< Böngészés > Főoldal / Közélet / Blog article: Teljesítményromlás Drámaian gyenge felvételik

| Mobile | RSS

Teljesítményromlás Drámaian gyenge felvételik

2016. június 21. | hozzászólás | Közélet

Teljesítményromlás

Drámaian gyenge felvételik

Az elmúlt évtizedben egyszer sem születtek ennyire rossz eredmények a felvételin

szerző:Hutter Marianna

Még nem értek el ilyen kevés átlagpontszámot a tanulók az elmúlt évtizedben a felvételiken (képünk illusztráció)
Még nem értek el ilyen kevés átlagpontszámot a tanulók az elmúlt évtizedben a felvételiken (képünk illusztráció)
Fotó: Rosta Tibor / MTI
Sokkal kevesebb pontot értek el a középiskolákba felvételiző diákok a központi felvételi vizsgákon, mint az előző években – derült ki a lapunk által megismert 2016-os vizsgák eredményeiből, amelyeket az Oktatási Hivatal összegzett. A legdrasztikusabb visszaesést a nyolcosztályos gimnáziumoknál mérték, de minden iskolatípusban az utóbbi tíz év legrosszabb eredménye született. Radó Péter oktatási szakértő szerint nem lehet egyetlen okra visszavezetni a jelenséget.

Évről évre kevesebb pontot érnek el a felvételiken a középiskolába jelentkező diákok – derül ki a Magyar Nemzet által megismert, az Oktatási Hivatal idei középfokú felvételi vizsgadolgozatok eredményeit ismertető jelentéséből. E szerint a 4 évfolyamos gimnáziumba felvételiző diákok idén 100 pontból átlagosan mindössze 47,6-et értek el, holott tavaly ez még 5 ponttal több, 52,7 volt, 2014-ben pedig 54 pont volt az átlageredmény. A részletes eredmények szerint magyar nyelvből csak kicsit romlott a diákok teljesítménye, a matematika-tesztek viszont kifogtak a tanulókon, hiszen a tavalyi 23 helyett csak 18,5 pontot értek el átlagosan.

Kisebb mértékben ugyan, de romlott a hatosztályos gimnáziumba felvételizők eredménye is: ők a tavalyi 54,8 helyett 54,1 pontot értek el átlagosan. A legdrasztikusabb teljesítményromlást a nyolcosztályos iskolába jelentkezőknél mérték: ők átlagosan 57,3 pontot értek el, miközben tavaly ennél több mint 12 ponttal magasabb volt az átlageredmény. A kisdiákokon a magyar felvételi fogott ki: 8,5 ponttal csökkent teljesítményük a tavalyi eredményekhez képest, matematikából ez 3,8 pont volt.

Fotó: MN-grafika

Szándékos szűrő?

Több tényező is állhat az évről évre csökkenő pontszámok mögött – nyilatkozta lapunknak Radó Péter oktatási szakértő. Leszögezte: szinte biztos benne, hogy általánosan csökken a diákok teljesítménye, ám ez csak akkor jelenthető ki, ha majd decemberben megjelennek a tavalyi PISA-teszt eredményei. A teljesítményromlást okozhatja az is, hogy egyre több szülő szeretné, ha a gyermeke a hagyományos 4 éves képzést adó iskolák helyett 6 vagy 8 évfolyamos képzést adó gimnáziumba járna. Miután egyre többen felvételiznek az ilyen típusú középiskolákba, megjelennek az alacsonyabb átlagteljesítményű tanulók is a jelentkezők között. Radó Péter szerint a szerkezetváltó iskolák iránti növekvő érdeklődés oka lehet a menekülés: miután a kormányzat csökkenti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét, ezért a szülők biztosra akarnak menni és olyan intézménybe küldeni a gyereket, ahonnan nagyobb valószínűséggel jutnak be az egyetemekre és főiskolákra.

Mindezek mellett az évek óta tartó teljesítményromlás hátterében megjelenhet az is, hogy az oktatáspolitika szándékosan szűrőként használja a felvételit: évről évre emelik a követelményszintet, hogy a kormányzat elképzeléseinek megfelelően a gimnáziumi érettségit biztosító iskolák helyett a szakmát adó képzéseket végezzék el a diákok. Végül, de nem utolsósorban, az általános iskola végén nincsenek kimeneti követelmények, így most is szabályozatlanok a középiskolai felvételihez tartozó teljesítményelvárások, akár csak 2010 előtt. Miután a központi felvételik nem standardizáltak, ezért is hullámozhatnak az eredmények, hiszen nem tudni, hogy a vizsgák pontosan mit is mérnek.

Aki gyakorolt, azt nem érhette meglepetés

– Nagyjából egyforma nehézségűek szoktak lenni a középiskolai felvételik, de a négy évfolyamos gimnáziumok idei matematika-feladatsora talán nehezebb volt. A maximális 50 pontot nagyon nehéz lett volna elérni, de a jobb képességű gyerekeknek a 40 pont reális lehetett – nyilatkozta lapunknak Hajnal Gabriella, a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium vezetője. Hozzátette: amelyik diák begyakorolta a vizsgafeladatokat, azt nagy meglepetés nem érhette. Az iskolaigazgató elmondta, náluk az idei felvételi pontszámok átlaga elérte a 65-70 százalékot. Ő egyébként úgy látja, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok már kevésbé népszerűek, mint pár éve, ugyanakkor könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy összességében a gimnáziumokba többen jelentkeztek, főként hogy a szakképzés átalakítása miatt nagy a bizonytalanság.

A diákok háromnegyedét felvették az első helyre
Az Oktatási Hivatal adatai szerint 801 középfokú iskolába 82,4 ezer diák jelentkezett. A felvett diákok 77,4 százalékát az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel, míg 94,6 százalékát az általuk választott első három hely valamelyikére. Az általános felvételi eljárás során fel nem vett mintegy 2400 tanuló a létszámánál mintegy 25-ször több szabad férőhely közül választhatott a rendkívüli felvételi eljárás során. A diákok 35 százaléka nyert felvételt gimnáziumba, 39 százaléka középiskolába, és 25 százaléka szakiskolába. A Központi Statisztikai Hivatal Magyarországról szóló 2015-ös jelentése szerint a középfokú oktatáson belül a szakiskolai képzésben részt vevők aránya 2011-től csökkenő trendet mutat, 2015-ben minden eddiginél alacsonyabb, 19 százalék volt. Ezzel ellentétben a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya az elmúlt években újra emelkedett, 2015-ben mintegy 40 százalékot tett ki. (H. M.)

forrás:mno.hu

Leave a Reply 798 megnézve, 2 alkalommal mai nap |
Tags: