< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: “Ez az út nem kiút a nyomorból”

| Mobile | RSS

“Ez az út nem kiút a nyomorból”

2015. április 28. | hozzászólás | Életképek/bulvár

“Ez az út nem kiút a nyomorból”

magyar kormány szerint talán elfogadható, ám az uniós jog tiltja a szegregált oktatást, mely a szakértők szerint nagyon is kártékony a társadalomnak FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA


Magyarországon ma már lehet jogszerűen is elkülönítve oktatni a cigány gyerekeket. Az egyház és a kormány majdhogynem kiugrik a bőréből, amiért a Kúria a múlt héten úgy határozott, az egyházi iskolák büntetlenül szegregálhatnak. Bár a hatályos hazai jogszabályok biztosítanak kiskapukat, a döntés egyértelműen szembemegy az uniós irányelvekkel. Roma jogvédők szerint Brüsszel hamarosan hazánk ellen is kötelezettségszegési eljárást indíthat a cigányok diszkriminációja miatt. A szegregáció ráadásul jogi, szociológiai és pedagógiai szemszögből sem eredményes azzal az egész társadalom csak veszíthet.

Nem létezik jogszerű, hatékony, kevésbé káros szegregáció, ebben valamennyi, a témában járatos szakember egyetért. Ennek ellenére az Orbán-kormány által életre hívott álcivil elemzőszervezet, az Alapjogokért Központ közölte: a Kúria múlt szerdai döntésével bizonyossá vált, hogy “a közoktatás területén nem minden elkülönítés jogellenes, amennyiben az megfelel a szigorú törvényi feltételeknek”.

Megírtuk: a nyíregyházi Huszár-telepen működő Sója Miklós Általános Iskoláról a bíróság első- és másodfokon is kimondta, hogy jogellenesen szegregál, hiszen a görögkatolikus egyház gettóiskolájába szinte csak roma gyerekek járnak. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) 2011-ben pert indított az iskola fenntartói és üzemeltetői ellen, s az ügy folyamán egyre inkább világossá vált: azt önkormányzat különböző eszközökkel előidézte, az egyház pedig “szeretetteljes felzárkóztatás” címszó alatt fenntartotta a cigány gyerekek elkülönítését.

Jogilag lehetséges

Az Alapjogokért Központ – melynek célja “a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés” – még januárban rendezett egy konferenciát a szegregáció témájában, ahol Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár kijelentette: “a roma és nem roma gyerekek integrált oktatása az egész magyar társadalom közös ügye, az integráció az egyetlen út, amelyen haladni lehet”. A rendezvényen Daróczi Gábor, a CFCF kuratóriumi elnöke kérdezett a Huszár-telepi iskoláról is, mire Czibere két alkalommal is nyomatékosan jelezte: a szegregáló iskola szeptembertől nem indíthat első osztályt. A Kúria azonban másként döntött, talán még Czibere legnagyobb meglepetésére is; mivel egyházi iskoláról van szó, a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva úgy ítélte meg a legfelsőbb bírói fórum, hogy a Huszár-telepi iskolában nincs szegregáció, s nem sérült a gyermekek, illetve a szülők szabad iskolaválasztáshoz való joga sem.

Saját elemzésére mutogatva az Alapjogokért Központ megállapította, nem minden megkülönböztetés tilos, s szerintük a Kúria is a lehető legkörültekintőbben járt el, így a jelenleginél már nem is lehetnénk biztosabbak abban, hogy a görögkatolikus egyház gettóiskolája nem követ el törvénysértést. A felperes CFCF ezt nem így látja, éppen ezért az Európai Bizottsághoz fordulnak vizsgálatért. “Az Alapjogokért Központ elemzéséből, s közleményeiből is látszik, hogy nem olyanok írták, akik jártasak ezen a területen” – mondta a Népszavának Kegye Adél. A CFCF jogásza kiemelte: azt ugyanis a Kúria is elismerte, hogy az iskolába csak cigány gyerekek járnak, ám a korábbi bíróságokkal ellentétben nem a nemzetiségi iskolákra, hanem a felekezeti iskolákra vonatkozó feltételek teljesülését vagy éppen hiányát tartotta szem előtt – s ebből a szempontból talált mindent rendben.

Pedig a Kúria döntése – még ha a magyar szabályozások rejtenek is kiskapukat – teljesen szembemegy az uniós joggal, s nem felel meg a Faji Egyenlőségi Irányelvnek sem. “A Kúria ráadásul teljesen figyelmen kívül hagyta, amit az első- és másodfokú bíróság a legfontosabbnak tartott: nem érdekelte, hogy mi indokolta a szülők iskolaválasztását” – emlékeztetett Kegye Adél. Azt már korábban is tudtuk, hogy a gyerekek szülei – s ezt ők maguk mondták – többnyire nem felekezeti okokból választották a Huszár-telepi iskolát. Míg a bíróság előszeretettel hivatkozik a szabad iskolaválasztás jogára, addig figyelmen kívül hagyja, hogy az csupán elméleti szinten érvényesül, a helyi szülők és gyermekik lehetőségei igencsak korlátozottak. A körzeti iskolák több kilométerre vannak a cigány-teleptől, kocsival 20, busszal legalább 40 percnyi utazás a legtöbb gyerek számára kijelölt intézménybe – az iskolabuszt pedig megszüntette az önkormányzat.

Bár a helyi fideszes vezetés szereti hangoztatni, hogy fizetnék a gyerekek utazási költségeit, Kegye Adél szerint a bérletek csupán 30 százalékát térítik vissza. “A szülőknek így nem sok választásuk maradt: ha nem lenne a Sója, ki segítene nekik a gyerekeket szállítani” – tette fel a kérdést a CFCF jogásza. Arról nem is beszélve – és ezt senki nem tagadhatja -, hogy az egyházi iskolában valóban szeretik a gyerekeket, foglalkoznak velük, s ezt a szülők tudtára is adják, akik ennyivel megelégszenek. Azt már senki nem nézi, hogy ezeknek a gyermekeknek mennyi esélyük lesz kitörni a gettóból, továbbtanulni, később integrálódni. A szakemberek szerint szinte semmi, és ez az, amit az egyház nem akar felismerni.

A jogvédők attól tartanak, hogy a Kúria döntése precedenst teremt, s félő, hogy a jövőben az egyházak veszik majd át a szegregált iskolákat, amelyekből Magyarországon mind a mai napig több száz működik, a kormányzat pedig – a korábbi ígéretekkel ellentétben – még egyetlen egyet sem számolt fel vagy alakított át. Sőt, úgy tűnik, hogy a most kialakult helyzet tökéletesen egybevág Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter terveivel: a magyar jogszabályok kijátszásával működő szegregált oktatás ugyanis könnyedén kivitelezhető az egyházi expanzió árnyékában. Pedig a bíróság számára 2013-ban Szabó Máté akkori alapvető jogok biztosa is segítséget nyújtott: állásfoglalásában kifejtette, hogy ebben az esetben hogyan kellene értelmezni a jogszabályokat. Kegye Adél ugyanakkor rámutatott: a Kúria ítéletében az ombudsmani állásfoglalás sehol sem jelenik meg.

Európától várnak segítséget

A CFCF a napokban küldi meg beadványát az Európai Bizottságnak (EB), ám Kegye Adél szerint akár éveket is várhatunk majd, mire érdemi előrelépés lesz az ügyben. Az ugyanakkor biztos, hogy az EB kiemelt figyelmet szentel a magyarországi helyzetnek, a CFCF jogásza szerint a Kúria múlt szerdai döntéséről is azon nyomban értesültek – órákkal azelőtt, hogy a magyar jogvédők felkeresték őket. Az EB idén egyszer már kifejezte nemtetszését a magyar oktatási rendszer átalakítása, s a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek megnyirbálásával kapcsolatban. A Bizottság szakértői februári országjelentésükben kiemelték: a jelenlegi folyamatok akadályozzák a társadalmi mobilitást, 2010 óta pedig folyamatosan nő a korai iskolaelhagyók száma – köztük a roma fiatalok aránya kiugróan magas. Az EB szerint a kormány nem tesz konkrét lépéseket azért, hogy ezen változtasson, továbbra is hiányolják a befogadó, integrált oktatást és a szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseket. Azt is hangsúlyozták: az iskolai szegregáció bármely formája – ahogy a tilalom alól történő önkényes felmentés is -, szembemegy az EU-s jogszabályokkal.

Eközben Csehország ellen épp az elmúlt hetekben indítottak kötelezettségszegési eljárást a roma gyerekek diszkriminációja, szegregált oktatása miatt, amely az Amnesty International (AI) szerint nem csökkent, inkább fokozódott. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a cseheknél a roma gyerekek harmada enyhén értelmi fogyatékosok számára működtetett iskolákba jár, a legtöbb esetben teljesen indokolatlanul. A szervezet Magyarországot sem kímélte: hazánkban is erős a romák diszkriminációja, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága tavaly pedig rámutatott arra is, továbbra is gyakran előfordul, hogy nem csupán az oktatás, de még az egészségügy részéről is megkülönböztetés, elutasítás éri a romákat. A CFCF szakemberei szerint nem lenne meglepő, ha Brüsszel hamarosan Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indítana.

Hátráltat a cigány gyerek?

Néhány esetben hallhattuk, hogy a Huszár-telepen maguk a szülők is az integrált oktatás ellen emelték fel a szavukat: attól tartanak, hogy gyermekeik a “többségi” gyerekekkel összezárva ki lesznek közösítve, csupán bőrszínük miatt diszkrimináció éri őket már egészen fiatal gyerekekként is. A nem roma gyerekek szülei pedig gyakran hangoztatják: a cigánygyerekek hátráltatják a csoport többi tagját. Sokak szerint tehát az integrált oktatás egyáltalán nem hasznos. “A szegregáció nemcsak iskolai, de társadalmi és emberi jogi kérdés, a most törvényesített szegregáció pedig amellett, hogy az iskolarendszer így is ezer sebből vérzik, hosszú távon nagyon súlyos problémát jelent – mondta a Népszavának Ferge Zsuzsa. A szociológus hangsúlyozta: “könyvtárnyi bizonyíték” van arra, hogy integrált oktatással nemcsak a gyerekek, de az egész társadalom nyer. “Az igaz, hogy az integrációra több pénzt kell áldozni. De szegregált oktatással nem lehet integrált társadalmat építeni” – fogalmazott.

Hasonlóan vélekedik Szőke Judit is, aki szerint az integrált közösségek hiánya tovább fokozza az előítéleteket, zárt gondolkodást eredményez. A Polgár Alapítvány igazgatója szerint egy jól működő oktatási rendszer vegyes kulturális közeget teremt. “Hogyan alakuljon ki a közös tudás, az együttműködés egy zárt rendszerben? Nagyon káros, ha az elkülönített gyerekeknél már ilyen fiatalon kialakul egy sajátos gettókultúra, amire még az iskoláztatás is ráerősít. Az olyan iskolákból, mint a Huszár-telepi, biztos, hogy nem lehet tovább tanulni; ez az út nem kiút a nyomorból, a szegénységből” – fogalmazott Szőke Judit, aki ugyanakkor a szülők aggodalmait is megérti. Szerinte utóbbiakat nem lehet hibáztatni: nyilvánvaló, hogy a Huszár-telepi szülők számára ez a helyzet egy olyan kényszerpálya, amit az egyháznak nem lenne szabad meglovagolnia.

“Készült egy összehasonlító kutatás, amelyben 30-30, szegregált illetve integrált iskolát vizsgáltak, és megnézték, hogyan alakul a gyerekek kompetenciája. Három év után megdőlt az az állítás, hogy a jobb helyzetűeknek romlanak az eredményei” – mondta, hangsúlyozva: az integrált oktatásban minden gyerek fejlődik, például jobb szociális készségekkel rendelkeznek majd. “Ugyanakkor ha nem párosul az együttneveléshez egy másfajta pedagógiai kultúra, szemlélet, módszertan ezeket a problémákat nehéz lesz leküzdeni. Sajnos most úgy tűnik, hogy ettől még távol vagyunk”.

Orbán: a szakmunkás fiataloké a jövő

Ha a fiataloknak van jövőjük, akkor az egész ország emelkedik – mondta Orbán Viktor tegnap a Szakma Sztár Fesztiválon. A miniszterelnök kifejtette: a szakmunkás fiatalok fontosak Magyarországnak, s ha a fiataloknak nincs jövőjük, akkor az országnak sincs. “Szabad világban élünk, szabad döntésekkel kell irányt szabniuk az életüknek, de vannak dolgok, amelyeket fiatalon még nem tudnak az életről, ezért állnak ott önök mellett az oktatóik” – mondta Orbán, majd a pedagógusokhoz fordulva kijelentette: “az önök kezeinél dől el a jövő, a fiataloké és az országé”. Az eseményen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a arról beszélt, hogy 2010 óta, “a változtatások eredményeként, jelentős előrelépés történt több területen, így a szakképzésben”. Mint mondta, “jó úton haladunk afelé, hogy olyan szakképzés legyen Magyarországon, amely egyedülálló a térségben”. Az iparkamara elnöke azt is megjegyezte: nincs éles határ a felsőoktatás és a szakképzés között, példa erre, hogy a Szakma Sztár Fesztivál keretében megrendezett versenyeken szerepelnek logisztikai ügyintézőnek és mechatronikai technikusnak készülő tanulók is.

szerző:Juhász Dániel

Leave a Reply 248 megnézve, 1 alkalommal mai nap |