< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Stiglitz a TTIP ellen

| Mobile | RSS

Stiglitz a TTIP ellen

2015. május 18. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Stiglitz a TTIP ellen

Stiglitz a TTIP ellen

Egyoldalúan a multinacionális vállalatoknak kedveznek, a nemzeti parlamentek döntési jogkörét pedig csorbítják az európai–amerikai szabad kereskedelmi partnerség tervezett megállapodásai, ezért nem szabad aláírni őket – véli Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. Obama sürgeti az egyezményt.

A Nobel-díjas közgazdász több befolyásos kollégájával együtt azt kéri Barack Obama elnöktől, hogy ne támogassa az amerikai jogrendszer szempontjából is káros, titokban tárgyalt nemzetközi egyezményt. Stiglitz szerint Európa polgárainak is határozottan nemet kell rá mondaniuk.  A multinacionális mamutvállalatok érdekei szerint íródnak az amerikai szabad kereskedelmi partnerségi egyezmények, amelyeket nem szabad elfogadni, mert a jogrendszer alapvető elveit sértik – írja tegnap megjelent elemzésében Joseph Stiglitz amerikai közgazdászprofesszor, aki súlyos kritikákkal illette az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, valamint a csendes-óceáni térségre vonatkozó, titokban formálódó megállapodások elveit.

A Nobel-díjas közgazdász szerint az új globális egyezmények a nemzeti hatáskört felülíró jogokat adnának a multinacionális vállalatoknak, amelyek elvárt és elmaradt haszon címén is beperelhetnének szuverén államokat a jövőben. Az egyezményekbe az amerikai fél szeretné belefoglalni a befektetők és az állam közötti különleges vitarendezési elvet (ISDS), amelynek alapján a külföldi nagyvállalatok még akkor is perbe foghatnának egyes országokat, ha szerintük az adott állam olyan törvényeket hoz, amelyek a multik magánérdekeit sértik, profitjukat csökkentik.  Ez a jog még akkor is megilletné a nagyvállalatokat, ha az adott törvény egy-egy állam lakosságának egészség-, környezet-, illetve fogyasztóvédelmére vonatkozik. Az eljárást egy olyan független testület folytathatná le, amely a nemzetközi jogrendszernél erősebbnek értékeli az ISDS adta speciális jogokat, vagyis jó eséllyel a multinak adhat igazat, dollármilliós kártérítésre kötelezve egy-egy mamutvállalat előírásainak nem engedelmeskedő országot. Stiglitz szerint ez a vitarendezési mechanizmus alapjogokat sért, ezért a Harvard, a Yale és a Berkeley Egyetem neves jogászaival és közgazdászaival közösen tiltakozó levelet fogalmaztak meg Barack Obamának. Kérik az elnököt, hogy az amerikai igazságügyi rendszer elvei alapján ne egyezzen bele a multik különleges jogainak egyezményekbe foglalásába.

Joseph StiglitzJoseph Stiglitz szerint ha valóban jobb tulajdonvédelemre lenne szükség, és ez a magánvita-rendezési eljárás a hatályos törvények fölött áll, akkor úgy kellene módosítani a törvényeket, hogy ne csak a jó hátszelű külföldi vállalatok, hanem az állampolgárok és a kisvállalatok érdekeit is ugyanúgy képviseljék. Példaként említette, hogy a Philip Morris dohányipari óriás beperelte Uruguayt és Ausztráliát, amiért előírták, hogy a cigarettásdobozokon a dohányzás veszélyeire figyelmeztető képeket is elhelyezzenek, ami túllépett az amerikai szabályozáson, miközben sikeresen csökkentette a dohányzók számát. – Most a dohánygyár kártérítést követel elmaradt haszon címén – írja Stiglitz, aki szerint hasonló esetekre jó eséllyel kerülhet sor, ha a transzatlanti és csendes-óceáni partnerség paragrafusaiba becsempészik a speciális vitarendezési elveket.

 

 

A Columbia Egyetem profeszszora egyenesen úgy fogalmazott, hogy a multik még azért is pert indíthatnak, ha az adott kormány olyan intézkedést hoz, amellyel a saját lakosai életét védelmezi.  Ugyanez a helyzet a környezetvédelem területén is működhet, ha egy állam a jelenleginél szigorúbb intézkedéseket fogad el például az üvegházhatás csökkentése érdekében. Stiglitz hangsúlyozta, hogy amikor Bill Clinton gazdasági tanácsadói testületét vezette, bizonyos csoportok a fentihez hasonló, a környezetvédelmet gyengítő szabályozásokat próbáltak keresztülvinni, ezeket azonban akkor sikerült visszaverni.

Most ugyanezek a csoportok a nemzetközi kereskedelmi paragrafusokba próbálják beilleszteni ezeket a szabályozásokat. Stiglitz szerint ezért folynak titokban a szabad kereskedelmi tárgyalások, amelyek az új szabályozást sürgető multik előtt azonban nagyon is világosak. – Csak azoknak a kormányzati tisztviselőknek köszönhetően tudunk valamit a tárgyalásokról, akik a demokratikus folyamatok iránt elkötelezettek – írja a közgazdászprofesszor.  Az Európában óriási felháborodást kiváltó transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) ellen több nagyvárosban tüntettek, és jelenleg is tart a megegyezést ellenző aláírásgyűjtés. Stiglitz leszögezte: Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének állampolgárai remélhetőleg „harsogó nemmel” válaszolnak majd arra a megegyezésre, amely „szeretné megszabni, hogyan éljünk a jövőben”. Mint írja, „a kérdés az, megengedjük-e a gazdag nagyvállalatoknak, hogy úgynevezett kereskedelmi megállapodásokba rejtsenek olyan szabályokat, amelyek megparancsolják, hogyan éljünk a XXI. században”.

Magyarországon február végén tartott a parlament vitanapot a TTIP ügyében az LMP kezdeményezésére. Az egyezményt a kormánypártok és a szocialisták csak bizonyos feltételekkel támogatnák, a Jobbik és az LMP pedig teljes mértékben elutasítja  írta Szabó Anna az mno.hu-n.

Az amerikai szenátusi napirendre tűzi Obama gyorsításra szóló felhatalmazását a kereskedelmi szerződések ügyében

Az amerikai szenátus megszavazta tegnap annak a törvénytervezetnek a napirendre tűzését, amely felhatalmazná Barack Obama elnököt és leendő hivatali utódait arra, hogy gyorsított ütemű eljárásban hagyassák jóvá a kongresszussal a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket.  A kormányzat szerint a kongresszusi jóváhagyás felgyorsításra való felhatalmazásra a 12 állam által megkötendő csendes-óceáni kereskedelmi szerződés miatt van szükség, de ugyanez a ratifikációs mechanizmus lép majd életbe az Európai Unió és az Egyesült Államok kidolgozás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodása (TTIP) esetén is. A hivatalos elnevezése szerint a kereskedelem előmozdítására való felhatalmazásról szóló törvény lehetővé teszi az elnöknek, hogy csak eldöntendő szavazásra terjessze a kongresszus elé a kereskedelmi megállapodásokat, vagyis úgy, hogy a törvényhozásnak ne legyen módja módosítania azokat.

A kérdés napirendre tűzése két nappal ezelőtt éppen az elnök pártja, a demokraták ellenállásán akadt el, akik azt szerették volna elérni, hogy a kereskedelmi szerződések jóváhagyásának felgyorsításával egy csomagban három másik törvényt is elfogadjanak, ezt viszont a többségben lévő republikánusok nem fogadták el.  Miután Obama szerdán jobb belátásra bírta a demokrata szenátorokat, és a két párt között kompromisszum született, a szövetségi felsőház csütörtökön 65-33 arányban zöld jelzést adott a jövő héten megtartandó vitának, amely a várakozások szerint a vonatkozó törvénytervezet elfogadásával fog zárulni.

A munkahelyek elvesztése miatt aggódó demokraták megnyugtatására a szövetségi felsőházban megszavaztak egy törvénytervezetet, amelynek értelmében az Egyesült Államok retorziókat vezetne be azokkal az országokkal szemben, amelyek kivitelük olcsóbbá tétele érdekében manipulálják fizetőeszközük árfolyamát.  Obama elnök szerint a Csendes-óceáni Partnerség, amelynek kidolgozása célegyenesben van, segítené az Egyesült Államokat a világkereskedelem szabályainak alakításában, a kereskedelmi szerződések jóváhagyásának felgyorsítására vonatkozó felhatalmazás viszont megnyugtatná a partnereket afelől, hogy a kongresszus nem fogja zátonyra futtatni a megállapodást. (MTI)

forrás:greenfo hírlevél

Leave a Reply 111 megnézve, 1 alkalommal mai nap |