< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Szabó Brigitta írása Az OEP megszüntetése: kísérlet életre-halálra Hogyan tovább OEP nélkül?

| Mobile | RSS

Szabó Brigitta írása Az OEP megszüntetése: kísérlet életre-halálra Hogyan tovább OEP nélkül?

2016. május 31. | hozzászólás | Közélet

Szabó Brigitta írása
Az OEP megszüntetése: kísérlet életre-halálra
Hogyan tovább OEP nélkül?

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen

www.fecsego.eu 1oo országban, minden földrészen


Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

Nem volt szakmai egyeztetés és nem készült hatástanulmány sem, mielőtt Lázár János miniszter bejelentette, hogy megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Ami látszik: a döntés átgondolatlan, szakmai, szervezeti szempontból nehezen indokolható. Az OEP ezer szálon kötődik a kórházakhoz, a gyógyszertárakhoz, magukhoz a betegekhez, adatvagyona pedig felbecsülhetetlen érték. Ezt a nehezen létrejött, de napjainkra többé-kevésbé jól működő rendszert megbolygatni ésszerűtlen, ráadásul veszélyes is.

Miért lesz jó az ellátottaknak és a szolgáltatóknak, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszűnik, feladatait más állami szervezetek látják majd el? – jelenleg ez a legfontosabb kérdés, amire még egyetlen kormányzati szereplő sem adott választ. Megkérdeztük erről a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is. Utóbbi szerint az OEP átszervezésével az a cél, hogy a Magyar Államkincstár fejlesztése révén létrejöjjön egy olyan pont, amelyen át az összes természetbeni juttatás és támogatás (például gyes, gyed, nyugdíj, táppénz, baleseti ellátás, rokkantsági nyugdíj) kifizethető. Arra a kérdésünkre, hogy készült-e hatástanulmány, amely szakmailag megalapozta a döntést, azt válaszolták: a részletek kidolgozása folyamatban van. Hozzátették, a kormány célja, hogy a mindenki számára legmegfelelőbb megoldás valósuljon meg, kompromisszum csak abban lehet, hogy milyen ütemben történjen az átszervezés. A szakmai szervezetek szerint érthetetlen, értelmetlen és veszélyes az OEP megszüntetése, a károk helyrehozhatatlanok lehetnek. De mivel velük nem konzultált előzetesen a kormány, nem tudták elmondani az érveiket.

Az OEP szervesen kapcsolódik az egészségügyi intézményrendszerhez, a gyógyszertárakhoz, a gyógyászatisegédeszköz-boltokhoz és az ellátottakhoz, a lakossághoz. Informatikai kapcsolata van az egészségügyi intézményrendszerrel, a szolgáltatókkal, a kórházakkal akár napi szintű információcsere folyik műtétek kapcsán is.
Fotó: Sopronyi Gyula

– Újabban rengeteg regisztert állítottak fel, hogy jobban nyomon lehessen követni, milyen szolgáltatásokat kapnak a betegek. Ez jó irány, ezt kellene tovább folytatni – hívja fel a figyelmet egy fontos kérdésre Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese. A gyógyszertárak tíznaponta számolnak el az OEP-pel, s ennek alapján történik meg a gyógyszerek társadalombiztosítási finanszírozása. De a pénztár ellenőrzi a taj számokat is, ami a betegek ellátásához, azonosításához nélkülözhetetlen. Az OEP méltányossági rendszert is működtet, ide futnak be a kérések a ritkán szükséges eljárásokról, gyógyszerekről. Ebbe a körbe tartozik annak elbírálása is, amikor egy beteg külföldi ellátását kell finanszírozni, koordinálni. A szervezet állította ki azt a hárommillió kártyát is, amely európai uniós betegellátásra jogosít.

A rendszerváltozás nagy vívmányának mondják az önálló társadalombiztosítás létrejöttét. Ez az önállóság az utóbbi években már csorbult, de most halálra ítélték. Négy-öt éve a Fidesz-kormány már megpróbálkozott az OEP átalakításával, több ezer alkalmazott elbocsátása is felmerült. A több hónapos bizonytalanság oda vezetett, hogy kulcsfontosságú feladatokat ellátó munkatársak mondtak fel, másokat lefokoztak, elküldtek. A helyükre fiatal, szinte kezdő menedzsereket vettek fel. Csakhogy a fiatalos lendület nem volt elég a szakmailag megfelelő működéshez, így fél év alatt „visszaszivárogtak” régi motorosok. Mármint azok, akik nem helyezkedtek el a magánszférában, ahol hatalmas kereslet volt és van az OEP-es szaktudásra és kapcsolatrendszerre. Most is látszik: elkezdtek mozgolódni a komoly szakmai múltú OEP-alkalmazottak, és keresik az utat a magánszektor felé. Azt mondják, a jelenlegi bizonytalanságban képtelenség jól dolgozni, s nem akarják kivárni azt sem, amikor egy minisztériumi főosztály munkatársaként elvesznek a bürokráciában.

Ez utóbbi miatt a szakmai szervezetek is felemelték a szavukat. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke azt mondja: az OEP önállóságának megszüntetése fennakadásokat okozhat a rendszerben, s ezt már az ellátottak is érzékelni fogják. Egy-egy gyors döntést kívánó eseménynél elhúzódhat a folyamat, ha várni kell az államtitkár vagy a miniszter aláírására. A méltányossági ügyek kezelése még inkább bonyolódik majd a növekvő bürokrácia és a létszámcsökkentés miatt. Pedig ezek sokszor sürgős esetek, amikor például arról kell dönteni, hogy egy beteg megkaphat-e egy ritkán alkalmazott gyógyszert vagy alkalmazhatnak-e nála nem szokványos műtéti eljárást. Molnár szerint veszélyes, hogy semmit sem mond a kormányzat az átalakítás folyamatáról, mert ezáltal megbénítja a normál működést, hiszen mindenki azzal van elfoglalva, vajon mi fog történni. Hozzáteszi, hogy ők sem látják azokat a szakmai érveket, amelyek bemutatnák, miért is jó ez a változás.

– Szakértői szemmel semmi értelme a döntésnek. Kizárt, hogy a 20 százalékos kötelező bérköltség-megtakarítás miatt szüntetik meg az OEP-et, az ugyanis maximum másfél milliárd forint megtakarítást jelentene – magyarázza Sinkó Eszter. Állítja: az sem igaz, hogy a pénztár drágán működik vagy a rendszer pazarló. Az Egészségbiztosítási Alap adminisztrációs költségei a kezelt források egy százalékát sem teszik ki. Fejlettebb államokban ez négy-öt százalék.

Sinkó Eszter szerint úgy néz ki, mintha a kormányzat nem is akarna tudni az egészségügyi ágazatról, s arra sem veszi a fáradságot, hogy megismerje a problémáit. Inkább úgy áll hozzá: minek pénzt tenni bele, hiszen csak nyeli a forrásokat, anélkül hogy hasznosulnának. Ennek eredményeként az egészségügyért felelős államtitkár megállapítása szerint is az ágazatban durván 550 milliárd forintos forráshiány látható a visegrádi négyek átlagához képest. A krónikus forráshiány hosszú távú következményeivel pedig végképp nem számol a kormány.

forrás:168óra.hu

Leave a Reply 281 megnézve, 1 alkalommal mai nap |
Tags: