< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Putyin nem szabadulhat Lenintől

| Mobile | RSS

Putyin nem szabadulhat Lenintől

2016. január 30. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Putyin nem szabadulhat Lenintől

A Lenin-mauzóleum a világörökség része, lebontása szóba sem kerül FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE/OLEG NIKISHIN

Összeszámolni sem lehet, hányszor tesztelték már az oroszokat, hogyan viselnék, ha Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott holttestét kivinnék a Vörös téri mauzóleumból és eltemetnék. Ezúttal Vlagyimir Putyin nyúlt a kényes témához, de gyorsan visszakoznia kellett.

Nehéz elképzelni, hogy az orosz elnök egy ilyen fontos, társadalmat megosztó kérdésben rögtönözzön. Márpedig az Interfax hírügynökség jelentése ezt sugallja. A napokban a Kurcsatov Atomkutató Intézet vezetője egy tudományos ülésen, ki tudja miért, és kinek a biztatására, megengedte magának, hogy méltassa az októberi forradalom vezérének azt a képességét, hogy befolyásolni tudta az emberek gondolatait, s így az országra is nagy hatással volt. Erre csapott le az orosz elnök, elismerve, helyes, ha valaki a gondolkozásra hatni akar, csakhogy fontos, hogy ez a gondolat jó eredményekhez vezessen, nem úgy, mint Leninnél. Végeredményben „Lenin atombombát helyezett el az Oroszországnak nevezett épület alá, és ez a bomba aztán felrobbant”. Putyin szerint nem volt szükség a Lenin által meghirdetett világforradalomra.

Az elnök szóvivője nem sokkal később megnyugtatta az embereket: nincsenek tervek Lenin holttestének eltávolítására a mauzóleumból, a Leninről elhangzottak az államfő magánvéleményének minősülnek. Most már, tehát, nyilvánosságra hozott elnöki magánvélemény is van, az első visszhangokból azonban lemérhető, senki nem tartja annak. Ez is az érzelmek és vélemények sajátos tesztelése egy olyan országban, ahol a 92 éve elhunyt forradalmár nevét még mindig széleskörű tisztelet övezi.

Úgy látszik, a szóvivői nyilatkozat nem tűnt elegendőnek, egy sztavropoli tanácskozáson az orosz államfő visszatért a témára. Óvatosságra intett az újratemetéssel kapcsolatban, nehogy megosszák a társadalmat. Korábbi szavaihoz magyarázattal is szolgált: azért mondta, hogy Lenin atombombát helyezett el Oroszország alatt, mert elvetette Sztálin javaslatát egy olyan államszerkezet létrehozásáról, amelyből nem lehet kiválni. Végső soron a kiválás lehetőségének magadása tette lehetővé a Szovjetunió szétesését.

Putyin szükségesnek tartotta biztosítani hallgatóságát arról, hogy esze ágában sincs megtagadni a múltat. A sajátját sem. Emlékeztetett arra, hogy hosszú évekig kommunista párttag volt, sőt „a párt fegyveres osztagában”, a KGB-ben szolgált. Bár magát nem tartotta elvhű kommunistának, de nagy gondossággal viszonyult az ügyhöz. Sok funkcionáriussal ellentétben, ő nem égette el párttagkönyvét, hanem a mai napig megőrizte. Az államfő elismerte, mindmáig tetszenek neki a kommunista, szocialista eszmék, szavaiból azonban kitűnt, hogy ő a Bibliára emlékeztető tanok megvalósítását utópiának tartja.

A társadalom tesztelése Putyin részéről már 2001-ben megkezdődött, amikor szintén az Interfax hírügynökség szellőztette meg: lehetségesnek tűnik, hogy az elnök egy idő után mégis rászánja magát a nehéz döntésre és kiviteti Lenin holttestét a mauzóleumból. Az elnöki stáb egyik embere akkoriban maga is úgy foglalt állást, hogy a The New York Times szerkesztőségi cikkében tévedhetett, amikor azt írta, amíg Putyin hatalmon van, Lenint nem földelik el. Az amerikai lap ezt azzal magyarázta, hogy a kommunisták között egy ilyen döntés politikai lavinát indítana el. Putyin akkori nyilatkozatából ugyanakkor kitűnik, hogy tiszteletben akarja tartani azt a generációt, amelynek egész élete összefonódott a sztálini érával, s nem képes szembenézni azzal, hogy hamis ideáknak hódolt.

2002-ben Putyin nyilatkozatában Lenin holttestét azoknak a szenteknek a földi maradványaihoz hasonlította, akiket a Kievo- Pecserszkaja görögkeleti főkolostorban helyeztek el. Nem értett egyet azokkal, akik szerint a Lenin Mauzóleumnak nincsen köze az orosz történelmi és vallási hagyományokhoz. Ezzel szembe ment azokkal, akik több mint száz szervezet támogatását élvezve már létrehoztak egy bizottságot Lenin elföldelésére. A magukat nacionalistáknak nevező szervezők Lenin és a bolsevizmus tetteinek elítéléséért is felléptek. Eredmény nélkül.

A temetés gondolatával már Putyin elődje, Borisz Jelcin is foglalkozott, egyik interjújában kijelentette, hogy nem akarja továbbpasszolni utódjára a temetés kérdését, és maga akarja vállalni a felelősséget egy ilyen döntésért. Aztán mégsem vállalta magára. Lemondása után adott nyilatkozatában ezt éppen úgy fájlalta, mint azt, hogy nem tiltotta be a kommunista pártot. Arra hivatkozva mentegette magát, hogy annak idején erre még nem érett meg az idő, a társadalom nem készült erre fel lelkileg. „Mindig halogattam a döntést, nehogy felesleges feszültséget gerjesszek, őriztem az emberek békéjét – ismerte be. Lehetséges, hogy feleslegesen halogattam… Ezt úgy is meg kell tenni.”

Nos, erre azóta sem került sor. Újabb tesztekre azonban igen. A mostani eredménye sem nagyon különbözik a többitől. Talán csak annyiban, hogy bátrabban mernek megszólalni azok, akik eltemettetnék Lenint.

A Csecsenfölddel határos, kis kaukázusi Ingusföld vezetője az elsők egyike volt, aki „mint hívő ember” a temetés mellett állt ki, mondván, maga Lenin sem kívánta volna ezt másképpen. Érdekesség, hogy 2005-ben egy szintén kis köztársaság, Kalmükföld vezetője tett egy furcsa ajánlatot. Egymillió dollárt ajánlott fel arra a célra, hogy Lenin holttestét a mauzóleummal együtt Moszkvából a három kalmük város egyikébe, a százezer lakosú Elisztába szállítsák. „Ez a mi földink, és mi nem feledjük el a földieinket”- jelentette ki, és arra hivatkozott, hogy Lenin nagymamája kalmük volt. Mint ahogy szerinte kalmük volt a Leninnel szembeszálló, fehérgárdista parancsnok Kornyilov apja is.

Ugyanebben az esztendőben elhangzottak ennél ésszerűbb javaslatok is. Egy Putyinhoz közelálló politikus a moszkvai temetés mellett érvelt. Hasonló véleményen volt Nyikita Mihalkov, neves filmrendező is, akinek nem tetszett, hogy hatalmas sorok kígyóznak a Mauzóleum előtt. Egy előadás kedvéért, hogy bejussanak egy helyiségbe, ahol megnéznek egy hullát, nem filmet, nem festményt, hanem egy holttestet.

Telnek, múlnak az évek, darabokra hullott sok minden Oroszországban, de a Lenin-témához továbbra sem mernek érdemben hozzányúlni. A Mauzóleum lebontása vagy elvitele pedig egyáltalán nem vetődik fel. Az UNESCO világörökség listáján szereplő létesítmény Leninnel vagy nélküle marad a helyén. Vita tárgya, hogy történelmi emlékként, vagy turistalátványosságként. Azt azonban nehéz lenne vitatni – bár megteszik – hogy egy történelmileg tökéletesen megváltozott társadalomnak lehet-e jelképe annak a politikusnak a holtteste, akinek eszméit a Kreml megtagadta.

S mit szólnak mindehhez az emberek? 2009-ben Lenin temetése mellett az oroszok kétharmada voksolt a közvélemény-kutatáson, közülük azonban csak 38 százalék tenné ezt meg minél előbb, 28 százalékuk azonban csak azt követően, hogy elment már az a nemzedék, amely tisztelte a vezért. 2014-ben a FOM közvéleménykutató-intézet felmérése szerint a megkérdezetteknek több mint a fele minősítette Lenint jó embernek, tevékenységének megítélésében azonban már nem volt ilyen egyöntetűség. 42 százalék vélte úgy, hogy hasznára volt az országnak, 29 százalék viszont hasznot és kárt egyaránt említett, és csak 12 százalék beszélt károkozásról. Az emberek 61 százaléka támogatná az eltemetését, 23 százalékuk ezt ellenezné. Minden harmadik orosz már felkereste életében a mauzóleumot. Többségük több mint két évtizeddel ezelőtt. Aki pedig nem, annak minden jel szerint erre még egy jó ideig lesz lehetősége.

Még száz évig marad?
Miközben hosszú évek óta próbálják felkészíteni a közvéleményt arra, hogy Lenin bebalzsamozott holttestét kiviszik a Mauzóleumból és eltemetik, az erre szakosodott szakemberek még száz évet adnak Leninnek. Pontosabban annak az agyonkezelt testnek, amellyel egy egész csapatnak állandó dolga van. Egyes politikusok tudni vélik, hogy Lenin testének mindössze 10 százaléka maradt meg, a többi a preparálók műve. Minden másfél évben újrabalzsamozzák a testet, ez két hónapig is eltarthat. Minden harmadik évben új ruhába öltöztetik, még a nyakkendőt is kicserélik. Amikor 1924-ben Lenin testét bebalzsamozták, a szakemberek nagyjából 20 évre becsülték azt az időt, amíg megmaradhat. Az újabb és újabb technikákkal azonban ez az időszak kitolódott. Az évszázad elején még legalább száz évet jósoltak neki. Mindennek a költségéről csak sejtések vannak. A második világháború alatt a múmiát ki kellett menteni Moszkvából, a helyreállításban főszerepet játszó Zbarszkij akadémikus halála előtt amellett állt ki, hogy hagyjanak fel ezzel a különleges tudományos kísérlettel, és temessék el Lenint. Emellett érvelt még Lenin halála után özvegye Nagyezsda Krupszkaja is, aki határozottan ellenezte a mumifikálást. Senki nem hallgatott rá.

szerző:Barabás Péter
forrás:népszava online.hu

Leave a Reply 177 megnézve, 1 alkalommal mai nap |