< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Néhány tízmilliárd forintos kiadási vonzatot jelentenek a kormánypárti módosító javaslatok – mondta lapunknak Tállai András

| Mobile | RSS

Néhány tízmilliárd forintos kiadási vonzatot jelentenek a kormánypárti módosító javaslatok – mondta lapunknak Tállai András

2015. június 8. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Nincs ellenzéki költségvetési pálya

Néhány tízmilliárd forintos kiadási vonzatot jelentenek a kormánypárti módosító javaslatok – mondta lapunknak Tállai András

szerző:Szajlai Csaba
A kormányfő június közepére huszonhárom megyei jogú városunk felét meglátogatja, és erről gazdaságossági, költségvetési összeállítás is készül – fejtette ki a lapunknak adott interjúban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára annak kapcsán, hogy a Modern Városok Programja mennyiben is növeli meg a kiadásokat.

A miniszterhelyettes elmondta: a kormány a 2016-os költségvetéshez beadott kormánypárti módosító javaslatok „nagyjából felét támogatta legutóbbi ülésén, amely néhány tízmilliárd forintos költségvetési vonzatot jelent”. Például a kormány támogatja a hatmilliárd forintos, fejezeten belüli átcsoportosítást a Liget projekt esetében, és egymilliárd forinttal növeli a Budapesti Operettszínház központi dotációját.
TállaiTállai András kiemelte, a kormány számos módosító javaslatot támogat (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Mi lesz a 2016-os költségvetéshez benyújtott módosító indítványok sorsa? Mit támogatnak belőlük?

– A kormány a beadott kormánypárti módosító javaslatok nagyjából felét támogatta legutóbbi ülésén, amely néhány tízmilliárd forintos költségvetési vonzatot jelent. Ezek döntő részben egyik előirányzatról a másikra történő átcsoportosítást tesznek szükségessé, ezzel tehát a költségvetés tervezett egyenlege nem kerül veszélybe. A kormány támogatja a hatmilliárd forintos, fejezeten belüli átcsoportosítást a Liget projekt esetében, valamint egymilliárd forinttal növeljük a Budapesti Operettszínház központi dotációját is. Idetartozik még a Nemzeti Emlékezet Bizottsága is, amelyet kétszázmillióval támogat majd jövőre a költségvetés.

– A fentiek mind kormánypárti képviselők kérései. Élből elutasítanak minden ellenzéki módosítót?

– Szó sincs róla! A lényeg a szakmaiságban rejlik, valamint a költségvetési fegyelem megtartásában. Jelenleg is tanulmányozzuk az ellenzéki beadványokat, s amennyiben azok közül valamelyik megfelel a gazdaságpolitikai céloknak, úgy a kormány, a kormánypártok is támogatni fogják.

– Ellenzékben a Fidesz úgynevezett tükörköltségvetést készített, most pedig az ellenzék kívánta „szétbombázni” módosítókkal a 2016-os büdzsétervet. Megijedtek az alternatívától?

– Tény, hogy az 561 módosító indítványból kilencven százalékot az ellenzéki pártok jegyeznek. Ugyanakkor a költségvetés szerkezetét illetően az ellenzéki pártok alapvetően nem tudtak olyan alternatívával előállni, amely a büdzsé szerkezetét megváltoztatná. Sőt, az uniós kulcsszint alatti államháztartási hiánycél is veszélybe kerülne, miután az ellenzéki pártok nem jelölték meg a forrásoldalt. Az ellenzéki pártok ugyanis olyan intézkedések megtételét javasolják a büdzséhez kapcsolódóan, amelyek jelentősen növelnék a központi kiadásokat, egyes területeken pedig burkolt megszorításokat tartalmaznak.

– Hogyan?

– Kiolvasható bizonyos területeken belőlük az adóemelés, míg más koncepciók veszélyeztethetik az eddigi gazdasági eredményeket, és vannak olyanok is, amelyek például kockáztatnak nyugdíj- és szociális jellegű kiadásokat. Ezzel szemben a kormány nem tervezi sem a költségvetés szerkezetének megváltoztatását, sem kiadásainak növelését. Mi a 2016-os költségvetés alapelveiben következetesek vagyunk.

– Mintha a régi nótát fújnák…

– Dehogyis! A jövő évi költségvetés három pillérre épül, az adócsökkentésre, a bérek növelésére és a beruházások bővítésére. Ugyanakkor az ellenzéki többletjavaslatokat általánosságban véve adóemelésekkel, a progresszív jövedelemadó bevezetésével, az szja-kulcs egy százalékpontos csökkentése helyett (MSZP) a gazdasági növekedést elősegítő beruházások visszaszorításával (LMP) vagy a fejezeti tartalékok csökkentésével (Jobbik) érnék el.

– Mennyiben rontja majd a büdzsé egyenlegét például a Modern Városok Programja? A miniszterelnök vidéki útjai során költségvetési szempontból tetemes kiadásnövelő bejelentéseket tesz. Nem?

– Nézze, huszonhárom megyei jogú városunk van, a kormányfő június közepére ezeknek a felét meglátogatja, és erről gazdaságossági, költségvetési összeállítás is készül. Egyébként itt sincsenek titkok, miután minden kormányülésen szóba kerül az érintett várossal és térséggel kapcsolatos előterjesztés.

– Korábban Mezőkövesd polgármestere volt, és országgyűlési képviselő is. Államtitkárként sikerült-e valamit kilobbizni „hátrahagyott” térségének?

– Mezőkövesd 2016-ban négyszázmillió forintos támogatást kap tanuszoda építésére, a városban háromezer, míg a térségben ötezer tanuló az érintett.

– Visszatérve a büdzsére, lesz-e módosulás a jóváhagyását illetően?

– A terveknek megfelelően a június 22-i héten fogadhatja el az Országgyűlés Magyarország 2016. évi költségvetését. A módosító javaslatokról a bizottsági vitát követően első körben a kormány dönt, majd a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatot és összegző jelentést készít a büdzsé kapcsán. Ezt követően nyújtja be majd az NGM az egységes törvényjavaslatot.

– Mi lesz akkor, ha a nyáron beüt a krach például a görögök esetleges eurózónás kiszállása miatt? Nem is beszélve az ismét kiújuló orosz–ukrán konfliktusról.

– A kormány a jól megtervezett költségvetéssel a lehető legminimálisabbra kívánja szorítani annak eshetőségét, hogy a későbbiekben módosításra kerüljön sor még a hatálybalépés előtt. Az előre nem látható kockázatok kivédését szolgáló Országvédelmi Alap százmilliárd forintot tartalmaz, amely az ideinél 70 milliárd forinttal magasabb összeg. Ez többek között azon geopolitikai kockázatok hazai hatásait igyekszik kezelni, amelyek előre nem láthatók.

– Előzetes feltételezéseik vannak?

– Az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban nemcsak a pozitív folyamatokat, hanem a kockázatokat is figyelembe vettük a tervezéskor, így az orosz–ukrán konfliktust, valamint a görög válságot is. Azonban úgy gondoljuk, nem célszerű előzetes feltételezésekbe bocsátkozni. Az Európai Unió, a nemzetközi pénzügyi szervezetek és Görögország mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerüljék a hellén gazdaság összeomlását.

– Jövőre kisebb lesz az uniós „pénzeső”, mennyiben jelent majd ez lassulást, visszaesést?

– A korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges magyar társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. Az egy főre jutó támogatás soha nem volt akkora Magyarországon, mint az új időszakban, amivel a második helyet értük el Európában az egy főre jutó uniós pénzeket illetően. A rendelkezésre álló összes forrás lehívása mellett ebben a periódusban az elsődleges cél, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre.

– Ezt hogyan kívánják elérni?

– A fejlesztési, beruházási támogatások legalább hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre kívánjuk fordítani. Ez az elkötelezettség már a 2016-os büdzsében is jól tükröződik, aminek következtében a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. A kormány kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, amely a GDP négy százaléka. Ennek részeként több százmilliárd forint jut szociális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre. A foglalkoztathatóság és a szakképzés ösztönzése szintén jelentős szerepet játszik az EU2020 Stratégia keretében tett vállalások teljesítésében, ennek megfelelően teljesül a foglalkoztatási és szociális jellegű kiadások EU által elvárt szintje.

– A magyar vidék bizonyos részei nagyon elmaradottak, milyen eszközök állnak majd rendelkezésre a felzárkóztatásra?

– A kohéziós politika keretében 2014–2020 között Magyarország számára rendelkezésre álló mintegy nyolcezermilliárd forint túlnyomó része a vidék felzárkóztatását szolgálja, tekintettel arra, hogy az egyes régiók rendelkezésére álló források azok elmaradottsága alapján került kiszámításra, vagyis a forrásoknak csak elenyésző hányadát lehet a Közép-Magyarország régióban felhasználni. A források elsődleges célja az elmaradott vidéki településeken élők felzárkóztatása.

– Az ellenzék szerint „tombol a szegénység” Magyarországon. Mit tesznek a hátrányos sorsúakért?

– A kormány hisz abban, hogy a szegénység ellen a leghatékonyabban a munkahelyteremtéssel lehet fellépni. A segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, és senki ne szoruljon jövedelempótló támogatásra.

forrás:magyar hírlap.hu

Leave a Reply 159 megnézve, 1 alkalommal mai nap |