< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője 160 éve halt meg

| Mobile | RSS

Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője 160 éve halt meg

2015. november 15. | hozzászólás | Kultúra

Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője 160 éve halt meg

Vörösmarty Mihály költő, drámaíró a Sajtó- és fotóarchívum 2015. 47. hét érdekes emberei sorozatban
archivum hirlevel fejlec 600

vorosmartymihaly

Vörösmarty Mihály költő, író, drámaíró, akadémikus Barabás Miklós 1836. évi akvarellje nyomán.
MTI Fotó. reprodukció
Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, a magyar romantika vezéralakja, a Szózat szerzője 160 éve, 1855. november 19-én halt meg.

1800. december 1-jén született Pusztanyéken (ma Kápolnásnyék) egy elszegényedett kisnemesi családban. Apja 1817-ben bekövetkezett halála után neki kellett a családról gondoskodnia, ezért házitanítói állást vállalt Perczel Sándor báró fiai mellett (egyik közülük Mór, a szabadságharc tábornoka). Jogi tanulmányait magánúton folytatta, 1824-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Időközben beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába), de a társadalmi különbség miatt szerelmük csak ábránd maradhatott.
A diákkorától verselgető Vörösmarty első nagyobb költői vállalkozása A hűség diadalma (1822) című eposz volt. Az írói hírnevet 1825-ben megjelent, a nemzeti tudatot erősítő eposza, a Zalán futása hozta meg számára. 1826-ban megszűnt nevelői állása, biztos megélhetést csak 1828 és 1832 között talált a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként. 1830. évi alakuló ülésén tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia), Toldy Ferenccel közösen ő dolgozta ki az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot. 1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot. 1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt.
1837-ben Árpád ébredése című darabjával nyitották meg a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat. 1843-ban vette feleségül a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát, a hozzá írott versek közül gondolatiságával és romantikus képalkotásával az Ábránd és A merengőhöz című verse emelkedik ki.
Az 1840-es évek politikai küzdelmeiben is tevékeny részt vállalt, gondolkodásában Széchenyihez állt közel. Az 1848-as forradalmat Szabad sajtó című versével üdvözölte, tagja lett az első népképviseleti országgyűlésnek, a kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra is. Világos után bujdosott, majd feladta magát, s egy jóindulatú hivatalnok közbenjárására felmentették.
1850-től Baracskán, majd Nyéken élt, gazdálkodott, nem sok sikerrel. A beteges, egyre komorabb kedélyállapotú költő gyógyulást keresve Balatonfüredre, majd Pestre utazott, itt is halt meg 1855. november 19-én. Temetése országos gyászünnep volt, tiltakozás az önkényuralom ellen.
Vörösmarty minden műfajban otthonosan mozgott, írt eposzt, balladát, vígjátékot és tragédiát, ódát és epigrammát, s neki köszönhetjük Shakespeare Lear királyának és Julius Caesarának fordítását. Pályája kezdetén a nemzettudat ébresztését szolgálták elbeszélő költeményei (Cserhalom (1825), Eger(1827), A rom (1830)), a magyar történelem tragikus eseményeit örökítették meg korai drámái (Zsigmond, Salamon király, A bujdosók). Az 1830-as évek a kiteljesedés időszaka, ekkor írta a Csongor és Tünde című színpadi mesejátékát, a magyar romantikus drámairodalom remekét. Hazafias lírájából kiemelkedik a tiszta hazaszeretetre, a múlt vállalására, a jelen és a jövendő felelős alakítására buzdító 1836-ban írt Szózat, amelyet Egressy Béni (1843) zenésített meg.
Az 1840-es éveket, a reformkor és a romantika időszakát a Liszt Ferenchez írott óda, a Gondolatok a könyvtárban (1844) és Az emberek című gondolatfilozófiai költeményei fémjelzik. Drámái közül a Czillei és a Hunyadiak emelkedik ki. A szabadságharc bukásával reményét vesztett, kiábrándult költő legnagyobb alkotása az Előszó, amely kozmikus képekben érzékelteti a forradalomvárás és a tragikus bukás hangulatát, valamint A vén cigány, egyéni világképének rezignált, de csendes reménnyel telt összegzése.
Vörösmarty emlékét az országban számos szobor, iskola, könyvtár utca és tér őrzi.

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 2820 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: