< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Növekvő feszültség a felsőoktatásban

| Mobile | RSS

Növekvő feszültség a felsőoktatásban

2015. április 26. | hozzászólás | Kultúra

Növekvő feszültség a felsőoktatásban

Újból nekimegy a felsőoktatásnak a kormány: többek közt átalakítaná a képzési struktúrát, és a kancellári poszt után bevezetné a konzisztóriumot is. Az egy hete napvilágra került szakstruktúra, illetve a felsőoktatási törvénymódosítás tervezete miatt újból utcára vonultak a hallgatók és oktatók. A kormány részletkérdésekben meghátrált ugyan, de egyelőre nem látni, hogy mennyire lesz eredményes a mostani tiltakozás. A Hetek cikke.
Növekvő feszültség a felsőoktatásban

Diákok tüntetnek az egyetemen.

Múlt pénteken délután kapták meg az érintettek a felsőoktatásért felelős államtitkárságnak a szakok új struktúrájára vonatkozó tervezetét, amit azután rekordidő alatt, hétfőig kellett írásban véleményezniük. Megtették: az ELTE-n 17 oldalas vélemény állt össze, az egyik legérintettebb kar, a Társadalomtudományi Kar közreműködésével. A minisztérium tervezete szerint egyebek mellett megszűnne a társadalmi tanulmányok szak, valamint a nemzetközi tanulmányok alapszak, továbbá újra osztatlan képzéssé válna a pszichológia és az elméleti közgazdaságtan is. A jövőben nem lenne kulturális antropológia és mérnök-menedzser alapszak sem, illetve megszűnhet a filmelméleti és a filmdramaturg képzés is. Az ELTE TáTK-n ez az intézkedés a jelenlegi ötből három szakot lehetetlenítene el, ami a kar képzési kínálatát és anyagi bázisát egyaránt megrendítené. A karnak jelenleg 2000 hallgatója és 150 oktatója van.

Indulatok

Az átalakítás hírére az ELTE-n és a BME-n gyűléseket, majd tüntetéseket szerveztek a hallgatók és oktatók. Felháborította őket ugyanis, hogy a kormány voluntarista módon szakokat akar megszüntetni, köztük fizetős képzéseket is, korlátozva ezzel a fiatalok és az intézmények önállóságát. Az EMMI-közleményben ítélte el a szerinte pártpolitikai alapon gerjesztett tüntetéseket, hivatkozva az éppen folyó egyeztetésekre. Ugyanígy nyilatkozott a szaktárca az emlékezetes 2012-es diáktüntetéseknél is, melyek az állami keretszámok radikális csökkentése miatt robbantak ki.

A tüntetések másnapján, kedden tanácskozott egyes szakok sorsáról a Felsőoktatási Kerekasztal, amiről Palkovics László szakállamtitkár úgy nyilatkozott: úgy döntöttek, mégiscsak megmarad a nemzetközi tanulmányok alapszak, akárcsak a kommunikáció, és osztott képzés marad a pszichológia szak is. Az RTL Magyarul Balóval című műsorában Palkovics kifejtette: nem visszavonulót fújt a kormány, hanem a kerekasztal egy munkafolyamat második eleme volt. Az első rész a Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságaival való egyeztetés volt, ami alapján kialakult a nagy port kavart javaslat.

Palkovics László.
Kinek az ötlete volt?

„Az egy másik kérdés, hogy lesznek racionalizálások. Ez egy olyan feladat, amit a bolognai rendszer átalakítása rótt ránk, ennek folyamán át kell nézni, hogy hol, milyen szakot indítanak a jövőben. A szak átalakítását – a képzés helye, kimeneti, képzési követelményei – az MRK dolgozza ki” – tette hozzá Palkovics. Emiatt a kijelentés miatt gondolják sokan úgy, hogy nem hozott érdemi előrelépést a Kerekasztal, hiszen jó ideje az a hír járja, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszak megmarad ugyan, de azt ezentúl kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) fogják oktatni. Ezt a hírt egyébként az NKE sajtóirodája a Hetek érdeklődésére légből kapottnak nevezte, mondván: velük senki nem egyeztetett ilyen kérdésben.

Az államtitkárságnak nem sikerült megnyugtatnia a tüntetőket. „A tüntetések folytatódnak, mert maximális átláthatóságot szeretnénk abban a tekintetben, hogy miként döntenek a felsőoktatás jövőjéről. Szeretnénk, hogy minden információ legyen nyilvános: kik és milyen hatástanulmányok, szakmai anyagok alapján döntik el, hogy melyik szakra nincs szükség” – mondta el a Heteknek Kopper Ákos, az ELTE Európai tanulmányok tanszékének vezetője. Hangsúlyozta: ha valamelyik intézmény megfelelő feltételek közt elindít egy akkreditált szakot, akkor a kormány legfeljebb arról dönthet, hogy annak fenntartását finanszírozza-e vagy sem, de minőségi kérdésekben nem ő az illetékes.

Tervgazdálkodás?

„A diákok számára a legnagyobb bizonytalanságot nem a munkaerő-piaci kilátások jelentik, hanem maga a kormány, amelynek teljesen kiszámíthatatlan a jogalkotási gyakorlata” – tette hozzá az egyetemi oktató. Kifejtette: a tüntetők a kormányzat döntéshozatali gyakorlatát sérelmezik a leginkább, azt, hogy róluk, de nélkülük döntenek, ráadásul még az sem világos, hogy milyen megfontolások alapján. A tüntetők egyöntetű álláspontja, hogy a színvonalas felsőoktatás alapfeltétele az intézményi autonómia, hiszen a központi munkaerő-piaci tervezés már a tervutasításos rendszerben sem működött.

A kormány a tíz éve működő bolognai rendszer szükséges felülvizsgálatával magyarázza a szakstruktúra átalakítását, s a szakok minősítésénél a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) adataira hivatkozik, de az Kopper szerint nem ad reális képet, mivel a DPR válaszadói a hallgatók mindössze 20 százalékát teszik ki. Másrészt az államtitkárság az alapképzésből (BA) a mesterképzésbe (MA) való továbblépési arányt veszi alapul, holott a bolognai rendszer lényege – Szüdi János szakjogász szerint – épp az, hogy a korosztály fele BA-t végez, és elhelyezkedik, s legfeljebb egyharmaduk megy tovább MA-képzésre. A megszüntetendő társadalmi tanulmányok szak például tipikus bolognai alapszak, amelyről többféle mesterszakra van továbblépési lehetőség. A kormányzati retorikát cáfolja az összességében 4 százalékos diplomás munkanélküliségi arány is.

Taktikai visszavonulás?

Palkovics László a képzési struktúra átalakításával, akárcsak a felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban rendre az MRK-val folytatott egyeztetésekre hivatkozik. Idetartozik a szintén nagy port kavart konzisztórium, azaz a szenátus döntéseit felügyelő gazdasági bizottság ötlete is, ami az EMMI szerint szintén az MRK kérése volt. Ezzel kapcsolatban Bódis József, az MRK elnöke a Heteket úgy tájékoztatta: különböző szakokról az MRK szakbizottságaiban folytak ugyan konzultációt, de ezekről a szervezetnek hivatalos álláspontja nincs. A szakstruktúráról szóló összesített minisztériumi anyagot ők is csak múlt pénteken kapták kézhez, hatástanulmányt ők sem láttak. Az MRK elnöke szerint a Felsőoktatási Kerekasztal megbeszélésén egy-két dologban megegyezés született, de számos kérdés még egyeztetésre vár. A meghagyott, de korszerűsítendő szakokról Bódis azt mondta: „Mi nem jelöljük ki a képzési helyeket, mert nem vagyunk hatóság, viszont azt meg tudjuk mondani, hogy milyen kritériumrendszert kell azoknak az intézményeknek teljesíteniük, ahol ezek a képzések folyhatnak.”

Ami a konzisztóriumot illeti, Bódis József elmondta: a fenntartó ragaszkodott ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben legyen a szenátus fölött valamilyen felettes szerv. Eredetileg ez a kancellár lett volna, az MRK viszont elérte, hogy akkor inkább egy testület álljon a szenátus felett, amelynek tagja a rektor, a kancellár, valamint a szakmai és gazdasági élet egy-egy reprezentánsa. Azt is elérték, hogy ezt a három külső tagot az egyetemek javaslata alapján jelölje ki a miniszter, ezáltal kevésbé csökkent a rektorok mozgástere.

„A szakok megszüntetésére vonatkozó visszalépés taktikai húzásként értékelhető, a tényleges tartalmi és szerkezeti átalakítás, a finanszírozás, az egyetemi felsőoktatási autonómia további csökkentése, ezek a legjelentősebb ügyek, ezekben semmilyen módosulás nem történt. Az átalakítás célját nem látni, kivéve a központosítást, ami az oktatás és tudomány világában nem működik” – vélekedett a Heteknek Hiller István volt oktatásügyi miniszter.

Hetek / Makki Marie-Rose
forrás:atv.hu

Leave a Reply 288 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: