< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: „Netanjahunak nem érdeke a béke”///”Netanyahu n’a aucun intérêt à la paix”

| Mobile | RSS

„Netanjahunak nem érdeke a béke”///”Netanyahu n’a aucun intérêt à la paix”

2016. április 29. | hozzászólás | Fecsegő hírek

„Netanjahunak nem érdeke a béke”
Ahmed Tibi: Az izraeli kormányfő és a szélsőséges kabinetje nemcsak óriási károkat okoz, de hosszú távon az országot is lerombolja

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

szerző:Tóth Loretta

Pészah alkalmával a zsidók a szabadságot ünneplik, addig azonban senki nem élhet tiszta szabadságban és biztonságban, amíg a szomszédait megfosztja ugyanezen jogoktól – mondta a lapunknak adott interjúban Ahmed Tibi, a Kneszet, vagyis az izraeli parlament palesztin képviselője, aki a palesztin föld napja alkalmából látogatott Budapestre.

ahmed_tibiAhmed Tibi: A megszállás fenntartása csak több haragot szül a palesztinokban (Fotó: Hegedüs Róbert)
– Bár az utóbbi időben a szíriai háborútól hangos a világsajtó, a feszültség továbbra sem látszik csillapodni a Közel-Kelet lőporos hordójának számító izraeli-palesztin konfliktus esetében sem. Az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások kereken két éve megrekedtek, az évtizedes szembenállás pedig tavaly szeptemberben új erőre kapott. Ön hogyan látja a helyzetet?

– Tizenhét éve vagyok a Kneszet tagja, de soha korábban nem volt dolgom olyan radikális kormánnyal, mint amilyen Benjamin Netanjahu jelenlegi kabinetje, s ez pedig rányomja a bélyegét a békefolyamat minden mozzanatára. Míg a palesztin vezetés tagjai egytől egyig támogatják a kétállami megoldást, addig a másik oldalon egyetlen miniszter sem áll ki egy független palesztin állam létjogosultsága mellett. De ezen nincs semmi meglepő, emlékezzünk csak vissza, Netanjahu milyen ígérettel hozott fordulatot a tavalyi választások alakulásában: a szavát adta, hogy amíg ő lesz a kormányfő, biztosan nem lesz palesztin állam.

– Az Izraelen belüli palesztin területek már ma sem tekinthetők egységes országrésznek, a települések egymástól elszigetelten terülnek el a nyugati part mentén, a Gázai övezet pedig különálló egységet alkot. Gondolja, hogy az 1967-es határokon alapuló kétállami megoldás ilyen körülmények között elérhető?

– A nemzetközi közösség szerint mindkét fél számára ez lehetne a legoptimálisabb megoldás, Netanjahu ugyanakkor nap mint nap éket ver az ilyen célú törekvések közé azzal, hogy rendületlenül folytatja teleplétesítési politikáját a palesztinok lakta területeken. Az izraeli kormányfő tehát nem tisztel semmilyen egyezményt, következetesen kihátrál minden, a békét elősegítő tevékenység alól, hiszen sokkal elkötelezettebb a koalíciója rövid távú érdekei és a telepeseket támogatók felé. Mahmúd Abbász palesztin elnököt az elmúlt időszak legpragmatikusabb palesztin vezetőjének tartom, tehát, ha Netanjahu vele nem tud békét kötni, akkor más olyan palesztint sem fog találni, akivel egyezségre juthat. Abbász a kezdetektől híve a kétállami megoldásnak és a béketárgyalásoknak, valamint véget vetne az erőszakos ellenállásnak is, Netanjahu azonban becsuk minden ajtót bármiféle kezdeményezés előtt.

– Ez az elzárkózás miért lenne érdeke Netanjahunak?

– Külső szemmel úgy tűnik, hogy az izraeli miniszterelnöknek két lehetőség közül kell választania: az egyik a kétállami megoldás, a másik pedig az egyállami, vagyis egy egységes Izrael, amelyben együtt élnek arabok és zsidók. Netanjahu azonban egy harmadik utat választott, mégpedig a jelenlegi status quo fenntartását. Az eredmény pedig őt igazolja, hiszen semmit nem veszt, pár hangzatos megnyilatkozástól eltekintve senki nem gyakorol rá különösebben nyomást, döntésének pedig nincs semmilyen politikai, diplomáciai vagy gazdasági következménye. Mindennek tetejében még az arab világ is megosztott, sőt, maguk a palesztinok is, ha a Hamasz és a Fatah folyamatos egymásnak feszülésére gondolunk. Ez a szégyen.

– Mit gondol a palesztin megosz-tottságról?

– Rendkívül nehezen viselem, hiszen a belső harc nemcsak hogy árt a palesztinok ügyének, de indirekten még a megszállást is támogatja. Gondolom, ennek a megosztottságnak valószínűleg éppen Netanjahu örül a legjobban. A Fatahnak és a Hamasznak kötelessége lenne félretenni a belső ellentéteket, és törekednie kellene az egységre, hogy egyesített erővel léphessen fel a valódi problémákkal szemben. De mint láthatjuk, nem ez történik. Ráadásul olyankor esnek egymásnak, amikor, mint mondtam, a valaha volt legszélsőségesebb vezetés áll Izrael élén.

– Hova vezet mindez?

– Véleményem szerint Netanjahu és szélsőjobboldali kormányának politikája hosszú távon lerombolja Izraelt. Nem tudom mikor, 2020-ban vagy 2030-ban, de a kabinet szélsőségessége és az arab kisebbség következetes elnyomása előbb vagy utóbb óriási károkat fog okozni mindkét oldalon. Főleg, hogy az egyállami megoldás lehetőségére Izrael lakosságának többsége rémálomként gondol, a megszállás fenntartása pedig csak még több haragot szül mind a palesztinokban, mind a nemzetközi közösségben. Mert hiába tetszeleg Izrael a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának képében, ha a demokratikus jogok csupán a lakosság nyolcvan százalékára vonatkoznak, miközben az ország legnagyobb számú kisebbségének kollektív jogait minden eszközzel igyekeznek félresöpörni. Ennek szemantikai bizonyítéka, hogy Izrael önmagát „zsidó államként” definiálja, nem pedig „izraeli államként”, ami implikálja, hogy a zsidó állampolgár felsőbbrendűbb az arabnál. Ez, ha nem tévedek, teljes ellentmondásban áll a demokráciával. Mert, kérdem én, hogyan nevezheti magát egy olyan állam demokratikusnak, ahol az egyenlőség hiánya a hétköznapi élet minden szintjén megjelenik az oktatástól a foglalkoztatásig? Ez az, amiért mi küzdünk: hogy végre hivatalosan is elfogadjanak minket a zsidókkal egyenlő jogú nemzeti kisebbségként.

– Az utóbbi hónapokban kiújult erőszakot a nemzetközi sajtó harmadik intifádaként emlegeti. Ön szerint is a harmadik palesztin népfelkelésnek lehetünk tanúi?

– Hívhatjuk bárhogy, intifádának, felkelésnek, ellenállásnak, zavargásnak vagy demonstrációnak, a lényeg ugyanaz: ez a palesztinok reakciója a több évtizedes patthelyzetre. Itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség a kontextust is figyelembe vegye, amikor a palesztin tüntetésekről beszél, ugyanis észre kell venni, hogy a palesztinokat már rég elhagyta a remény, és helyette nem maradt más, csak az izraeli megszállás kézzel is tapintható nyoma. Való igaz, az ő reakciójuk kétségbeesett, hiszen feláldozzák az életüket, és olykor elveszik másokét, megtorlásul a nyomorúságos életükért. A palesztinok azonban sohasem fognak belenyugodni abba, hogy Izrael államban csak a zsidóknak jár a biztonságos és szabad élet.

– Izrael gyakran éppen azzal vádolja a palesztin vezetést, hogy ahelyett, hogy elítélné az ártatlan zsidó civilek elleni merényleteket, inkább szítja az erőszakot…

– Emlékszik egyetlen alkalomra is, amikor Netanjahu vagy bárki a kormányból elítélte volna azokat a hadműveleteket, amelyek ártatlan palesztin életeket vettek el? Legfeljebb sajnálják, hogy az arab gyermekek és más civilek „rosszkor voltak rossz helyen”, amikor ők a „szükséges beavatkozást végezték”, de soha nem ítélik el. Pedig a palesztinok élete ugyanúgy értékes. Én az elmúlt húsz évben elítéltem minden olyan támadást, ami ártatlan zsidó polgárok ellen irányult. Tisztelem az életet, mert orvos vagyok. Pályafutásom során számtalan gyermeket segítettem világra hozni, arab és zsidó nő szülését is kísértem már végig, pár hete mégis megéltem azt, hogy a palesztinok és a zsidók szülészeti osztályokon való szegregációja valós kérdésként merült fel Izraelben. Az izraeli rádióban például elhangozhatott az a mondat, hogy „a szülést követően a feleségem pihenni akar, nem pedig egy arab nővel osztozni a szülőszobán”. Mint kiderült, több olyan kórház is van Izraelben, ahol bevett gyakorlat az arabok elkülönítése a szülészeti osztályokon. Netanjahu kabinetjéből, persze, ezt sem ítélte el senki. Pedig ez színtiszta diszkrimináció, miközben a kórháznak és legfőképpen a születésnek az együttélés legfőbb szimbólumának kellene lennie.

– Értem, de akkor sem gondolom, hogy az erőszak lehet az effajta diszkrimináció elleni fellépés eszköze.

– Azt én sem. Viszont fontosnak tartom elmondani, hogy nincs szimmetria a cselekedetek között. „Megszállás alatt élni” vagy „megszállóként élni”: óriási különbség, a palesztinok pedig a térfél gyengébbik oldalán állnak. Ahogy Mahmúd Dervis nemzeti költőnk mondta, „mi szeretjük az életet, ha megtaláljuk az ahhoz vezető utat”. A valóság azonban az, hogy miközben ezen a héten a zsidók a szabadságot ünneplik pészah alkalmával, a palesztinok az átlagosnál is nagyobb kontroll alatt kénytelenek élni az életüket. A szabadság ünneplése tehát a szabadságunk elkobzásával jár. Véleményem szerint viszont soha nem élhet valaki addig biztonságban és tiszta szabadságban, amíg a szomszédait megfosztja ugyanezen jogoktól. A szabadság márpedig mindenkinek járna, aki ezen a földön él, de, mint tudjuk, a jelenlegi helyzet teljesen más. Mi elismerjük Izrael létezésének a jogát, de eközben a zsidók nem ismerik el a palesztin nemzetet. Ez a megoldás hiányának legfőbb oka.

forrás:magyar hírlap.hu

“Netanyahu n’a aucun intérêt à la paix”
Ahmed Tibi: le Premier ministre israélien et son cabinet à l’extrême non seulement causer d’immenses dégâts, mais sur le long terme de détruire le pays

[Caption id = “attachment_76574” align = largeur “de AlignLeft” = “150”] pays 1OO de www.fecsego.eu, sur tous les continents www.fecsego.eu 1OO pays sur tous les continents [/ caption]

Que Dieu bénisse et protège le portail de nouvelles international www.fecsego.eu Hongrie!

Auteur: Loretta Toth

Pâque à l’occasion de la liberté des Juifs pour célébrer, sera, cependant, personne ne peut vivre la liberté et la sécurité pure, aussi longtemps que les voisins ont nié les mêmes droits – dit ce journal dans une interview Ahmed Tibi, la Knesset, que le représentant palestinien du parlement israélien qui a visité la Journée de la Terre palestinienne Budapest.

ahmed_tibiAhmed Tibi: maintien de l’occupation, que plus de colère dans la naissance palestinienne (Photo: Robert Hegedus)
– Bien que la dernière fois que la voix de la guerre syrienne de la presse dans le monde, semble toujours à calmer la tension de la poudrière du Moyen-Orient de votre conflit israélo-palestinien, que ce soit. La médiation américaine des pourparlers de paix qui ont lieu collé autour de deux ans, la confrontation de dix ans en Septembre l’année dernière a reçu une nouvelle force. Comment voyez-vous la situation?

– Je suis dix-sept ans de membres de la Knesset, mais jamais cela a été le gouvernement radical tellement occupé, comme le cabinet du courant Benjamin Netanyahu, et il a été traumatisé tout mozzanatára le processus de paix. Alors que les dirigeants palestiniens sont tous les membres pour soutenir une solution à deux Etats, alors que l’autre côté est pas le seul ministre en faveur d’un Etat palestinien indépendant et viable. Mais il n’y a rien d’étonnant à cela, rappelons-nous revenir à ce que Netanyahu a pris un tour dans la promesse électorale de l’année dernière du développement: a donné sa parole aussi longtemps qu’il sera le chef du gouvernement, ne sera certainement pas un Etat palestinien.

– Le territoire palestinien en Israël proprement dit n’a pas encore considéré comme une seule partie du pays, le tronçon villages d’isolement le long de la côte ouest de la bande de Gaza est une unité séparée. Pensez-vous que la solution à deux Etats basée sur les frontières de 1967 disponibles dans ces circonstances?

– La communauté internationale, selon les deux parties, ce serait la meilleure solution, en même temps chaque Netanyahu de coin de la journée entre les efforts à cette fin que poursuit sans relâche sa politique de construction de colonies dans les zones habitées par les Palestiniens. Le Premier ministre israélien est donc pas honorer tout accord, toujours désiste de toutes les autres activités de promotion de la paix, car il est beaucoup plus engagée aux intérêts à court terme des colons et des partisans de la coalition. Le président palestinien Mahmoud Abbas dirigeant palestinien pragmatique au cours de la période écoulée, je pense, donc si vous ne pouvez pas faire la paix avec Netanyahu, les Palestiniens ne vont pas à trouver un autre avec lequel vous pouvez obtenir un accord. Abbas soutient depuis le début de la solution à deux Etats et les négociations de paix et à mettre fin à la résistance violente est, cependant, de Netanyahu de fermer toutes les portes avant toute initiative.

– Voilà pourquoi il intéresse l’isolement Netanyahu?

– En dehors d’un oeil, il semble que le premier ministre israélien de choisir deux options: l’une est une solution à deux Etats, et l’autre est un état qui est un Israël unifié, où les Arabes et les Juifs vivent ensemble. Cependant, Netanyahu a choisi une troisième voie, à savoir le statu quo actuel. Le résultat le confirme ne pas perdre quoi que ce soit, à part quelques ronflants megnyilatkozástól aucune pression sur lui en particulier, et il n’y a pas de décision de toutes les conséquences politiques, diplomatiques ou économiques. En plus de ce que le monde arabe est toujours divisée, même les Palestiniens eux-mêmes, même si le Hamas et le Fatah ont continué à penser à se rencontrer serré. Il est une honte.

– Que pensez-vous du partage de la réalité palestinienne?

– Extrêmement résistant à l’usure, car la lutte interne non seulement nuire à la cause palestinienne, mais aussi soutient indirectement l’occupation ainsi. Je suppose que cette division Netanyahu probablement juste heureux le plus. Fatah et le Hamas seraient obligés de mettre de côté les conflits internes et l’unité doivent chercher à entrer dans une force unifiée contre les problèmes réels. Mais comme vous pouvez le voir, cela ne se produit. En outre, en cas de chute pour l’autre, lorsque, comme je l’ai dit, dans la plus extrême jamais eu est à la tête de la direction d’Israël.

– Où est-ce que cela signifie?

– À mon avis, le gouvernement de Netanyahu et la politique de l’extrême droite à long terme de détruire Israël. Je ne sais pas quand, en 2020 ou 2030, mais le cabinet de répression extrême et cohérente de la minorité arabe, tôt ou tard, il causera d’énormes dégâts sur les deux côtés. Surtout, la possibilité d’une solution de gouvernement à la majorité de la population d’Israël est un cauchemar de penser, de maintenir l’occupation plus que la colère tous deux nés en Palestine et la communauté internationale. Parce que comme Israël arrive au Moyen-Orient que sous le couvert de la démocratie, les droits démocratiques appliquent que si quatre-vingts pour cent de la population, tandis que le plus grand nombre de droits collectifs des minorités dans le pays tentent miné par tous les moyens. Comme preuve sémantique Israël “comme un Etat juif” se définit, pas le «Etat d’Israël comme« ce qui implique que les citoyens juifs de arabnál felsőbbrendűbb. Voilà, si je ne me trompe pas, il est en complète contradiction avec la démocratie. Parce que, je vous demande comment vous pouvez appeler lui-même un Etat démocratique, où le manque d’égalité apparaît sur tous les niveaux de la vie quotidienne de l’éducation à l’emploi? Ceci est la raison pour laquelle nous nous battons pour: de nous accepter enfin officiellement Juifs l’égalité des droits en tant que minorité nationale.

– Ces derniers mois, un regain de violence dans les pourparlers de la presse internationale au sujet de la troisième intifádaként. Nous pouvons également, selon la troisième révolution populaire palestinienne nous assistons?

– Vous pouvez appeler ce que vous, intifádának, rébellion, résistance, une émeute ou une démonstration, le point est le même: il est la réaction des Palestiniens de décennies d’impasse. Il est temps pour la communauté internationale de prendre en compte le contexte, quand un des rassemblements palestiniens parlent, car il doit être noté que les Palestiniens ont depuis longtemps abandonné l’espoir et la place sont à gauche avec seulement palpable est le signe de la main occupation israélienne. En effet, dans sa réaction désespérée, car ils ont sacrifié leur vie et parfois perdu d’autres en représailles pour leurs vies misérables. Cependant, les Palestiniens ne jamais avoir à accepter de l’Etat d’Israël aux Juifs seulement aller à une vie sûre et libre.

– Israël est souvent accusé la direction palestinienne que, au lieu de condamner les attaques juives innocentes contre des civils, alimentant plus de violence …

– Vous vous souvenez d’une occasion, quand Netanyahu ou quelqu’un du gouvernement ont condamné les opérations militaires, qui étaient la vie des Palestiniens innocents? Jusqu’à regret que les enfants arabes et d’autres civils »étaient au mauvais endroit au mauvais moment” quand ils “ont procédé à l’intervention nécessaire», mais jamais condamnés. Mais la vie est tout aussi précieux pour les Palestiniens. Je suis les vingt dernières années ont condamné toute attaque dirigée contre les citoyens juifs innocents. Je respecte la vie, parce que je suis un médecin. Au cours de ma carrière, j’aidé à donner naissance à de nombreux enfants, arabes et les femmes juives qui donnent naissance a également escorté tout le chemin, mais je vécu il y a quelques semaines que les Palestiniens et les Juifs ségrégation services de maternité vraie question a surgi en Israël. Par exemple, la radio israélienne elhangozhatott la phrase que «après avoir donné naissance à ma femme voulait se reposer, plutôt que d’une femme arabe à partager dans la salle d’accouchement.” En fait, un certain nombre d’hôpitaux en Israël, ce qui est pratique courante de séparer les Arabes dans les services de maternité. le cabinet de Netanyahu de chacune, bien sûr, cela ne condamne personne. Mais ceci est une discrimination pure, alors que dans l’hôpital et surtout à naître doit être le principal symbole de la coexistence.

– Je comprends, mais vous ne pense pas que la violence peut être un outil pour lutter contre ce type de discrimination.

– Je n’étais pas. Cependant, je considère qu’il est important de dire qu’il n’y a pas de symétrie entre les actes. “Pour vivre sous occupation» ou «occupation en direct comme un« écart énorme, les Palestiniens sont le côté le plus faible des côtés carrés. Comme le disait le poète national Mahmoud Dervis, «nous aimons la vie, si nous pouvons trouver son chemin.” Mais la réalité est que, bien que cette semaine, les Juifs célébré la Pâque à l’occasion de la liberté des Palestiniens sous un plus grand contrôle que la moyenne sont obligés de vivre leur vie. Une célébration de la liberté implique donc la confiscation de la liberté. À mon avis, il ne peut jamais être sûr jusqu’à ce que quelqu’un peut vivre dans la liberté et pure, jusqu’à ce que les voisins ont nié les mêmes droits. Ce serait apporter la liberté à tous ceux qui vivent dans ce monde, mais, comme nous le savons tous, la situation actuelle est complètement différente. Nous reconnaissons l’existence du droit d’Israël, mais en attendant, les Juifs ne reconnaissons pas la nation palestinienne. La principale raison à cela est le manque de solutions.

Source: hírlap.hu hongrois

Leave a Reply 650 megnézve, 1 alkalommal mai nap |