Döntött a Kúria: ki kell adni az MNB-alapítványok költéseit
Döntött a Kúria: ki kell adni az MNB-alapítványok költéseit
www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó
Szerda délelőtt a Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet az MNB-alapítványok és Csabai Károly újságíró perében, vagyis nincs mese, az alapítványoknak 15 napon belül ki kell adniuk rejtegetett adataikat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdálkodása ügyében több különböző per is folyik párhuzamosan, ez volt közülük az első, amely eljutott a legfelsőbb bíróságig. Így bár a mostani ítélet csak a Világgazdaságnak író Csabai adatigényléseire vonatkozik, könnyen precedensértékűnek bizonyulhat a többi ügyre nézve is.
D SOS20130911008
Fotó: Soós Lajos / MTI
Egyik félnek sem tetszett a jogerős ítélet
A pert azért indították, mert a jegybank három alapítványa közérdekű adatigénylésre nem adta ki az általa kiírt pályázatok részleteit. A felperes arra volt kíváncsi, kik, mennyi pénzt, milyen célokra és milyen indoklással kaptak az MNB pénzéből létrehozott szervezetektől. Első fokon a bíróság mindenben nekik adott igazat, mire az MNB természetesen fellebbezett.
Másodfokon szintén nyert a felperes: a bíróság megállapította, hogy az alapítványi hatáskörbe átkerült pénz nem veszíti el közpénz jellegét, a közfeladatokat ellátó szervek elszámoltathatóságának értelmében az adatokat kérésre kötelező kiadni, amennyiben a pályázatok nyertesei jogi személyek. A természetes személyek pályázatai esetében a másodfokú ítélet a személyes adatok védelmére hivatkozva úgy rendelkezett, hogy azok részleteit és a nyertesek nevét nem kell kiadni.
A másodfokú ítélet ellen az MNB és Csabaiék is fellebbeztek a Kúriához: az MNB továbbra is azt akarta elérni, hogy semmilyen adat ne kerüljön nyilvánosságra, a felperes pedig szerette volna, ha a természetes személyekre is kiterjesztik a döntést.
De a legfelsőbb bíróság helybenhagyta
A Kúria szerdai döntésében teljes egészében helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét, vagyis mindkét felülvizsgálati kérelmet elutasította. Indoklásukban kiemelték, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt alkotmányos védelmet élvez, és hogy
a közfeladatot ellátó szerv fogalmát tágabban kell értelmezni, mint ahogy azt a jegybank szeretné.
Az alapítványok az ítélet szerint minden kétséget kizáróan közfeladatot látnak el attól függetlenül, hogy milyen intézményi formában működnek, így az, hogy magánjogi szempontból elkülönülnek a jegybanktól, még nem jelentheti, hogy ne lennének elszámoltathatók.
A legfelsőbb bíróság egyértelműen kimondta, hogy a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét, amikor alapítványi kezelésbe kerül.
Kis szépséghiba, hogy annak a felperesi kérelemnek sem adott helyt a Kúria, miszerint a magánszemélyeknek is elszámoltathatónak kell lenniük, ha már egyszer közpénzt nyertek egy MNB-pályázaton. Az indoklás szerint a személyes adatok védelme itt elsőbbséget élvez, csak a magánszemély beleegyezésével hozható nyilvánosságra a neve, mivel ezáltal beazonosíthatóvá válik, következtetés vonható le róla.
Már csak az Alkotmánybíróságra várunk
A döntésnek örülhet mindenki más is, aki az MNB alapítványainak gazdálkodása ügyében perben áll, mivel valószínűleg a későbbi esetekben is hasonló indoklásra lehet számítani.
A mostani ítélet érdekes az MNB-alapítványok költéseinek titkosítására vonatkozó törvény szempontjából is. A sokakat felháborító, 260 milliárd forintnyi közpénzről szóló törvényt az Országgyűlés rohamtempóban megszavazta, Áder János köztársasági elnök azonban elküldte az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.
forrás:index.hu