< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Lakner Zoltán írása Gondolta a fene

| Mobile | RSS

Lakner Zoltán írása Gondolta a fene

2015. július 31. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Lakner Zoltán írása Gondolta a fene

Gondolta a fene – hangzik az Arany Jánosról szóló klasszikus anekdota poénja. A történet szerint a költő fejébe belelátni próbáló méltató téves feltevéseire reagált ekképpen az idősödő mester.

A politikai elemző munkája gyakran hasonló a „Mire gondolt a költő?” típusú rejtvényfejtéshez. Tudjuk, hogy egy politikus kimondott szavai saját érdekeinek és céljainak fénytörésében ítélhetők meg. Éppen ezeket próbáljuk ilyenkor visszafejteni a szavakból. Kalkulálni kell azonban a tévedés lehetőségével is, azzal, hogy bár ésszerűséget tételezünk fel a politikai szereplőkről, mégis elképzelhető, hogy valaki pusztán rosszul méri fel helyzetét, és hibázik. Amit tehát szándéknak gondoltunk, az valójában csak melléfogás. Észben kell tartani azt a lehetőséget is, hogy van, amit egész egyszerűen nem tudunk. Ugyanakkor sosem egyetlen ok áll a háttérben. A politikai döntést a tervszerűség és a spontaneitás, az ésszerűség és az érzelmek nehezen eltervezhető kombinációja szokta létrehozni.

Arról jutott mindez eszembe, hogy egy-egy Orbán-beszéd kapcsán gyakran kérdezik: mi lehet vajon az „igazi” oka annak, hogy éppen mi hangzik el tőle. Orbán vajon tényleg hisz abban, amit mond? Vagy végtelenül cinikus hatalmi játékos lenne? Mintha a kettő egyidejűleg nem lehetne igaz.

Tegyük hozzá, Orbán idén alig-alig mondott olyasmit, amit szövegeinek nagyfogyasztói – például a politikai elemzők – ne hallottak volna tőle már korábban is. Az igazi újdonság a „nemzeti konzultáció” eredményeinek ismertetése lehetett volna, ha nem teljesen nyilvánvaló kezdettől, hogy az egész konzultációs színjáték célja éppen ezeknek az eredményeknek a prezentálása. Ezek szerint Orbánnal tartanak az idegenellenes hadjáratban „a magyarok”, pontosabban az egész nemzetnek kinevezett egymillió ember. De hát a „kétmilliós” Kossuth téri tüntetés óta nincs min meglepődni az orbáni matematika univerzumában.

Ennélfogva talán érdekesebb volt ezúttal a beszéd körítése. Orbán erdélyi keltezésű Facebook-posztjai, a beszéd alkalmával viselt gallértalan inge, a róla készült fotók – az elsőn egyik gyermekével, a másikon „lazán” (igazából elképesztően topisan) öltözve látható –, vagy éppen a Nagy-Magyarország-relikviákról készült képek közzététele a miniszterelnöki idővonalon arra utalnak, hogy az egész tusványosi fellépést alaposan kitalálták. A rászabott helyzetben, az őt szolgáló környezetben „a közülünk való vezető” státusának megerősítésére törekedett sajátjai körében egy kudarcokkal terhelt periódust követően.

A beszédben fejtegetett Európa-vízió mélyebb okait sem érdemes misztifikálni. Adott egy ember, aki olvas, és akinek tényleg vannak saját gondolatai a globális politikáról. Ráadásul vitathatatlanul megvan az a képessége, hogy a világhelyzetet önmagára vonatkoztassa, következtetéseit politikai lépésekre bontsa le. Ez akkor is így van, ha ezekkel történetesen nem értünk egyet. Mindehhez hozzájön, hogy ez a vezető szisztematikusan felszámolt maga körül minden fékező mechanizmust. Semmi sem akadályozza annak az önhitnek a burjánzását, hogy a valóságot úgy formálhatja, mint a gyurmát. Hiszen már rég nincs a közelében senki, aki olykor csak annyit mondana neki: gondolta a fene.
forrás:168óra.hu

Leave a Reply 394 megnézve, 1 alkalommal mai nap |