elégedettek a korábbiakhoz képest sokkal keményebb fellépéssel, ahogy a nemzetközi hitelezőkkel tárgyal a Sziriza. A várakozások még mindig magasak, a többség még bízik abban, hogy a kormány beváltja ígéreteit, a nyugdíjak és a minimálbérek emelésétől kezdve a gazdaság fellendítéséig és a privatizáció leállításáig, de az amerikai intézet szakértői szerint a szavazók nagyot csalódhatnak.

A nagy nemzetközi nyomás és persze a gazdasági kényszerűség hatására a Ciprasz-kormány eddig számos népszerűtlen intézkedést már meglépett, így többek között az ingatlanadó eltörése helyett annak kiterjesztését is megszavazták, ami nem csak a felsőbb társadalmi csoportokat, hanem a középosztályt is érinti majd. Brüsszel és Frankfurt szerint azonban ezek a lépések még csak a kezdet és folyamatosan nyomás alatt tartják Athént, hogy álljanak elő egy részletes reformcsomaggal, amely összhangban van a pénzügyi mentőcsomag feltételeivel. A kormány igéreteit az adóellenőrzések fokozására, a feketemunka elleni küzdelem növelesére nem tekintik elégségesnek, mivel ezek pénzügyileg kimutatható eredménye nehezen számszerűsíthető. Hasonló a helyzet a befektetői és a jogi környezetet érintő lépések terén, amelyeket üdvözlendőnek tartanak, de hatásaikat csak hosszabb távon fejtik ki.

Ciprasz és pénzügyminisztere számára a vörös vonalat azok az intézkedések jelentik, amelyek tovább mélyíthetik a recessziót, például a bérek vagy a nyugdíjak csökkentése, vagy a munkaerőpiac deregulációja, így ezekből semmilyen körülmények között nem engednének. Ezek megszegése súlyos népszerűségvesztéssel járhat – figyelmeztettek a Brookings Institute szakértői. A kormányzat egyik ígérete volt a privatizáció leállítása, ami éles váltás a korábbi jobbközép kormányhoz képest. Samarasz a privatizáció felgyorsítását tűzte zászlajára az EKB-EU-IMF trojka nyomására, hogy növeljék az állami bevételeket és csökkentsék az államadósságot.

Vélhetően a nemzetközi nyomás hatására a balközép miniszterelnöknek itt is engednie kell, de az olyan stratégiai ágazatokban, mint a logisztika, vagy az energetika az állami részesedések kisebbségi hányadát, maximum 49 százalékát dobnák csak piacra. Különösen érdekes lesz követni, miként alakul a görög gázszolgáltató (DEPA), a gázvezeték működtetője (DESFA) sorsa, amelyre korábban az oroszok is szemet vetettek, de vélhetően az Brüsszel és Washington „közbenjárásának” köszönhetően nem lett ügylet.

A görög gazdaság hat év recesszió után tavaly nőtt először, 0,6 százalékkal, amit a fogyasztás felpörgésével és a turisztikai bevételek emelkedésével magyaráztak, de a gazdaság az elhúzódó hitelmegállapodás miatti bizonytalanság miatt idén ismét visszaeshet – figyelmeztettek elemzők. A válság óta a teljes kibocsátás negyedével esett, miközben a munkanélküliség az egyik legmagasabb szintre 25 százalékra nőtt az EU-ban.

Likviditási és strukturális válság

Görögország súlyos likviditási problémákkal küzd, ezzel párhuzamosan kellene strukturálisan is átalakítania gazdaságát és törlesztenie adósságát. Athén azzal számol, hogy idén 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett a költségvetés elsődleges többlete, ami nem tartalmazza az adósságtörlesztésre fordított összegeket, 1,5 százalék lesz. A jelenleg is futó nemzetközi hitelprogram alapján azonban a többletnek 3 százalékot kellene elérnie.

Január óta azonban számos területen kedvezőtlenül folyamatok alakultak ki. A foglalkoztatottság nőtt és az első negyedévre elolvadt a költségvetés elsődleges többlete. Az adóbevételek visszaestek, december óta 20 milliárd eurót vontak ki a betétesek a bankokból. Az ország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött euróövezeti megállapodás után a pénzkivétel üteme csökkent, de a helyzet nagyon labilis. A tőkekorlátozások bevezetésére tett felvétésre egy nap alatt rekordmennyiségű, 300-400 millió euró távozott a pénzügyi rendszerből. A kormány likviditási tartalékai vészesen fogynak, a bérek és a nyugdíjak folyósításához a társadalombiztosítás és az állami cégek, minisztériumi tartalékok megcsapolására kényszerültek.

Görögországnak nagyjából egymilliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek májusban és 2,4 milliárd euró értékű görög kincstárjegy jár le, valamint további 1,7 milliárd eurót kell előteremteni a bérek és nyugdíjak kifizetésére. Júniusban és júliusban további 2 milliárd eurót kell az IMF-nek visszafizetnie.

Vészjósló forgatókönyvek

görög tüntiA megszorítások elleni tüntetés még 2010-ből

A Brookings Institute elemzésében két forgatókönyvvel számolnak, ám egyik sem túl biztató. Az első szerint Ciprasz enged elfogadja a hitelezők szabta feltételeket, így átmenetileg alacsony kamatok mellett forrásokhoz jut az ország.

Megindulna a privatizáció, és számos neoliberális gazdasági intézkedés venné kezdetét, feltéve, ha ehhez a törvényhozás felhatalmazását adja, ami egyáltalán nem biztos. Ahhoz, hogy arcvesztés nélkül megússzák ezt a visszalépést a közvélemény előtt, egyfajta „neoliberális populista” retorikával védené döntését az athéni kabinet, de a szabályokat már itt is a hitelezők írnák – vélik az elemzők.

A kormány összeomlása elkerülhetetlen lesz, előbb vagy utóbb, és nem az esetleges megszorítások miatt hanem a szakértelem és szakértő apparátus hiánya miatt és azért, mert nem tudják egyszerre a kormányzati holdudvar, a klientúra és a szavazók igényeit teljesíteni – állítják az amerikai szakértők. Az inkompetencia és a hozzáértés hiánya, mint bírálat már kezdetek óta kiséri Aléxis Ciprasz és csapatának műkődését. A politikai helyzet destabilizációjával bizonytalanság és politikai vákum alakul ki.

A második forgatókönyv gazdasági és társadalmi robbanást vizionál, ha nem sikerül megállapodni a hitelezőkkel, ami lényegében az euróövezetből való kilépést jelenti. A görög társadalom kognitív disszonenciáját jól jelzi, hogy bár a közvélemény 60 százaléka még mindig az euróövezeti tagság mellett áll, a többség elutasítja a megszorításokat. Külső források nélkül az államcsőd kódolva lenne, és minden ami ezzel járna, pánikkal, gazdasági visszaeséssel és pénzpiaci kontrollal, és előrehozott választásokkal.

Ebben a helyzetben Európának a Görögországgal való megállapodásra kell törekednie, a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében, például az EU felé fennálló adósságoknál a futamidő meghosszabbításával. A görög államadósság több mint 40 százalékát birtokolja az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), amely 141,8 milliárd eurót hitelezett több hullámban Görögországnak átlagosan 30 év futamidőre.

Görögország elővigyázatossági hitelkerethez juthat az Európai Stabilitási Mechanizmuson (ESM) keresztül, de ennek előfeltétele, hogy Athén elfogadja a függőben lévő reformokat. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Unió strukturális alapja pedig a fenntartható növekedéshez hosszú távú befektetések finanszírozhatnak – vélik a Brookings Institute elemzői.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 134 megnézve, 1 alkalommal mai nap |