< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Szajlai Csaba:Itt a GDP ünnepe!

| Mobile | RSS

Szajlai Csaba:Itt a GDP ünnepe!

Szajlai Csaba:Itt a GDP ünnepe!

A masszív vásárlóerő-bővülés a kedvező gazdasági várakozásoknak köszönhetően egyre jobban begyűrűzik a fogyasztásba.

szerző:Szajlai Csaba

Brutális növekedés jöhet! – mielőtt a T. Olvasók megállapítanák, hogy teljesen elment az eszem, rögtön jelezni szeretném: az intrót, pontosabban annak fő üzenetét a Portfolió egyik összeállításából (Brutális növekedési előrejelzés jött a magyar gazdaságról) másoltam ide, amely az ING Bank elemzése alapján született. Idén ugyanis tovább „hasíthat” a magyar gazdaság, csaknem akkora ütemben mint tavaly: 3,5 százalékkal, 2014-ben ugyanis 3,6 százalékkal gyarapodtunk éves átlagban. Kitérek rá, hogy a szóban forgó dinamikánál produkált már szebbet is nemzetgazdaságunk, viszont annak fényében, hogy pár éve még a háromszázalékos bővülés is az álom kategóriájába tartozott, az idei évre vonatkozó említett előrejelzés tényleg nagyon szép. Mondhatni: brutálisan. Hozzáfűzöm azt is, hogy egy feltörekvő gazdaságtól elvárható lenne a négyszázalékos éves növekedési ütem is, azonban ehhez még sokat kell tennie a gazdaságpolitikának.

Tudom-tudom, sokan azt vetítik előre: kifullad a növekedés, s minden, ami jó, csak átmeneti, azonban még ha így is van, akkor is örülni kell annak, hogy két év átlagában már három százalék feletti bővülést ér el a magyar gazdaság. Mellesleg drámáról szó sincs, a normális gazdasági körülményeket – két-három százalékos növekedés, moderált infláció és alacsony költségvetési hiány – képes teljesíteni Magyarország. Persze máris hallom a fülemben a kérdéseket, felvetéseket. Kit érdekel, hogy a bruttó hazai termék, a GDP – a gazdaság éves teljesítményét kifejező mutató – hogyan alakul? Csak azt hiszik el az emberek, amit a hétköznapokban éreznek, látnak és megtapasztalnak. Vagy nem?

Egyáltalán jelent-e valamit a gazdasági növekedés önmagában? Mert a „dolgozó népet” elsősorban az érdekli, hogyan is részesül ebből! Továbbá ennek a bővülésnek a legnagyobb részét éppen a multinacionális cégek hozzák össze, ők fogják majd szétosztani közöttünk a többletet? Ugyan, hagyjuk már! Ha csak egy szűk kör élvezi a gyarapodást, akkor ebből 2018-ban „nagy bukó” lesz, a kamuzás ideje tehát lejárt!

De most arra kérek mindenkit, hogy ne a személyes ellenszenvek, hanem a tárgyilagos valóságmegítélés alapján vélekedjen. Mert rég nem látott adatok sorjáznak, amelyek mögött a teljesítmény immár elvitathatatlan, és a folyamat nem ér véget. Nézzük a legfrissebbet: miközben folyamatosan csökken a munkanélküliségi ráta, addig a versenyszférában dolgozók száma már átlépte az 1,9 millió főt. Utoljára ilyenre még a válság előtti időkben volt példa. Eközben a reálbérek emelkedése is folytatódik. Márpedig ez tükrözi a gazdaság jelenlegi helyzetét, miszerint megindult a fellendülés.

A nagyon alacsony inflációnak köszönhetően pedig a „havi fix” is jobban érezhető, s ez a növekvő trend az év további részében is folytatódik, mivel a jegybank jelentése alapján továbbra is nullához közeli inflációra számít. A „fizuk” emelkedése a bővülő kiskereskedelmi forgalomban is tükröződik, s ez a masszív vásárlóerő-bővülés a kedvező gazdasági várakozásoknak köszönhetően egyre jobban begyűrűzik a fogyasztásba. Ráadásul szakértők szerint az idén megismert ipari, építőipari és kiskereskedelmi adatok további bizakodásra adnak okot.

Mit lehet kipipálni? Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, a vendéglátóhelyek forgalma, több üzemanyagot vásároltunk, és a megtakarítások összege is bővült. Az összes elemzés azzal kalkulál, hogy 2015-ben a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja, azon belül a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. De utóbbiban sincs – már elnézést a kifejezésért – nemzethalál: a beruházások az utóbbi két év növekedése után nem esnek vissza, de a magasabb bázison a korábbinál visszafogottabb növekedés várható.

S mi a helyzet a sokat felemlegetett multikkal? Nos, hazánk külpiaci megközelítésből nézve egy kicsi, ugyanakkor nyitott gazdaság, vagyis fontos komponense a kivitel. E tekintetben pedig régóta jól állunk: a külkereskedelem húzóterület, s valóban az itt megtelepedett multik bonyolítják az export-import döntő részét. Kiemelkedik a feldolgozóipar, azon belül is a járműgyártás, amely az utóbbi években harminc százalékkal növelte termelését. Audi, Mercedes, Opel és Suzuki: hogy csak a javát említsem!
Magyarországnak, a magyar gazdaságnak immár olyan zászlóshajói vannak, amelyeket ezen a helyen elemezni sem kell. A szektor folyamatosan bővül, megteremtve ezáltal a beszállítói lehetőségeket a hazai kis- és közepes vállalkozások számára. Cseppet sem mellesleg, a kormány is azt presszionálja, hogy még több hazai cég jusson ki az exportpiacokra, s ennek érdekében lehet támogatásokra pályázni.

Apropó, támogatások! Sokan, látva a kommentelők bejegyzéseit, rosszul vannak attól, hogy a kormány sikerként könyveli el az uniós dotációk lehívását. Holott ez tényleg sikersztori: az elmúlt években átlagosan kétezermilliárd forintnyi összegben érkezett Brüsszelből támogatás, amely rekord a korábbi évekhez képest, és remény van arra is, hogy a trend folytatódjon. De hol vannak ezek a pénzek? – kérdezhetik joggal, megjegyezvén azt is: a vidék lepattant, a felzárkózásnak nyoma sincs. Az az igazság, hogy tényleg sok pénzt öntöttünk betonba, tényleg hosszú időnek tűnik a fejlesztések termőre fordulása, azonban sok minden „csinosodott” az eltelt években hazánkban a közösségi forrásokból. Csak nézzenek körül!
Visszatérve az idei évre jelzett „brutális” növekedési előrejelzésre, a jó hír alapvetően nem pusztán a dinamika és annak üteme, hanem az is: a bővülés széles bázison nyugszik.

Mit is mondhatnánk erre május 1. előtt? Itt a GDP ünnepe!

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 106 megnézve, 1 alkalommal mai nap |