< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató 150 éve született

| Mobile | RSS

Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató 150 éve született

2016. május 2. | hozzászólás | Kultúra

Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató 150 éve született
fecsego_avatar1

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató a Sajtó- és fotóarchívum 2016. 18. hét érdekes emberei sorozatban

Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató 150 éve, 1866. május 3-án született.

A pesti születésű néprajzkutató gimnáziumi tanulmányainak nagyobb részét a nagykanizsai piarista gimnáziumban végezte, majd Pesten folytatta, s gyenge középiskolai szereplés után végül leérettségizett, majd Kolozsvárott filozófia doktori és magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett. 1892-ben tanárként helyezkedett el a város egyik iskolájában. 1893-ban ösztöndíjat nyert, és Párizsba utazott, ahol művészettörténeti tanulmányokat folytatott, francia szerzők novelláit fordította magyarra, és küldte haza a Pesti Naplónak meg a Budapesti Hírlapnak. Emellett rendszeresen tudósított a franciaországi irodalmi és képzőművészeti életről. Közben a Párizsban élő, akkor már világhírű Munkácsy Mihálynak lett a titkára, néhány évvel később első monográfusa. Francia kapcsolatainak segítségével népszerűsítette a magyar irodalmat, több, az Erdélyi Irodalmi Társaságban működő költő, így Szász Károly verseit fordította le franciára, és helyette el az ottani lapokban. Külföldön töltött évei alatt lassan megérlelődött benne az elhatározás, hogy hazatér és gyűjteni kezdi néprajzi értékeinket.
1896-ban, az Ecce Homo budapesti millenniumi bemutatását követően, még visszautazott Párizsba, leltárba vette Munkácsy műtermi állományát. 1897-ben hazatért, és egy évvel később megjelentette Munkácsy Mihály élete és munkái című művét. Közben szoros kapcsolatba került azokkal a fiatal képzőművészekkel, akik a szecesszió eszmevilágából kiindulva a népművészetben keresték a nemzeti jellegű magyar iparművészet kibontakozásának lehetőségét. 1903-ban és a következő évben is több szakember és művész társaságában bejárta Kalotaszeget, útjuk során rajzoltak, festettek, fényképeztek és jegyzeteltek. Így jelent meg 1907-ben a Franklin Társulatnál Rózsa Miklós segítségével A kalotaszegi magyar nép művészete, mintegy 2200 rajzzal, fotóval, festménnyel. Néprajzos körökben a legtöbben értetlenül fogadták az úttörő munkát, de Malonyay tovább folytatta a gyűjtést. 1909-ben látott napvilágot a második kötet, A székelyföldi, csángó és a torockói magyar nép művészete, 1911-ben a harmadik, A balatonvidéki magyar pásztorság művészete, 1912-ben a negyedik, A dunántúli magyar nép művészete (Somogy, Tolna, Veszprém, Zala), majd az ötödik, Malonyay halála után, 1922-ben. Ez az úgynevezett palóc kötet, amely a honti, a nógrádi, a gömöri és a borsodi magyarság népművészetét dolgozta fel. A gyönyörűen illusztrált könyvek máig a magyar népi díszítőművészet tanulmányozásának nélkülözhetetlen forrásai. Malonyay Dezső igen gazdag tárgyi anyagot szedett össze néprajzi gyűjtőútja során, amelyekből sok bekerült az Iparművészeti, illetve a Néprajzi Múzeumba, más részét az Iparművészeti Főiskolának ajánlotta fel.
Irodalmi művei a 20. századi hangulati líra előfutárai, főként a nagyvárosi, elsősorban a budapesti életet mutatják be. Egyik legnagyobb közönségsikerét 1905-ben aratta Rákosi Viktor Elnémult harangok című, az erdélyi nemzetiségi kérdést taglaló regényének dramatizálásával. Jelentősek több kötetet megtöltő kritikai írásai, társadalmi kérdéseket tárgyaló cikkei.
100 évvel ezelőtt, 1916. április 22-én halt meg Budapesten.

forrás:MTVA hírlevél

Leave a Reply 1118 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: