< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Utolsó nekifutás A puccs, ami megmenthette volna a szocializmust))) última ejecución El golpe de Estado, lo que habría ahorrado el socialismo

| Mobile | RSS

Utolsó nekifutás A puccs, ami megmenthette volna a szocializmust))) última ejecución El golpe de Estado, lo que habría ahorrado el socialismo

2016. augusztus 20. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Utolsó nekifutás

A puccs, ami megmenthette volna a szocializmust

szerző:Majláth Ronald
A szovjet katonák az orosz parlament védelmére keltek
A szovjet katonák az orosz parlament védelmére keltek
Fotó: Dimitri Korotayev / Europress/AFP
Döbbenetes hír rázta meg huszonöt éve a világot: egy ismeretlen nevű testület bejelentette a rendkívüli állapot bevezetését a Szovjetunióban. Kiderült, Mihail Gorbacsov elnököt megpróbálták megpuccsolni. Európában csak egyetlen politikus támogatta az államcsínyt – Thürmer Gyulát kérdeztük, aki személyesen is ismerte a puccsistákat.

Mihail Gorbacsov szovjet elnök egészségi állapota miatt nem tudja tovább ellátni a kötelezettségeit, így azokat az alkotmány 127. cikke értelmében az alelnök, Gennagyij Janajev veszi át – közölte a moszkvai rádió a Rendkívüli Állapot Állami Bizottságának közleményét 1991. augusztus 18-án.

A testület elnevezése nemcsak a hallgatóknak, hanem a nyugati hírszerzőknek is ismeretlenül csengett, rövidesen azonban mindenki megtudhatta: a végóráit élő Szovjetunióban puccs történt, melynek vezetői ezt a nevet találták ki maguknak. Drámai napok következtek, amelyeknek beláthatatlan következményei lettek volna az egész világra.

Az utolsó kísérlet

Miután 1985-ben Gorbacsovot megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) elnökévé, azonnal munkának látott: gazdasági és politikai reformok követték egymást, amelyek nem mindenkinek nyerték el a tetszését. A keményvonalas kommunisták már korán felismerték, hogy a reformok visszafordíthatatlanok, a birodalom létezése veszélybe került. A szovjet politikai élet ezután két nagy csoport vetélkedését jelentette, a reformistákét és a keményvonalasokét, akik között Gorbacsov egyensúlyozott kisebb-nagyobb sikerrel.

A keményvonalasoknak azonban egy idő után elegük lett, és úgy döntöttek, hogy maguk veszik kézbe az események irányítását. Ehhez az apropót Gorbacsov államszerződés-tervezete nyújtotta, amely önkéntessé tette volna a tagállamok részvételét a Szovjetunióban.

Tüntetők ledöntik 1991. augusztus 22-én Feliksz Dzerzsinszkij az Állambiztonsági Bizozottság /KGB/ alapítójának szobrát a szervezet székháza előtt.
Tüntetők ledöntik 1991. augusztus 22-én Feliksz Dzerzsinszkij az Állambiztonsági Bizozottság /KGB/ alapítójának szobrát a szervezet székháza előtt.
Fotó: Anatoly Sapronenkov / Europress/AFP

Az egyezmény aláírása előtti éjszakán akcióba léptek: a kivitelezést az Állambiztonsági Bizottság (KGB) hajtotta végre, melynek vezetője Vlagyimir Krjucskov személyesen is részt vett az irányításban, a letartóztatandók névsorát maga állította össze. Az ellenállásra is gondoltak: ezért korábban 250 ezer bilincset rendeltek egy pszkovi gyárból, sőt kiüríttettek egy börtönt is, hogy tudják fogadni az új foglyokat. A krími Foroszban a családjával üdülő Gorbacsovot pedig augusztus 18-ra hermetikusan elszigetelték és lemondásra szólították fel.

A következő napon a puccsisták bejelentették, hogy a hatalmat a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága vette át, amit hamarosan a köznyelv csak a „nyolcak bandájaként” emlegetett. A testületet Gennagyij Janajev alelnök vezette, a tagok között szerepelt Valentyin Pavlov kormányfő, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Dmitrij Jazov védelmi miniszter és Borisz Pugo belügyminiszter is. Ők azt állították, hogy akciójukkal nemzeti katasztrófától mentik meg az országot.

„Gorbacsovnak döntenie kell”

Miután az egész világ tudomást szerzett az államcsínyről, Európában csak egyetlen politikus akadt, aki a puccsistákat támogatta: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, aki személyesen ismerte a puccsisták vezérét, Gennagyij Janajevet. A politikus ma is úgy gondolja, hogy Gorbacsov megválasztása hiba volt, mivel az a politika, amit ő folytatott, végső soron a Szovjetunió felbomlásához vezetett, ami nemcsak az oroszok életszínvonalának esését jelentette, hanem a világon uralkodó erőegyensúlynak is véget vetett.

Thürmer Gyula elárulta: nem sokkal az augusztusi puccs előtt Moszkvában járt, ahol Gorbacsovval és Janajevvel is találkozott. Ez utóbbi akkor azt mondta, hogy Gorbacsovnak el kell döntenie, hogy kivel megy. „Úgy fogalmazott, hogy Sevarnadzével és csapatával, vagy pedig velünk” – emlékezett vissza a munkáspárti politikus a Kremlben lezajlott beszélgetésre, ahol már „sejteni lehetett, hogy valami készül”.

A magyar munkáspárti politikus azonban csak a rádióból értesült a puccsról, ami után azonnal hívta az SZKP munkatársait, akik éppen a központi bizottság épületében voltak. Ők viszont nem mondtak semmit, ami Thürmer szerint amiatt volt, hogy őket kizárták az államcsínyből. De az is érződött, hogy a puccsisták gerincét csak néhány személy és az erőszakszervezetek, a KGB és a hadsereg egy része jelentette – emlékezett vissza a politikus.

Felülkerekednek Jelcinék

Tüntető dulakodik egy katonával egy harckocsi tetején az orosz föderáció parlamentjének és minisztertanácsának épületénél 1991. augusztus 19-én
Tüntető dulakodik egy katonával egy harckocsi tetején az orosz föderáció parlamentjének és minisztertanácsának épületénél 1991. augusztus 19-én
Fotó: Dima Tanin / Europress/AFP

Augusztus 19-én estére már Moszkvára is kiterjesztették a rendkívüli állapotot: miután több ezer tiltakozó vonult az utcákra, tankokat küldtek a Kreml köré. Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció akkori elnöke azonban a támogatóival a parlamenthez vonult, felmászott egy tankra és szózatot intézett a katonákhoz. Elmondta: a puccsisták az egész világ előtt hiteltelenítik az országot, aláaknázzák a presztízsét, visszaviszik a hidegháború idejébe, amivel elszigetelik a nemzetközi közösségtől. Ezért alkotmányellenesnek nyilvánította a hatalomátvételt, egyben általános sztrájkra szólította fel a lakosságot, a katonákat pedig arra, hogy ne forduljanak a népük ellen.

Ennek nyomán sztrájkba is léptek az országban a szénbányászok, majd újabb katonai egységek érkeztek az orosz parlament védelmére. Másnapra már több tízezres tömeg vonult utcára a Szovjetunió több nagyvárosában Moszkvától Leningrádig, Kisinyovtól Tallinnig, miközben több tagköztársaság vezetése is elítélte a nyolcak bandájának akcióját.

Fel kellett volna venni a kapcsolatot

Thürmer Gyula azonban támogatta őket. Mint mondja, ezt azért tette, mert meglátása szerint „mi egy erős Szovjetunióban voltunk érdekeltek”, amely egyrészt megbízható nemzetközi bázisa a szocializmusnak, másrészt a világbéke egyik feltétele is, melynek kiesésével megszűnne az erőegyensúly a világon.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a puccs idején a szovjet nagykövet átadta az Antall-kormánynak a Rendkívüli Állapot Állami Bizottságának üzenetét. „Azonban mindenki hallgatott, ameddig az amerikaiak meg nem szólaltak” – folytatta Thürmer, aki ezután telefonon felkereste a magyar miniszterelnököt, aki nem kívánta őt meghallgatni.

Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov egy nappal az augusztus 19-22-i puccs után az orosz parlamentben
Borisz Jelcin és Mihail Gorbacsov egy nappal az augusztus 19-22-i puccs után az orosz parlamentben
Fotó: PIKO / Europress/AFP

Kérdésünkre, hogy mit tanácsolt volna Antallnak, a Munkáspárt elnöke elmondta: kifejtette volna, hogy Magyarországnak sosem volt érdeke a gyenge Oroszország, csak egy ilyen országgal tudunk kiegyensúlyozott politikát folytatni. „Mindenképpen azt tanácsoltam volna, hogy vegye fel Janajevékkel a kapcsolatot, hallgassa meg őket, ez a minimum, amit meg kellene tenni” – emlékezett vissza.

„Lehetett volna jobban csinálni”

A puccs utolsó napján, augusztus 21-én hajnalban lövöldözés tört ki az orosz parlament épülete előtt, amelyben hárman meghaltak. Ez azonban már csak a végjáték volt, mert a puccsisták menekülőre fogták, Gorbacsov pedig visszatérhetett Moszkvába.

Meg lehetett volna menteni a Szovjetuniót, ha győznek Janajevék? Thürmer Gyula úgy látja, hogy „a puccsot lehetett volna jobban csinálni”, sőt tömegeket is lehetett volna mögé állítani. Ezt az álláspontját évekkel később, 1995-ben személyesen, az akkor frissen szabadlábra helyezett Janajevnek is kifejtette. „Magam is mondtam neki: ez egy eléggé elhibázott, rossz szervezés volt”, amivel Janajev is egyetértett. Thürmer pedig ma is úgy látja, hogy 1991-ben még megvolt a lehetőség, hogy megmentsék a Szovjetuniót, legalábbis hogy egy erős Oroszország jöjjön létre.

A puccs viszont összeomlott, a résztvevőket pedig Borisz Pugo belügyminiszter kivételével (aki a puccs után öngyilkos lett) többéves börtönbüntetésre ítélték. Az államcsíny azonban láncreakciót indított el: rövidesen feloszlatták az SZKP-t, Gorbacsov lemondott a főtitkári posztról, a köztársaságok pedig sorra jelentették be a kilépésüket a szövetségből. Így végeredményben a puccsisták csak felgyorsították a birodalom bukását.

forrás:mno.hu

última ejecución
El golpe de Estado, lo que habría ahorrado el socialismo
Autor: Ronald Majláth
Los soldados soviéticos defendieron el parlamento ruso
Los soldados soviéticos defendieron el parlamento ruso
Foto: Dimitri Korotayev / Euro PRENSA / AFP
impactante noticia sacudió el mundo de los veinticinco años: un cuerpo desconocido llamado el estado de emergencia ha anunciado la introducción de la Unión Soviética. Resulta que el presidente Mikhail Gorbachov trató megpuccsolni. Sólo un político en Europa apoyó el golpe – Thürmer Gyula pidió que conocía personalmente a los golpistas.
 

Presidente soviético Mikhail Gorbachov ya no puede desempeñar las funciones debido a las condiciones de salud, como los del artículo 127 de la Constitución, el vicepresidente, Gennady Janajev hacerse cargo – Radio Moscú anunció el estado de emergencia en la Comunicación de la Comisión Estatal de 18 de agosto de 1991. 

El nombre de la entidad, no sólo para los estudiantes sino también desconocido para los agentes de inteligencia occidentales estaban sonando, pero todo el mundo pronto se dio el golpe ocurrió végóráit viven en la Unión Soviética, cuyos líderes descubierto por sí mismos ese nombre. dramáticos días seguidos, lo que habría tenido consecuencias impredecibles para todo el mundo.
El último intento
 

Desde 1985, Gorbachov fue elegido presidente del Partido Comunista de la Unión Soviética (PCUS), de inmediato se puso a trabajar: las reformas económicas y políticas se sucedían, no todo el mundo le gusta el won. La línea dura comunistas habían dado cuenta desde el principio que las reformas son irreversibles, la existencia del imperio estaba en peligro. La vida política soviética estaba destinado dos grupos grandes de competir contra los reformistas y la línea dura de, entre los que Gorbachov equilibrado más o menos éxito. 

Sin embargo, la línea dura mucho cansó después de un tiempo y decidió tomar en sus manos la gestión de eventos. Para esta ocasión ofrecida por el proyecto de Gorbachov Tratado de Estado, que tendría que ser la participación voluntaria de los Estados miembros en la Unión Soviética.
Los manifestantes rompen el 22 de agosto de 1991, la Seguridad del Estado Feliksz Dzerzsinszkij Bizozottság / KGB / delante de la estatua del fundador de la sede de la organización.
Los manifestantes rompen el 22 de agosto de 1991, la Seguridad del Estado Feliksz Dzerzsinszkij Bizozottság / KGB / delante de la estatua del fundador de la sede de la organización.
Foto por Anatoly Sapronenkov / Euro PRENSA / AFP
 

La noche antes de la firma de la Convención entró en acción: se llevó a cabo la ejecución de la Comisión de Seguridad del Estado (KGB), encabezado por Vladimir Kriuchkov personalmente involucrado en la gestión, la lista de arresto fue compilado por sí mismo. La resistencia a pensar: ¿por qué de 250 mil clasificadas previamente una fábrica Pskovskaya pinza, e incluso vaciar una prisión que puede aceptar nuevos prisioneros. El complejo de Crimea de Foros Gorbachov y su familia el 18 de agosto, herméticamente aislada y en su cargo. 

Al día siguiente del golpe se anunció que el poder fue tomado por el Comité Estatal del estado de emergencia, que pronto se convertirá en el lenguaje estándar conocido como el “ocho bandas como”. Un panel encabezado por el vicepresidente Gennady Janajev, incluye entre sus miembros, Valentin Pavlov primer ministro Vladimir Kriuchkov, el presidente de la KGB, el ministro de Defensa, Dmitri Jazov y ministro del Interior, Boris Pugo bien. Ellos afirmaron que sus acciones salvaron al país de un desastre nacional.
“Gorbachov debe decidir”
 

Después de que el mundo supo del golpe, Europa sólo ha sido un solo político que apoyó a los golpistas: Thürmer Gyula, presidente del Partido del Trabajo, que conocía personalmente al líder del golpe, Gennady Janajevet. Los políticos siguen pensando que la elección de Gorbachov fue un error debido a la política, que se llevó a cabo, en última instancia condujo a la desintegración de la Unión Soviética, que no sólo es la norma rusa de caída vivir significado, pero en el mundo se termina el equilibrio de poder predominante. 

Gyula Thurmer dijo: visitó Moscú poco antes del golpe de agosto de Gorbachov y donde se reunió Janajevvel. Este último luego dijo que Gorbachov tiene que decidir a quién acudir. “Dijo que Sevarnadzével y su equipo, o con nosotros” – recordó un político del Trabajo en la conversación tuvo lugar en el Kremlin, donde “tenía una idea de que algo estaba pasando.” 

Los políticos húngaros del trabajo en la radio simplemente aprendidas del golpe, que llamó inmediatamente después de lo cual los empleados del PCUS que están en realidad la construcción del Comité Central. Ellos, sin embargo, no dicen nada de lo que era Thürmer De acuerdo con el hecho de que fueron excluidos de la államcsínyből. Pero también se considera que los golpistas columna vertebral de unos pocos individuos y organizaciones de la violencia, la KGB y el ejército era una parte – recordar el político.
superar Yeltsin
Los manifestantes que luchan con un soldado encima de un tanque en la Federación Rusa, el Parlamento y el edificio del Consejo de Ministros de 19 de agosto de 1991
Los manifestantes que luchan con un soldado encima de un tanque en la Federación Rusa, el Parlamento y el edificio del Consejo de Ministros de 19 de agosto de 1991
Foto por Dima Tanin / Euro PRENSA / AFP
 

De agosto de 19 de la noche, Moscú también ha extendido el estado de excepción: después de que miles de manifestantes salieron a las calles en todo el Kremlin envió tanques. Boris Yeltsin, entonces Presidente de la Federación de Rusia, sin embargo, los partidarios marcharon al Parlamento, se subió a un tanque y una voz se dirigió a los soldados. Dijo que los golpistas hiteltelenítik al mundo del país, lo que socava el prestigio de ser devueltos a los días de la Guerra Fría, marginando a la comunidad internacional. Por lo tanto, la toma de posesión era inconstitucional, también llamado a una huelga general para la población, los soldados y no a volverse contra sus personas. 

Como resultado de la huelga en el país en el que han entrado en los mineros del carbón, y otras unidades militares llegaron para proteger el parlamento ruso. Al día siguiente tenemos más decenas de miles de personas marcharon por las calles en varias ciudades importantes de la Unión Soviética, Moscú, Leningrado, Tallin Kisinyovtól, mientras que varias repúblicas de ocho líderes de pandillas también condenaron la acción.
Se suponía que iba a ser contactado
 

Sin embargo Thürmer Gyula los apoyó. Él dice que lo hizo porque siente que “tenemos un gran interés en la Unión Soviética eran” por un lado, una base fiable del socialismo internacional, por otro lado, es una condición para la paz en el mundo, con su pérdida por la supresión de la relación de fuerzas en el mundo. 

El político recordó que en el momento del golpe de estado en la embajada soviética entregado a la Comisión de Estado del gobierno Antall del estado de mensajes de emergencia. “Sin embargo, todo el mundo estaba en silencio, siempre y cuando los americanos no hablan” – continuó Thürmer, que entonces contactado por teléfono, el primer ministro húngaro, que no quiso oírlo.
Boris Yeltsin y Gorbachov un día después del golpe de Estado del 19 de agosto al 22, el Parlamento ruso
Boris Yeltsin y Gorbachov un día después del golpe de Estado del 19 de agosto al 22, el Parlamento ruso
Foto: PIKO / Euro PRENSA / AFP
 

Cuando se le preguntó lo que habría asesorado Antall, presidente del Partido del Trabajo, dijo que le hubiera explicado que Hungría no ha tenido nunca el interés de los pobres en Rusia, podemos aplicar una política equilibrada de estos países. “Habrían le aconsejó que tome contacto Janajevékkel, escuchar a ellos, esto es lo mínimo que se debe hacer” -, recuerda.
“Se podría haber hecho mejor”
 

En el último día del golpe, el 21 de agosto de disparos estalló en la madrugada frente al edificio del parlamento de Rusia, donde tres de ellos murieron. Sin embargo, no fue sino hasta el final del juego, porque los golpistas fueron capturados en fuga, Gorbachov fue capaz de volver a Moscú. 

La Unión Soviética se podrían haber salvado si ganan Janajevék? Thürmer Gyula cree que “el golpe se podría haber hecho mejor”, de hecho, podría haber estado detrás de los pesos ajustados. Esta es la posición de muchos años más tarde, en 1995, en persona, explicó el Janajevnek entonces recién publicada. “También le dije que era una mala organización en lugar equivocado”, que estuvo de acuerdo Janajev. Thürmer y todavía ve que en 1991 todavía había una posibilidad de salvar la Unión Soviética, por lo menos para llegar a una Rusia fuerte. 

El golpe fracasó, sin embargo, y los participantes (que se suicidaron después del golpe) fue condenado a varios años de prisión, excepto Boris Pugo interior. Pero el golpe provocó una reacción en cadena: un curso corto del PCUS se disolvió, Gorbachov renunció al cargo de empresas públicas, Secretario General y anunció su línea a la salida de la alianza. Así que, finalmente, el golpe más que acelerar la caída del imperio. 

Fuente: mno.hu

 

Leave a Reply 533 megnézve, 1 alkalommal mai nap |