< Böngészés > Főoldal / Életképek/bulvár / Blog article: Csapdahelyzetben Orbánék: sokba kerül ez nekünk

| Mobile | RSS

Csapdahelyzetben Orbánék: sokba kerül ez nekünk

2015. május 18. | hozzászólás | Életképek/bulvár

Lengyel L. László írása

Csapdahelyzetben Orbánék: sokba kerül ez nekünk

Sokba fog kerülni nekünk az Orbán-kormány újraállamosítási törekvése: az állami mamutbank létrehozása és konszolidációja százmilliárdos nagyságrendű, a közműholdingnál pedig évi több tízmilliárdos veszteség fenyeget.

Több hónapos késlekedés után igencsak felgyorsultak az események a Nemzeti Közműszolgáltató Holding körül. A céget az Orbán-kormány azzal a szándékkal hozta létre, hogy a gáz-, áram-, víz-, csatorna stb. szolgáltatások egyre nagyobb részét átvegyék, azzal a hivatalos indokkal, hogy így tudják megvédeni a rezsicsökkentést a multik profitéhségével szemben. Ennek alátámasztására eredetileg nonprofit céget ígértek, ami azonban ellentmond mind ezen ágazatok működési logikájának, mind pedig a piaci mechanizmusnak. Úgy tűnik, ezzel Orbánék is tisztában vannak, mert a holding létrehozását megalapozó szabályozásban már szó sincs nonprofit gazdálkodásról, annál inkább versenypiaci működésről.

A nulláról felépíteni egy ekkora vállalatot normális piaci versenyben nagyon nehéz, de a Fidesz csodafegyvere, a rezsicsökkentés ezt is megoldotta. Az erőszakos és a közműcégekre terhelt árcsökkentés miatt az érintett multinacionális cégek – ahogy Orbánék várták – egyre-másra úgy döntöttek, hogy kivonulnak a lakossági ellátás területéről. Ez mindenek előtt a gázszolgáltatóknál jelentkezett, ahol az E.on, a GDF-Szuez és a T-csoport már lépett, és hírek szerint az utolsó mohikán, a Tigáz olasz tulajdonosa is döntött. Az áramszolgáltatóknál szintén elindult a folyamat, és az ELMŰ-t mások is követik.

A kivonuló multik nem járnak rosszul: ezt a piacot ugyan egyelőre feladják, megszabadulnak viszont a veszteségektől és az eddigi tapasztalatok szerint Orbánék gálánsan kifizetik őket, mintegy pótolva az eddigi veszteségeiket is. Szakértők szerint az eddigi állami kivásárlások messze többe kerültek, mint amennyi a cégek tényleges értéke volt, de a jelek szerint a kormánynak a pénz nem akadály. Ennél is nagyobb baj, hogy míg eddig a rezsicsökkentés miatti veszteségeket a multi anyacégek állták, addig az állami holdingnál ez az adófizetőkre hárul. Hab a tortán, hogy a költségvetés az évi sok milliárdos közműadó-bevételtől is elesik.

A 2013-as adatok szerint a hazai lakossági gázszolgáltatók összvesztesége mintegy 30 milliárd forint volt. Az áramszolgáltatók együttesen ugyancsak veszteségesen működtek, olyannyira, hogy a tavalyi árcsökkentés terheit jórészt már az állami MVM viselte, emiatt a nyeresége a korábbi csaknem százmilliárdról néhány milliárd forintra esett. Az energiaárak jelenleg viszonylag alacsonyak, de ez a kegyelmi állapot nem fog örökké tartani: az olajár már felfelé kúszik, és a gázár előbb-utóbb követni fogja.

A Fidesz-kormány az államosítással csapdahelyzetbe hozta magát: a közműholding a mesterségesen leszorított árakkal hosszabb távon masszívan veszteséges lesz, amit az államkasszából kellene pótolni, de az uniós versenyszabályozás a közvetlen állami támogatást tiltja. Ezt megpróbálhatják trükkökkel megkerülni, de akkor Brüsszel eljárást indít ellenünk és még büntetést is kell fizetnünk. Áremelésre lenne tehát szükség, de azzal arcul köpik mindazt, amit a rezsicsökkentési demagógiára eddig építettek. Elvileg lehetne még a szolgáltatás hatékonyságát növelni, a költségeket csökkenteni, de ezt a multik már meglépték, és egyébként sem jellemző, hogy az állam jobban gazdálkodna a magántulajdonosnál.

Egyelőre nem látszik, mi lehet a megoldás. Kapkodásra nincs ok, a közműholding egyébként is még azzal van elfoglalva, hogy megszervezze a működését és fokozatosan átvegye a kivonulók helyét. Az európai gáz- és áramárak várhatóan csak jövőre indulhatnak növekedésnek, azaz a finanszírozási problémák is akkortól jelentkezhetnek. Annyi viszont biztos, hogy középtávon a jelenlegi helyzet nem tartható, és a lakosság így vagy úgy, de fizetni fog: vagy közvetlenül a fogyasztói árakban, vagy közvetve a közterheken keresztül.

Ne feledkezzünk meg a többi közműről sem, a vízről, a csatornáról, a szemétszállításról stb. A rezsicsökkentés ezeket is többnyire veszteségbe döntötte, és sokáig ez sem maradhat így. Jellemző, ami a kéményseprésnél történik: az állam teljesen ki akarja szorítani a lakossági ellátásból a magáncégeket, és helyettük a katasztrófavédelemre akarja bízni a feladatot, amelyet az idevágó rendelet szerint akár közmunkásokkal is elvégeztethetnek. Ez már tényleg akár katasztrófához vezethet…

Az állami terjeszkedés másik fő színtere a bankszféra. A napokban elhangzottak szerint gőzerővel folyik az MKB és a Budapest Bank összevonásának előkészítése, miközben még azt sem tudjuk hivatalosan, mennyiért szerezte-szerzi meg a kormány az utóbbit. Százmilliárdos vételárról hallani, ha ehhez hozzátesszük a bankok konszolidálására szánt másik százmilliárdot, nem csekély összegekről beszélünk.

Az MNB a hatáskörén jócskán túllépve vetette bele magát az állami mamutbank létrehozásába, az átszervezésből egyelőre annyit látni, hogy az MKB-nál fentről lefelé felső-középvezetői szintig mindenkit /!/ kirúgtak, összességében három tucatnyi tapasztalt szakembert. Csak remélni tudjuk, hogy a helyükre lépők képesek lesznek úgy menedzselni az átalakítást, majd pedig a létrejövő nagybankot, hogy az ne váljon a közpénzek újabb elnyelőjévé.
forrás:168óra.hu

Leave a Reply 129 megnézve, 1 alkalommal mai nap |