< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas író 80 éve született

| Mobile | RSS

Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas író 80 éve született

2016. április 29. | hozzászólás | Kultúra

Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas író 80 éve született

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas író a Sajtó- és fotóarchívum 2016. 18. hét érdekes emberei sorozatban

Lázár Ervin író a dolgozószobájában.
Budapest, 1985. december 13.
MTI Fotó: Tóth István Csaba
Lázár Ervin Kossuth- és József Attila-díjas író 80 éve, 1936. május 5-én született. kiváló művész 30 éve, 1986. május 3-án halt meg.

Dömdödöm és Berzsián “atyja” Budapesten látta meg a napvilágot, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegrespusztát tekintette, ahol családja 1938 és 1951 között lakott. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát szerzett. 1956-ban Nyíregyházára, majd néhány vargabetű után Pécsre került, és az 1959-ben megindult Esti Pécsi Napló című lap munkatársa lett. Közben írásokat publikált a Dunántúli Naplóban is, egy ideig a Jelenkor szerkesztője volt, itt jelent meg első novellája.
Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó adta ki 1964-ben. Néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből.
1965-ben az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, 1971-ig volt a lap munkatársa, ezt követően szabadfoglalkozású író lett. Első novelláskötetét Csonka csütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg (a Magvetőnél azzal utasították vissza írásait, hogy úgy rosszak, ahogy vannak, de legfőképpen életidegenek). Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat. Írásaira jellemző egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai. 1973-ban jelent meg a Buddha szomorú című novellás, valamint A hétfejű tündér című mesekötete.
1979-ben került a boltokba egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától “kölcsönözte”. Meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki. Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötete, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat, amelyet 1989-ben, majd 1996-ban a Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetek is elnyertek.
A Franka cirkusz címmel 1990-ben jelent meg hangjátékainak gyűjteményes kiadása. Lovak, kutyák, madarak és A manógyár című kötetei elnyerték az Év Gyermekkönyve kitüntetést. Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült, a Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján készült A porcelánbaba című film. 1989-től ismét különböző irodalmi folyóiratoknál töltött be állást, 1995-ben beválasztották a Magyar Írószövetség elnökségébe, a Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai sorába. Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott.
Budapesten halt meg 2006. december 22-én.

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 1597 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: