Nagy béremelések várnak a magyarokra – Itt az új prognózis
Nagy béremelések várnak a magyarokra – Itt az új prognózis
www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó!
Mára a munkaerőpiac vált a magyar gazdaság egyik legproblémásabb területévé: a munkaerő hiánya egyre több ágazatban és egyre több országrészben okozza ma a legnagyobb kihívást a vállalkozások számára – állapították meg a Raiffeisen Bank magyar elemzői.
Ennek közvetlen következménye a bérek növekedése. A hazai bérszínvonal jelentős mértékben (15-25 százalékkal) leszakadt a visegrádi országokhoz (V4) képest az elmúlt tíz évben.
Magyarok ezreitől veszik el a hétvégi pótlékot
A vállalati szektor a saját pénzügyi pozíciójának javulása esetén lenne képes a magasabb bérszínvonal kifizetésére – vélik a közgazdászok legújabb elemzésükben.
A nemzetközi trend az, hogy a két meghatározó termelési tényező (munka és a tőke) közül a nemzeti jövedelmen belül a munka típusú jövedelmek aránya folyamatosan csökken és a tőkejövedelmek aránya emelkedik. A KSH jövedelmi statisztikája azonban nem igazolja vissza ezt – a magyar gazdaságban stabilak maradtak az arányok az elmúlt két évtizedben. Ennek alapján hazánkban a tőke megtérülése, de legfőképpen a tőke megtérülésének relatív változása elmarad a nemzetközitől. Eközben pedig a munka termelékenysége alacsonyabb a nemzetközi átlagnál.
Ördögi körbe kerülnek a magyar cégek
Így egyrészt jelentős tér van a hatékonyság növelésére mind a tőke, mind a munka területén (az előbbi esetében beruházásokkal; az utóbbinál pedig tudástranszferrel, szakképzéssel; illetve termelési folyamatok modernizálásával mindkettő esetében).
Másrészt pedig a munkaerő szűkössége miatti béremeléseket csak a versenyképesen működő vállalatok fogják tudni kigazdálkodni, míg a többi vállalkozás az eleve rossz helyzetből egy ördögi körbe kerülvén még rosszabb pozícióba kerül (a munkaerő megtartásához ugyanis bért kell emelnie, így viszont kevésbé képes a technológiai fejlesztéseket finanszírozni).
Már csak egy évig nőnek gyorsan a bérek
Bár a bérszínvonal emelkedésének komoly objektív korlátai vannak, rövid távon azonban maradhat a gyors (vagy akár tovább gyorsuló) bérdinamika. A folyamat azonban már egy év távlatában is jelentősen lelassulhat – legalábbis a termelő ágazatokban – olvasható az elemzésben.
A szolgáltató ágazatoknál a tőke szerepe jellemzően kisebb, ott inkább a humán tőke minősége és a fizetőképes kereslet számít. Az utóbbi ugyan – a háztartások pénzügyi helyzetének általános javulása miatt – emelkedő pályán mozog, ám ennek nem túl nagy a meredeksége, a szolgáltatásexportban azonban komoly addicionális lehetőségek rejlenek. Összességében a jelenlegi gyors bérdinamika fokozatos lassulására számítunk – írták a bank elemzői.
Ki fog dolgozni?
A prognoszták kevés értelmét látják a ma működő közmunkaprogramok kiterjesztésének, és véleményük szerint sokkal inkább arra lenne szükség, hogy e programok mellett vagy akár helyett aktív munkaerő-piaci programok (szakképzés, mobilitási és lakhatási támogatás) induljanak. A cél, hogy a valódi munkaerőpiacon is meg tudjanak jelenni azok, akik számára ma (vagy holnap) a közmunkaprogramokban való részvétel az egyetlen opció. Ehhez azonban idő, pénz és kormányzati szándék is szükséges – lenne.
Mindezek nyomán miközben a bérdinamika lassabb tempóra vált, a foglalkoztatottság emelkedése és a munkanélküliség csökkenésének folyamata várhatóan szintén lassul, és a magyar gazdaság visszatér potenciális (és a 2 százalék körüli szintet nem meghaladó) növekedési szintjéhez – szól a nem túl optimista prognózis.
Magyar prognózisMegnevezés 2016 2017
GDP (éves változás, %) 2,2 2,7
Infláció (éves változás, %) 0,4 2,2
Munkanélküliség (éves átlag, %) 6,2 5,7
forrás:napi gazdaság.hu