< Böngészés > Főoldal / Tudomány/gazdaság / Blog article: Kiemelt cikk V. Károly francia király

| Mobile | RSS

Kiemelt cikk V. Károly francia király

2017. január 20. | hozzászólás | Tudomány/gazdaság

Kiemelt cikk
V. Károly francia király

V. (Bölcs) Károly, franciául Charles le Sage (1338 – 1380) Franciaország királya (uralkodott 1364. április 8-ától haláláig), II. (Jó) János és Bonne de Luxembourg cseh királylány fia, a Valois-ház harmadik királya. A poitiers-i csata után meggyengült és megroggyant francia monarchiát sikerült minden tekintetben megerősítenie, így a százéves háború menetét ideiglenesen meg tudta fordítani országa javára, és bár testi adottságai miatt személyesen nem vett részt a csatákban, az angolokat néhány várost leszámítva sikerült kiűznie a kontinensről. Uralkodása végén az Angol Királyság belső gondjait kihasználva még ellentámadásba is átmehetett: utolsó éveiben Nagy-Britannia szigetét francia tengeri csapások sújtották.

Károly a francia monarchia történetében először kapta meg a dauphini címet és a hozzá tartozó tartományt, a Vienne központú, rhône-völgyi Dauphinét, amely később a mindenkori trónörökösé lett. Bár még csak tizenegy éves volt, tartománya ügyei délre szólították: fogadnia kellett vazallusai hűségesküjét, és el kellett csitítania viszályaikat. Nagyapja halálát követően visszahívták az udvarba, és részt vett apja 1350. szeptember 26-án tartott koronázásán, egyúttal a frissen alapított Csillag-rend tagjává lépett elő.

1364. április 8-án apja meghalt, így V. Károly néven trónra lépett. Testi fogyatékosságai és az atyja hibáiból leszűrt tapasztalatok egyaránt újfajta politika folytatására indították. Az új uralkodó a hadvezetést kiváló hadvezéreire bízta, míg ő maga a székhelyén maradt, és az adminisztráció és diplomácia irányításával foglalkozott. Éles szemmel választotta ki kiváló hivatalnokait, akik végrehajtották akaratát és támogatták törekvéseiben. Tudatosan hangsúlyozta uralkodói méltóságát és szentségét, követendő előképeként pedig a kegyes és egyben lovagias IX. (Szent) Lajost, ük-ükapját jelölte meg.

1367-ben átalakíttatta a Louvre-ot, és egyik szárnyában királyi könyvtárat rendeztek be, ahol kortársaival ellentétben nem csak gazdagságát fitogtatta, hanem tanulmányozta is az ott fellelhető közel ezer kötetet – a hagyomány szerint mindet el is olvasta. Különösen érdekelte az asztrológia és asztronómia, de a trónja hatékony megvédéséhez szükséges jog is kiemelt szerepet kapott tanulmányaiban.
1378-ban, kilencedik gyermekük megszülését követően meghalt a király szívből szeretett felesége, ami amellett, hogy felborította az uralkodása utáni időszakra vonatkozó terveit, rontott Károly egészségi állapotán. A francia királyt végül pestis támadta meg, ami 1380. szeptember 16-án vitte el. A Saint-Denis-i bazilikában temették el felesége mellé, ahol síremlékét a többi királyéhoz hasonlóan a csőcselék 1793-ban meggyalázta. Szívét a roueni székesegyházban őrzik, tekintettel korábbi normandiai hercegségére. A Louvre-ban ma látható síremléke a Maubuisson-apátságból származik. Síremlékén az alábbi felirat áll: „Cy gist le roy Charles le Quint, sage et éloquent”, azaz „Itt nyugszik Ötödik Károly király, a bölcs és ékesszóló”.

Wikipédia tagja

Leave a Reply 166 megnézve, 1 alkalommal mai nap |