< Böngészés > Főoldal / Kultúra / Blog article: Sajtóközlemény//A 40 éves Pusztaszeri tájvédelmi körzet

| Mobile | RSS

Sajtóközlemény//A 40 éves Pusztaszeri tájvédelmi körzet

2016. május 5. | hozzászólás | Kultúra

2016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0012016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0032016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0092016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0072016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0052016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 0132016 Ópusztaszer Kiskunsági nemzetiparl 006
A 40 éves Pusztaszeri tájvédelmi körzet

fecsego_avatar1

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

Egy gigantikusan kellemes, szakmailag felsőfokú előadásokat hallgathattunk meg az előadóktól. Érdekes megközelítésben tárták elénk Kiskunsági Nemzeti Park csodálatos állatvilágát, a madarait, halastavakat, mindez a Duna-Tisza közén fekszik homokpusztáival, szikes tavai, láp-és mocsárrétjei, A Tisza holtága és ártéri erdői valamint számos természeti, táji ritkaságot mutattak be a hallgatóság számára. Az előadás heterogén világát diavetítéssel tették izgalmassá.A park területének kétharmada bioszféra rezervátum…

Dr Rácz Gábor államtitkár az előadásában kiemelte a Nemzeti Park jelentőségét s hosszútávú lehetőségeiket a turizmus és a Park biztos fejlődésében. (riportot készítettem az államtitkárral… (amit később tesszük nyilvánossá a szerkesztő)
Ugró Sándor igazgató a megnyitójában fontosnak tartotta a park fejlesztését, szakmai fejlődését, a pályázatok kormány-által biztosított anyagiakat, az oktatás színvonalát, amihez biztosítják a szakmai előadásokat, valamint minden korosztályt szeretnének bevonni a park adta lehetőségekbe.

A Pusztaszeri tájvédelmi körzet nevéről először a honfoglalás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, esetleg a Feszty-körkép jut eszünkbe. Viszonylag kevesen tudják, hogy hazánk első természetvédelmi területe, a Debreceni Nagyerdő után nem sokkal – szintén 1939-ben –, az első nagy kiterjedésű, madár- és élőhelyvédelmet szolgáló rezervátumát Csongrád megyében hozták létre, Szegedi Fehér-tó néven.

A tájvédelmi körzet kialakítása előtt még két madárrezervátum (Sasér: 1951, Pusztaszeri szikes tó: 1965) jött létre a térségben.
A 1970-es évek a védett természeti területek bővítésének időszaka volt. Alapgondolatként fogalmazódott meg, hogy legyen egy nagyobb kiterjedésű védett terület a Dél-Alföldön, mely a már meglévő rezervátumokat kapcsolja össze oly módon, hogy a közte lévő, még érintetlen szikes pusztai, ártéri erdei élőhelyek is védelmet kapjanak.
Rakonczay Zoltán (az Országos Természetvédelmi Hivatal akkori elnöke) elbeszéléséből tudjuk, hogy az eredeti, szakmai alapon tervezett terület nagysága alig haladta meg a 8 ezer hektárt. Ennek ellenére, rendhagyó módon a helyi megyei vezető javaslatára (határozott kérésére) a majdani Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezetének megóvását is célul kitűzve 21.497 hektár védelmét hirdették ki 40 éve.
Ezzel létrejött Magyarország első, túlnyomórészt (több mint 40%-ban) szántóföldi művelésű területeket magában foglaló tájvédelmi körzete. Az eredeti elképzelések szerint itt jöhetett volna létre hazánkban elsőként nagy kiterjedésben európai szinten is példaértékű tájléptékű extenzív gazdálkodás. Sajnos, ez kezdetben a termelőszövetkezetek, majd később a magángazdálkodók termelői elképzeléseivel nem esett egybe.

A tájvédelmi körzet életének első 15 évében jelentős élőhelyvesztés következett be. A szikes puszták rovására bővültek a szegedi Fehér-tó és a tömörkényiCsaj-tó halastómedencéi, a hullámtéri puhafás ligetredőket nemes nyárasok váltották fel, és a tanyák – ezzel együtt a kisparaszti állattartás – felszámolódtak. Az eredeti természetvédelmi szakmai célok napjainkra látszanak csak megvalósulni.
Az elmúlt 25 év a természetvédelmi célú fejlesztések időszaka lett.Legnagyobb eredményként kell kiemelni a Büdös-szék és Baksi-puszta megőrzését. A mintegy kétezer hektárnyi összefüggő, löszfoltokkal tarkított szikes puszta két síkvidéki kistáj határán változatos vegetációt őriz. Gazdag madárvilágnak ad otthont a Büdös-szék és a Vesszős-szék, a két természetközeli állapotban megőrzött szikes tó. Ez utóbbin a bivalyokkal 2004-ben kezdett élőhely-rekonstrukciónak köszönhetően ismét költenek a szikes tóra jellemző madárfajok: a gulipánok, gólyatöcsök, bíbicek.
Az őszi vonulás idején e két vízfelület 40-50 ezres madártömegnek ad pihenőhelyet. Rendszeresen előfordul itt a fokozottan védett kis lilik és a vörösnyakú lúd.
A puszta kétharmadát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha és házi bivaly gulyája legeli.
Mesterségesen kialakított halastavaink szintén madártani szempontból jelentősek. A szegedi Fehér-tó a Dél-alföld egyik legfontosabb daruéjszakázó helye. Nem ritkán 30-40 ezer madár éjszakázik a tavakon. A tavaszi és őszi lecsapolások során szabaddá váló iszapos tómedrek récék, parti madarak és sirályok tízezreinek nyújtanak táplálékot. A Csaj-tó 4-es számú, mintegy 120 hektár kiterjedésű tóegységében végrehajtott élőhely-fejlesztésnek köszönhetően a Kárpát-medence legnagyobb – 200-250 párból álló – szerecsensirály-telepe jött létre, az itt fészkelő gémfélék létszáma évente 600 és 1000 pár között változik.
A tájvédelmi körzet erdői botanikailag kevésbé jelentősek, bár homoki erdeinkben megtalálhatjuk a bugaci nőszőfüvet, a tisztásokon a báránypirosítót. Napjainkban már nemcsak a Sas-éri erdőrezervátum lakója a rétisas, 4-5 pár rendszeresen költ annak tágabb környezetében is.

A tájvédelmi körzet középső részét elfoglaló szántóterületek a Pallavicini-uradalom idejéből megmaradt öreg tölgyfasoraival, magányos fáival túrázásra alkalmas, hangulatos tájképet nyújtanak. Nem véletlen, hogy az Országos Kéktúra alföldi szakasza itt közelíti meg a Tiszát, majd a mindszenti kompon át hagyja el a Duna–Tisza közét.
A nagy kiterjedésű, intenzíven használt mezőgazdasági területek ősszel fontos táplálkozóterületei az átvonuló vadludaknak, darvaknak, a frissen kikelő vetések esetében nem ritkán konfliktushelyzetet generálva gazdák és természetvédők között. A kár megelőzéseként az igazgatóság több mint tíz éve közel 30 hektáron daru-táplálkozóhelyként kukoricát termeszt, majd a termést a területen hagyva a madarak jelentős részét a rezervátum területén tartja. Kezdeményezésünkre, szintén kármegelőző – természetesen természetvédelmet is szolgáló – céllal jött létre a Tiszavölgyi-sík Magas Természeti Értékű Terület, melynek segítségével a „Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal” célprogramban a helyi termelők jelentős támogatáshoz juthatnak.

A Pusztaszeri tájvédelmi körzet nyitott a turisták számára is. A szegedi Fehér-tónál álló Tiszavölgyi bemutatóház állandó kiállítása és a Sirály tanösvény egész évben várja a kirándulókat. A madarászok számára a fehér-tavi Beretzk-kilátó, valamint a büdös-széki kilátó a legnépszerűbb. A tájvédelmi körzetben számos információs tábla segíti a kirándulók ismeretszerzését, de rendszeresek a szakvezetéses túrák is.

Fejlesztési tervek a Pusztaszeri tájvédelmi körzetben
Az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése (KEHOP 4.1.0.)” európai uniós pályázati támogatással tervezett fejlesztéseink a 2014–2020-ig terjedő időszakra a következők:

• a Dél-Alföld egykor legnagyobb szikes tavának, a szegedi Fehér-tó medrének rekonstrukciója 130 hektáron (tervezett költség: 200 millió Ft);
• Kurgán-bemutatóház a szegedi Fehér-tónál (tervezett költség 90 millió Ft);
• Örökségünk a természet – a rónák világa:a Dél-Alföld természeti értékeinek és Natura 2000 hálózatának a bemutatása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban (tervezett költség: 45 millió Ft);
• egy fenntartható, természetkímélő tájhasznosítás újjáélesztése: a fokgazdálkodás XXI. századi lehetőségeinek megteremtése a Mártélyi tájvédelmi körzetben(tervezett költség: 200 millió Ft).

További információ kérhető: Tajti Lászlótól, a KNPI területkezelési igazgatóhelyettesétől (+30488-4550, tajtil@knp.hu)

ui:A kávé szünetben többen hangosan megjegyezték , itt van ez,az ember, aki lassan tíz éve nem tudja bemutatni az érettségiét, folyamatosan lejáratja önmagát és a faluját is.Senki nem beszélgetett vele. – alig várta, hogy eldeformálódjon.
Ez a jelenet is része volt a színvonalas előadásoknak, ez az ember szégyenében elhagyta a termet!

2016 május 5 -lio-

Leave a Reply 1284 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: