< Böngészés > Főoldal / Fecsegő hírek / Blog article: Drámai lépés jöhet Orbán miatt – ez lehet a brüsszeli válasz?

| Mobile | RSS

Drámai lépés jöhet Orbán miatt – ez lehet a brüsszeli válasz?

2017. május 25. | hozzászólás | Fecsegő hírek

Drámai lépés jöhet Orbán miatt – ez lehet a brüsszeli válasz?

A hidegháború óta a legnagyobb fenyegetéssel néz szembe az EU a lengyel és a magyar belpolitikai átalakulások miatt, amivel szemben a Financial Times szerint óvatosan, de kőkemények kell fellépni. Eközben a Nyugat a saját háza táján is sepregethetne egy kicsit.
Hosszú utat járt be az a közös európai szervezet, amelyet eredetileg maroknyi ország hozott létre azért, hogy újjászervezze a szén- és acélipart, majd végül az Európai Unióvá vált – kezdi cikkét a Financial Times. Évtizedeken át formálódott az unió azzá, ami ma: a kereskedelmi és gazdasági együttműködés mellett az értékek közösségévé. Ebben a folyamatban nagy mérföldkő a kelet-európai rendszerváltás.

Élesítik az EU-s atombombát Orbánék ellen

Az elmúlt években ezek a közös értékek – a demokrácia, a szólásszabadság, a polgári jogok – egyes kelet-közép-európai országokban a legnagyobb veszélybe kerültek a hidegháború vége óta. Az EU-nak nincsenek meg az eszközei arra, hogy megelőzze egyes tagállamai visszacsúszását az autoritárius rendszerbe. Nem szabad azonban feladnia a harcot ez ellen – írja az FT.

Aggasztó jelek

A legutóbbi aggasztó incidens Lengyelországban történt, ahol a kormánypárt ellenőrzése alá vont tévétársaság sajtóhírek szerint kitiltott egy énekest az opolei táncdalfesztiválról, mert részt vett kormányellenes tüntetéseken. Az eseményt 50 éve az állami tévé közvetíti, ezért szól bele résztvevők listájába. Válaszul két tucat fellépő és szervező mondta le a részvételét a rendezvényen.

Ez az ügy csak egy a sorban, amely Magyarországon kezdődött, ahol 2010 óta fokozatosan építik le a demokrácia intézményrendszerét és szorítják háttérbe a civil társadalmat. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy illiberális államot épít, és Kínát, Oroszországot és Törökországot dicsérte mint jó példákat.

Nincsenek eszközei

Az EU ugyan feltételül szabta a régiós országok csatlakozásakor az emberei jogok tiszteletben tartásának és a jog uralmának garantálását, de nincsenek eszközei arra, hogy megelőzze politikai rendszerük visszarendeződését a demokrácia előtti állapotba.

Ausztria példája megmutatta, milyen erőtlen az unió, amikor fel akar lépni a demokratikus alapértékek megsértése ellen. (Az EU hatástalan szankciókat hozott Ausztria ellen, amikor a szélsőséges Szabadságpárt bekerült a kormánykoalícióba.) A jogvédelem az Európa Tanácsra feladata, amely azonban az uniós intézményrendszeren kívüli testület.

Ráadásul bármely esetben, ha az EU szankcionálni akarja egy tagország kormányát egy ilyen ügyben, vigyáznia kell arra, nehogy ellentétes hatást érjen el a fellépésével. Az uniós szavazati jog megvonásával fenyegető 7. cikkely alkalmazásának lehetősége kapóra jöhet Orbánnak, aki régóta EU-ellenes hangulatkeltéssel próbálja növelni hazai népszerűségét.

Szerződésmódosítás

Hosszabb távú megoldást kínálna, hogy kialakítsák a büntetések jól felépített rendszerét a jogállamiság megsértésének szankcionálására. Ehhez azonban módosítani kellene az európai alapszerződést, ami macerás ügy. Ha azonban az EU működésének reformjával kapcsolatban amúgy is hozzányúlnának a megállapodáshoz, kiegészíthetnék ezt az alapjogok védelmének megerősítésével.

Addig is az FT szerint az EU-nak árgus szemekkel figyelnie kell a demokrácia sérülését az összes tagállamban. A nyugat-európai országoknak, amelyek élesen bírálják keleti szomszédaikat viselt dolgaik miatt, a saját házuk táján sem ártanak söprögetni kicsit. Franciaországban például az elnökválasztás második fordulójáig jutott Marine Le Pen, aki megtiltotta volna a nőknek az arcukat takaró kendő viselését.

Mi volt a hiba?

Az európai elit a kelet-európai rendszerváltás után felételezte, hogy a volt szocialista országokban egyirányú fejlődés kezdődött, amelyen eljutnak a diktatúrából a demokráciába. Erre a következtetésre Portugália és Spanyolország fejlődése alapján jutottak – ez a két ország az 1970-es években hajtotta végre saját rendszerváltását és az 1980-as években lépett be az EU-ba.

Ez nem jött be. A jog uralma és a demokrácia az EU elidegeníthetetlen alapértékei, amelyeket minden tagállamnak be kell tartania. Ennek ellenére az emberi jogok és a demokratikus értékek megsértése egyes kelet-közép-európai országokban egyelőre nem fenyegetik az unió létét. Ostobaság lenne azonban kizárni a lehetőséget, hogy soha nem is fogják – véli az FT szerzője.

 

forrás: napi gazdaság.hu

Leave a Reply 44 megnézve, 1 alkalommal mai nap |